Kereső toggle

MSZP-kongresszus

Generációs ugrás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az acélszürke és a tengerkék színek domináltak a szocialista kongresszuson. A szervezők különösen büszkék voltak arra a "csúcsszuper" vetítőre, amely egyszerre háromfajta mozgóképet tudott vetíteni a majd\' negyvenméteres vászonra. "A világon száz – ebből három Spielbergnek –, de az országban csak egy van belőle" – mondogatták. Korábban az MSZP-gyűlések anakronisztikus stílusjegyeket viseltek magukon, méghozzá a szocreál és futurizmus egyvelegét. Mára a szocreál eltűnt, és maradt a tetőtől
talpig high-tech, amely ugyan profizmust sugall, de – lakberendezők állításai szerint – a személytelensége a
magánszférában nehezen elviselhető. Manapság elsősorban az üzleti világ alkalmazza a tudás-hatalom-pénz uralmát kifejező stílust.



Hiller István és csapata. Három évvel fiatalabbak, mint a Fidesz-vezérkar Fotó: Vörös Szilárd

Az üzleti világból érkező miniszterelnökkel a menedzserkultúra hatása is erőteljesen megjelent. Mind a kormányfő, mind az új pártelnök beszédeinek megírásában politológusokból és szociológusokból álló "vérprofi" csapat segédkezett. Mindenesetre a rendkívüli kongresszus a párt modernizálását és a fiatalítást helyezte középpontba. A gyűlés egyik győztes érdekcsoportja, az MSZP vezetésében több posztot "begyűjtő" fiatal politikusokból álló Mozaik-csoport is "menedzseri hatékonysággal" szervezte be magát a párt felső vezetésébe. Az egyszer? küldöttek – akik meghajtották a fejüket a Gyurcsány-Hiller páros "minden a hatékonyság"-elvét sugalmazó lendülete előtt – azzal a dilemmával küszködtek, hogy mi marad a kissé lomha, vitatkozós, olykor szervezetlennek tűnő, de kedélyes, egymással törődő pártból.

Az idősebbek a magánbeszélgetésekben halkan ugyan, de nehezményezték a fiataloktól hallott, az "ősökről" – azaz róluk – szóló új jelmondatokat: ki kell söpörni az ősbolsikat, az őskövületeket, az ősbölényeket és így tovább. Szóval aggódtak: mennyi marad a vörös szegf?ből, a régi MSZP-ből? 

Két beszólás

Meglepetést okozott, mikor Jánosi György volt választmányi elnök abbéli félelmének adott hangot, hogy a jövő MSZP-jében nem adnak teret az ellenvéleményeknek. A politikus Hiller István pártelnöki programjának egyik pontjára utalt, miszerint "Támogasd vagy hallgass!". Jánosi úgy folytatta: "Demokráciában kötelező érvény? a kisebbségek jogának tiszteletben tartása. És ha valaki a párton belüli demokráciát nem tiszteli, attól nem is várhatja el senki, hogy az ország demokráciáját tisztelje. Egy párton belül sem lehet mondani, de egy országban még kevésbé lehet mondani az embereknek azt, hogy »Támogasd vagy hallgass!«" Jánosi hibásnak nevezte azt a politikai elgondolást, mely szerint a Fidesz saját eszközeivel, módszerével győzhető le. Szerinte 2002-ben azért nyert az MSZP választást, mert emberközpontúan gondolkodott. "Mi a hatalmat szolgálatnak tekintettük. Ha bárki Orbán-szer? vezért akar, az könnyen Fidesz-szer? pártot csinálhat az MSZP-ből" – bírált a politikus.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Hiller István "a hallgatás kényszerét" úgy fogalmazta meg, hogy döntések megszületése után nincs ki- vagy mellébeszélés. Hiller egyébként még aznap este reflektált Jánosi bírálatára: "A sokszínűség és sokszájúság nem ugyanazt jelenti." Másnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is külön fejezetet szentelt a demokrácia felfogásának ismertetésére. Eszerint: "Számomra demokratának lenni annyit jelent, mint megőrizni a kétkedés képességét. Venni a bátorságot időnként azt mondani, hogy hibáztunk. Venni a bátorságot azt mondani riválisainknak, hogy igen, ebben nektek van igazatok. Elhinni azt, hogy az erő, amely összetart egy közösséget, nem a tekintély felsőbbrendűségéből fakad. Mert a demokratikus tekintély a közösen megvívott, méltósággal összerakott, fejet lehajtó és szerényen a többség akaratát tudomásul vevő képességből fakad."

A vitától függetlenül elmondható, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kongresszusi beszéde elődei korábbi hasonló előadásaihoz képest 

lényegesen tartalmasabb volt. Érintett olyan kérdéseket, mint például a politikai pólusoknak az állam szerepéről alkotott álláspontja. Mint mondta: "a liberálisok lenézik az államot, a konzervatívok istenítik az államot, hát mi akkor, kedves barátaim, pedig majd használni fogjuk az államot". Indoklásként azoknak az észak-európai államoknak a példáját (Svédország, Norvégia és Dánia) hozta fel, ahol nem a neoliberális államfelfogás az uralkodó, mégis az európai nemzetek versenyképességi rangsorát vezetik ezen országok. 

A menedzserből politikussá váló miniszterelnök beemelte a programjába a hagyományosan szociáldemokrata jelszó, a szolidaritás mellé az üzleti világ kulcsszavait is, mint a hatékonyság, a versenyképesség és a teljesítmény. Nemcsak az állam kötelezettségeit sorolta el a miniszterelnök, hanem gyakorlatilag kemény munkára szólította fel a magyarokat: "Ha Magyarország háromszor olyan gazdag lenne, akkor sem tudnánk megvédeni polgárainkat attól, hogy nekik személy szerint egyesével meg kelljen küzdeniük a maguk boldogulásáért. Ilyen lett a világ. Nem tudjuk megvédeni a magyar embereket a versenytől, mert nem tudjuk Magyarországot sem megvédeni a versenytől. Magyarország és a magyar emberek meg kell hogy küzdjenek a saját jövőjükért. Sem az Európai Unió, sem senki más nem fogja ajándékba hozni a magyar felemelkedést, csak mi tehetjük ezt meg."

Ez is jelzi, hogy új szelek fújnak a pártban. Az egyik, szocialisták között közkelet? adoma szerint a Gyurcsány által vezetett kormányülések hangulata is megváltozott. Eszerint a közelmúltban az ülés vége felé az egyik miniszter egy másik minisztertől kívánt valamit kérdezni, mire a miniszterelnök megdorgálta őket, hogy cseréljenek telefonszámot, és a többiekre nem tartozó ügyeket személyesen beszéljék meg. Ezt követően Gyurcsány azon kérdésére, hogy van-e még bárkinek mondanivalója, Kóka János újdonsült gazdasági és közlekedési miniszter kért szót, s csak annyit mondott: "A vasutassztrájk ezen a héten átmenetileg off." A válasz elismerő oké volt. 

A második "vörös" jelzést Szekeres Imre váratlan sikere jelentette. Hiller István a választások előtt kihirdette azoknak a személyeknek a névsorát, akik az ő csapatát jelentik. Ez a névsor tartalmazta ugyan Szekeres Imre nevét is, de mégis mindenki tudni vélte, hogy a pártelnök (és tegyük hozzá, a miniszterelnök is) Juhász Ferenc honvédelmi minisztert látta volna szívesebben az elnökhelyettesi székben. 

De ne szaladjunk előre. A történések időrendi sorrendben: elsőként az elnökségről döntöttek, mely szavazáson Hiller István 396:152 arányban legyőzte Szekeres Imrét. Több szocialista politikus az eredmény hallatán azonnal úgy értékelt: "Erős az Imre, ő lesz az elnökhelyettes! " És igazuk lett. A "hilleristák" megdöbbenésére Szekeres Imre 302:260-ra legyőzte Juhász Ferencet az elnökhelyettesi versenyben. "Imre ugyanazt tette, mint korábban Gyurcsány a pártelnökséggel szemben. Nemcsak a médiában szervezte magát, hanem használta a párt-networköt, megkereste a talpas képviselőket" – mondta egy bennfentes.

Az ötvennégy éves Szekeres annak a középgenerációnak a tagja, amelyből többen visszaszorultak – mint például Jánosi György, Baja Ferenc vagy éppen Szili Katalin. A civilben vegyészmérnök elnökhelyettes karrierje még a múlt rendszerhez kötődik: 1977-től a KISZ Veszprém megyei szervezetének egyik vezetője, majd a rendszerváltáskor az MSZP alapítója volt. Horn Gyula mellett annak az "ifjú törököknek" nevezett szocialista generációnak a tagja, amely győzelemre vezette 1994-ben a pártot. 1998-ig a parlamenti frakció vezetője, majd a párt kampányfőnöke. Az MSZP-ben mai napig vitatéma, hogy a sikertelen kampány miatt ő vagy Horn Gyula felelős a Fidesz hatalomra jutásáért. 2002-ben a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára lett, Gyurcsány színre lépése után elvesztette ezt a tisztségét. 

Győzelmét két fő okkal magyarázzák: kiváló önmenedzselő képességével (a nimbuszához hozzátartozik, hogy sokak szerint csak ő és Baja Ferenc tud igazából pártot szervezni), valamint, hogy a küldöttek többsége "ellensúlyt" kívánt pártvonalon a Hiller-Gyurcsány párossal szemben.

Mozaik-győzelem

Eredetileg négy induló volt a két alelnöki tisztségre, de a hírek szerint Hiller István megkérte a két Veres(s)t, Jánost és Józsefet, hogy lépjenek
vissza. Így a két helyre megmaradt két jelölt Juhász Ferenc és a "mozaikos", huszonkilenc éves Újhelyi István érthetően simán győzött. A választmányi elnökségért folyó küzdelemben – miután közösen kiütötték Csiha Juditot – Simon Gábor győzött Vitányi Iván ellen 374:174 arányban.

Az elnökség tagjai lettek: Vadai Ágnes, Mesterházy Attila, Kiss Péter, Kállai Katalin, Lamperth Mónika, Németh Ferencné, Mandur László, Veres János, Steiner Pál és Veress József. Az MSZP új elnökségének átlagéletkora 43,5 év. Majdnem három évvel fiatalabbak, mint a Fidesz vezérkarának átlaga. (A Fidesz hattagú vezetésében 46,3 év az átlagéletkor.) Hiller István egy évvel fiatalabb Orbán Viktornál.

Nem született olyan cikk, amely ne emelte volna ki a fiatal szocialistákat tömörítő Mozaik Klub látványos előretörését. E társasághoz tartozik Újhelyi István alelnök, Vadai Ágnes, Mesterházy Attila és Veress József elnökségi tagok, valamint dr. Simon Gábor, az etikai bizottság új elnöke. 

A fiatalok viszonya a baloldalhoz amúgy is nagyon érdekes. A 80-as évek végén a KISZ-mozgalomban forgolódtak a politikai karrierben gondolkodó fiatalok. Ekkor már rég nem volt elégséges a párthűség, hanem a komoly egyetemekre (közgáz, műszaki egyetem) járó, tehát szakmai tudással is rendelkező, "tanulásból nem felmentett" fiatalok jelentették az új baloldali generációt. A rendszerváltást követően egy részük maradt a politikánál és az MSZP-nél, mint például Kiss Péter, aki végigjárta az MSZP ranglétráit, és ma kancelláriaminiszter. Mások az üzleti vagy a tudományos életben helyezkedtek el, de politikai affinitásuk révén idővel visszatértek a politikához. Neves "exkiszesek": Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter vagy éppen Lévai Katalin szocialista EP-képviselő.

A rendszerváltáskor az MSZP nem gyakorolt vonzást a fiatalok jelentős részére, csak a valóban baloldali "megszállottak" csatlakoztak a szocialisták ifjúsági szervezeteihez. Többük plakátragasztásból, politikai rendezvények szervezéséből szerezte a valódi "diplomáját", s csak később, az önéletrajz kedvéért, valamilyen fizetős főiskolán igyekeztek – van, aki jelenleg is próbálkozik – valamilyen felsőfokú végzettséget összehozni. 

Később, pontosabban a Horn-kormány idején megindult a fiatal diplomások áramlása az MSZP irányába, de az igazi mozgás 2000 környékén vette kezdetét, amikor is láthatóan esély nyílt a Fidesz legyőzésére. Magyarán: az MSZP esetleges kormányra kerülésével a párt igazi karrierlehetőséget is jelentett sok fiatal számára. Az előbb említett jelenség következményeként az MSZP-ben szép számban található többdiplomás, nyelveket beszélő fiatal. 

A "mozaikosok" saját bevallásuk szerint százötven kongresszusi küldöttre bírnak befolyással, és hat-hét megyében rendelkeznek dominanciával. Még ha túloznak is, a mostani kongresszuson látványos volt, hogy a jelenlevők 20-30 százaléka már a fiatal generációhoz tartozott, s öltözködésüket nem az egykori "szakadtas" baloldali értelmiségi, szociológusi viselet, hanem a technokrata, öltönyös, menedzseri módi jellemezte. Egy klubtag a "véd- és dacszövetséget" azzal magyarázta, hogy korábban az "öregek" mindig kijátszották a fiatalokat egymás ellen, s ezért rájöttek, "vagy elhúznak, mint a vadlibák, vagy összefognak". 

A Mozaik Klub szép számú kritikusa kissé más szemszögből látja a fiatalok akcióját. "A gond az, hogy az ambíción és a karriervágyon túl nem sok minden más mondható el a mozaikosok egy részéről. Olyan, mintha azért jöttek volna hozzánk, mert a Fideszben már nem volt hely" – vélekedett egy "ősbölény". 

A kritikusoknak véleményük alátámasztására kapóra jött a kongresszus előtti napokban kirobbant Zuschlag-botrány. Az amúgy szépreményű, fiatal, vidéki országgyűlési képviselő egy hungarizmus elleni, antifasiszta sajtótájékoztató előtt ízetlenül tréfálkozott a holokauszt áldozatain. Az is érthetetlen, hogy mindezt miért éppen a Hír Tv kamerája előtt tette. Ráadásul a vicc után odaszólt az éppen frissiben kinevezett államtitkár társához, hogy sofőrrel érkezett-e a helyszínre. Mindezt olyan hangsúllyal, mintha azt mondaná: menjünk majd egy kört a szolgálati
Audival. 

Jerikó rózsája

A frissiben megválasztott pártelnök zárszóként meglocsolt egy kiszáradt gumót, melyről azt mondta, hogy az a Jerikó rózsája nev? növény, amely víz hatására hamar újjáéled. "Az MSZP élő lesz és erős, mint homokban gyökerező, víz hatására gyorsan kivirágzó Jerikó rózsája" – mondta Hiller, majd méltatta Kovács Lászlót a Brüsszelbe távozó expártelnököt, megköszönve neki mindazt, amit a magyar baloldalért tett. A
kongresszusról hiányzott Medgyessy Péter. Alig két hónap alatt gyökeresen megváltozott a baloldal vezetése. Új miniszterelnök, új pártelnök és új pártelnökség.

Olvasson tovább: