Kereső toggle

Az első 21. századi léptékű kórház Magyarországon

Tőkeinjekció a kórháznak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kiskunhalasi lehet az első olyan kórház Magyarországon, amelynek működtetését egy jelentős mérték? tőkebevonást is végrehajtó, külső szakmai befektető veszi át. Ehhez már csak a lapzártánk után sorra kerülő – minden bizonnyal igenlő – önkormányzati döntésre van szükség. Egy hattagú konzorciumot képviselve a HospInvest Rt. három év alatt 1,7 milliárd forintot, majd további 800 milliót fordít a kórház épületének felújítására, valamint eszközbeszerzésre, és ezzel a 130 ezer ember betegellátását végző intézmény minden tekintetben 21. századi színvonalúvá válik. Az egészségügyi kormányzat modellintézményként tekint az átalakuló kórházra.

"Tönkremegy vagy átszervezik – röviddel a rendszerváltást követően nyilvánvalóvá vált, hogy számos magyar egészségügyi intézményhez hasonlóan ez a két lehetőség áll a halasi Semmelweis Ignác Kórház előtt is. A város vezetői az utóbbit választották" – mondta lapunknak Füzes Attila, a kórház gazdasági főigazgatója utalva arra, hogy az intézmény financiális átalakítása már évekkel korábban napirenden volt, majd 1996-ban kis lépésekben meg is kezdődött a tervek valóra váltása. A kórház egyes részlegeit – például a fogászatot, a mosodát vagy az élelmezést – kft.-vé alakítva működtették tovább, ami tulajdonképpen kísérleti jelleg? kezdeményezés volt, ám sikeresnek bizonyult, és ma már országos példaként tartják számon. Az előnyt az jelentette, hogy a kft.-k külső munkát is tudtak vállalni (például ebédszállítást), illetve miután szerződéses viszonyban álltak a kórházzal, rá voltak szorítva, hogy minél gazdaságosabban és hatékonyabban dolgozzanak. (Az ebből származó költségmegtakarítás és pluszbevételek révén olyan fejlesztéseket is végre lehetett hajtani, amelyekre egyébként nem volt pénz.) 

A következő lépés a kórház 2000-re tervezett privatizációja lett volna, miután "akkoriban egyes befektetők elkezdtek érdeklődni a témában". Ez azonban nem tudott megvalósulni, mivel az akkori kormányzat a Fidesz helyi képviselőjének vezetésével "boszorkányüldözésbe" fogott a város és a kórház vezetőivel szemben. A vádak szerint a kft.-k az intézmény költségvetésének "megcsapolására" alakultak, a privatizáció pedig kizárólag magánérdekeket szolgálna. Ennek nyomán a különféle hatóságok – APEH, rendőrség, ügyészség, ÁNTSZ – munkatársai gyakorlatilag megszállták a várost, és esetenként még a kórházi vezetők családtagjait is "átvilágították" – ám semmi terhelő adatot nem találtak. Ennek ellenére – szakmabeliek szerint Mikola István akkori egészségügyi miniszter nyomására – az ÁNTSZ nem adta ki a közhasznú társasággá átalakítandó kórház működési engedélyét, így minden maradt a régiben. 

Miután a kormányváltással együtt megszűnt a politikai ellenállás, a városvezetés újból felvette a korábban elejtett fonalat: tavaly megtörtént a kórház közhasznú társasággá alakítása, idén tavasszal pedig pályázatot írtak ki a tőkebevonásra. (A folyamatokat az sem gátolta, hogy az Alkotmánybíróság formai hiba miatt megsemmisítette a kórháztörvényt, hiszen ezzel a helyzet csak "visszaliberalizálódott", a tőkebevonásra az önkormányzati, illetve az államháztartási törvény továbbra is lehetőséget biztosít.) A kiírás tartalmazta: a pályázónak három év alatt 1,5 milliárd forintot kell befektetnie a kórház fejlesztésébe, ennek fejében átveszi az intézmény működtetését. Az önkormányzathoz egyedül a hat magyar egészségügyi céget konzorciumba tömörítő HospInvest Rt.-től érkezett ajánlat. A társaság hat év alatt összesen 750 millió forintnyi eszközberuházást vállalt, az épület fejlesztésére pedig 1,7 milliárd forintot költene – mindez úgy valósulna meg, hogy az ingatlan és az eszközök továbbra is az önkormányzat tulajdonát képeznék, a befektető csak a működtető kht.-t szerezné meg. Amennyiben a halasi képviselő-testület lapzártánk utáni ülésén elfogadja a pályázatot, a kórház néhány éven belül látványos fejlődésen mehet keresztül. Ennek során három-öt ágyas kórtermeket alakítanának ki, ezek többsége külön vécés fürdőszobával rendelkezne; fedett mentőfogadó és új sürgősségi betegellátási részleg épülne meg, amely egy gyorslift segítségével közvetlen kapcsolatban állna az egyes osztályokkal; valamint korszer? orvosi eszközökkel gyarapodna az intézmény.

Tekintve, hogy a társadalombiztosítással rendelkezők számára az ellátás továbbra is ingyenes marad, illetve az egészségügy állami finanszírozása sem fog nagyságrendekkel növekedni, felmerül a kérdés: mi ebben az üzlet? Gászpor Jenő, a HospInvest Rt. vezérigazgatója elmondta: a befektetés eredményességének legfőbb biztosítéka az egészségügyi ellátások szervezésében általuk megszerzett tudás és tapasztalat – a konzorcium munkatársai ugyanis évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek a hazai művese-, illetve laborhálózat működtetésében, valamint labordiagnosztikai gépek gyártásában. A vezérigazgató szerint, ezzel a "logisztikai know-how"-val jelentős költségeket lehet megtakarítani, főként, ha több kórházat "hálózatban" működtetnek. Ezért a körmendi kórház üzemeltetésére 2004. augusztus 1-jei határnappal szintén szerződést kötöttek az ottani önkormányzattal, és más településekkel is tárgyalnak. Füzes Attila gazdasági főigazgató hozzátette: a befektető gyakorlatilag stabil piacot vásárol magának, ahol évekre előre tervezhető a különböző anyagokra, eszközökre való igény.

Gászpor Jenő azt is elmondta, szeretnék szélesíteni a Halason hozzáférhető egészségügyi beavatkozások spektrumát, valamint társadalombiztosítás által nem finanszírozott szolgáltatásokat is nyújtanának, mint például speciális plasztikai beavatkozások vagy a magánklinikákhoz hasonló hotel jelleg? egészségügyi ellátás.

Az önkormányzat és a HospInvest Rt. által – várhatóan a testületi döntés után közvetlenül – megkötött szerződés húsz évre szól. A befektető tíz év után számít nyereségre.

Olvasson tovább: