Kereső toggle

Brókerbizottság: vége

Egy nagy nulla

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

– Kezd tragikomédiába fordulni.

– Nem, ez már kezdettől fogva az.

A brókerbizottságra várunk a Fehér Házban. Húsz újságíró, öt kamera és a bizottság kormánypárti tagjai. 

– Demeter úr üzeni, hogy negyed órát késik – közli Wiener úr az MSZP-ből. 

– Csórikám, annyi pluszmunkát vállal – feleli valaki, majd a többség kitódul a folyosóra kávézni.

– Wiener alelnök úr akár be is zárhatná az ülést – mondja a terembe visszatérő szocialista Tóth úr –, de ez politikailag nem lenne célravezető.

– Karcsi, most politikailag célszerűen vagy törvényesen akartok viselkedni? – száll a kérdés Tóth úr felé, válasz azonban nem jön.

Fél három előtt néhány perccel megérkezik Demeter úr, az elnök, s ezzel kezdetét veszi a vég. Pontosabban fogalmazva a Rejtő és Kulcsár urak nevével fémjelzett sikkasztás-pénzmosás ügy kivizsgálására létrehozott parlamenti bizottság záró ülése. 

Az ülés hat percig tartott. Mivel a kormánypárti képviselők nem szavazták meg a napirendet, a bizottság hat hónapos tevékenységének hivatalos eredménye: nulla. 



Wiener György és Demeter Ervin. Elköszöntek egymástól Fotó: Vörös Szilárd

Az ülés után – külön-külön – az MSZP és a Fidesz is sajtótájékoztatót tartott. A kormány elszabotálta a bizottsági munkát – összegezte a történteket a fideszes Szíjjártó Péter, majd Demeter Ervin ismertette az általa elkészített – de végül el nem fogadott – ellenzéki jelentéstervezetet. 

A jelentés főbb elemei: az autópálya-építésre szánt közpénzekből a K&H Equities Rt. 16 milliárd forint értékben vásárolt magáncélú részvényeket, nevezetesen Pannonplast értékpapírokat. A közpénzt az Állami Autópálya Kezelő Rt. (ÁAK) utalta át a K&H Equities Rt.-nél vezetett ügyfélszámlájára 2002 decembere és 2003 februárja között. Az ÁAK azért rendelkezhetett ilyen nagyságú szabadon mozgatható pénzzel, mert a forrásait biztosító Nemzeti Autópálya Rt. (NA) még 2002 decemberében módosította a földterületszerzés finanszírozására vonatkozó gyakorlatát: az utófinanszírozásról az előfinanszírozásra tért át, 2002 decemberében 10 milliárd forintot utalt át az ÁAK részére előlegként. Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy az előfinanszírozásnak szakmai indoka nem volt.

A Medgyessy-kormány hivatalba lépését követően az autópálya-építésekért felelős állami tulajdonú gazdasági társaságok – a Nemzeti Autópálya Rt., az Állami Autópálya Kezelő Rt. – vezető testületeibe szokatlan és példátlan módon kormánypárti politikusokat delegáltak. 

A Pannonplast-részvények szabálytalan felvásárlását állami pénzen jelentősen megkönnyítette a Medgyessy-kormány máig tisztázatlan körülmények között meghozott 292/2002. számú rendelete, amely 2002 decemberében született. Ez tette lehetővé, hogy az ÁAK pénzét kezelő bróker – Kulcsár Attila – a tőzsdei ügyletekből származó pénzt ismeretlen bankszámlákra utaltassa.

Kulcsár, a sikkasztás egyik gyanúsítottja, a K&H Equities Rt. brókere, számos, máig tisztázatlan tartalmú kapcsolatot tartott fenn kormánypárti politikusokkal, illetve az elsikkasztott pénz körül számos, a szocialista párthoz közel álló gazdasági társaság neve merült fel. Kulcsár a K&H Equities Rt. ügyfeleinek egy részét kiemelt ügyfélként kezelte, és részükre "extrahozamokat" ígérő befektetési lehetőségeket kínált. Ide, a brókercég "VIP-ügyfelei" közé nem volt könny? bejutni, hiszen ahhoz legalább 30 millió forintos induló tőkére és meglehetősen jó összeköttetésekre volt szükség. A cég a kiváltságosok közé bekerülőket a piaci kamatokat jelentősen meghaladó, évi 15–20 százalékos hozammal kecsegtette és ajándékozta meg. 

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a K&H Equitiesnél folytatott vizsgálata során feltárta, hogy a brókercégnél elsikkasztott milliárdok egy része különböző off-shore cégeken keresztül az Inter-Európa Bank Rt.-hez került, ahol két Magyarországon élő, szír állampolgárságú személy 6,2 milliárd forintot vett fel.

A nyilvánosságra került lista alapján megállapítható, hogy az ott szereplő magánszemélyek és társaságok jelentős része meglehetősen erős szálakkal kötődik a szocialista párthoz – állítja a Fidesz.

Tóth Károly a szocialista álláspontot ismertette. E szerint az úgynevezett Kulcsár-ügy egy gazdasági bűncselekmény-sorozat, amely 1998 óta tartott, és amelybe csak 2002-ben kezdték a politikát belekeverni. A PSZÁF csak akkor lépett fel kellő eréllyel, amikor megérezték, hogy "buli" van az ügyben. (A közélet ismerői Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét egyértelműen fideszes elkötelezettség? embernek tartják.) 

A szocialisták szerették volna a bizottság elé idézni a PSZÁF, a rendőrség és az ügyészség képviselőit, az ellenzék azonban megakadályozta ezt. Demeter Ervin Kulcsár Attilát akarta meghallgatni, ugyanakkor Polt Péter legfőbb ügyészt nem engedte beidéztetni. 

Tóth szerint a bizottság féléves munkája során az ellenzék összegyűjtötte az MSZP-hez köthető gyanúsítottak nevét, és ezeket úgy akarta a jelentésbe illeszteni, hogy közben a jobboldalhoz kapcsolódó személyeket kihagyja. "Ehhez viszont nem kell parlament, ehhez elég egy homokozó" – jelentette ki Tóth. Kulcsár "VIP-listájáról" Tóth azt mondta: bárkinek jogában áll befektetni saját pénzét, ez önmagában nem bűncselekmény. 

A Fidesz jelentéstervezetével kapcsolatban Wiener György kifejtette: Miközben az ellenzék kifogásolja, hogy az NA közpénzt bocsátott az ÁAK rendelkezésére, nem szólnak egyetlen szót sem arról, hogy egy 2000. évi kormányhatározat a Magyar Fejlesztési Bankot kötelezte arra, hogy állami pénzt juttasson az ÁAK részére.

A szocialisták szerint – ellentétben a Fidesz állításával – nem ütközik semmilyen törvénybe az ÁAK részvényvásárlása. 

Sem a brókerbizottság ülésén, sem a két nagy párt sajtótájékoztatóján nem került szóba Kulcsár Attila főnökének, Rejtő E. Tibornak a neve, aki pedig szintén az ügy gyanúsítottjai között szerepel, és akit – az összes gyanúsított közül egyedüliként – a rendőrség az ügyészség asszisztálásával szabadlábra helyezett. 

Rejtő 2001-ben tért vissza a K&H Bank vezérigazgatói székébe. Vezetése alatt a bank teljes menedzsmentjét lecserélték. 2002 elején, a választási kampány előtt megvált Draskovics Tibor jelenlegi és László Csaba korábbi pénzügyminisztertől. Bankárkörökből származó értesüléseink szerint Lászlót és Draskovicsot Kövér László és Szász Károly kérésére távolította el Rejtő, akiről a bankszakmában köztudott, hogy politikai beállítottsága "egyértelműen, definitív módon jobboldali"
(Hetek, 2003 október 17.). Vezérigazgatósága idején vált a K&H Bank ügyfelévé a szintén jobboldali politikai körökhöz kötődő Vegyépszer. "Rejtőnek kifejezetten jó kapcsolatai voltak a Fidesszel, ez ténykérdés" – állította lapunknak egy névtelenséget kérő magas rangú bankvezető, és hozzátette: "Azt, hogy Rejtő a Fidesz-kormány idején úgy folytathatta üzelmeit, hogy a baloldalnak gazdagodási lehetőséget biztosít, miközben a jobboldalt »kihagyja a buliból«, bankárkörökben logikailag is kizártnak tartják."

A jobboldalhoz tartozó érintettek – a baloldal szerint

A Népszava információi szerint a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Kulcsár Attila beceneveket adott minden vele kapcsolatba került VIP-személynek, így a Fidesz politikusainak is. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője, a bróker által csak "Bajusznak" nevezett politikus kétszer is találkozott Kulcsárral, aki politikai védelmet kért tőle. 

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese – akit Kulcsár "Szemüvegnek" hívott – annyit elismert, hogy egy társaságban bemutatták neki a férfit. Feltételezések szerint Kövér László fideszes választmányi elnök öccse, Kövér Szilárd – becenevén "Sziszi" – egy nyomda adásvétele során került szorosabb kapcsolatba Kulcsárral, akivel később naponta beszéltek telefonon, különösen 2000-ben és 2001-ben. 

Kulcsár tizennégy pontos feljegyzésében az szerepel: "Rejtő Kövér László, Kövér Szilárd és Szász Károly utasítására mondott fel Draskovics Tibor akkori vezérigazgató-helyettes úrnak, mondván, hogy a Kormány álláspontja szerint a bankban Draskovics Tibor nemkívánatos személy."

Kövér Szilárd mellett szerepel a tizennégy pontos feljegyzésben Pintér Sándor, a Fidesz-kabinet belügyminisztere is. A volt rendőrfőkapitány szerepével kapcsolatban ez olvasható: "Rejtő 50 millió forintot fizetett ki Pintér Sándor volt belügyminiszter részére egy közvetítőn keresztül, hogy a rendőrségen elsimítsák a Rejtő büntetőügyével kapcsolatos feljelentést. Ezt az 50 millió forintot én biztosítottam Rejtő részére, illetve én adtam át neki személyesen."

A baloldalhoz tartozó érintettek – a jobboldal szerint

Medgyessy Péter miniszterelnök, Baja Ferenc, a kancellária jelenlegi államtitkára; Horváth Csaba szocialista polgármester és képviselő; Karl Imre volt szocialista képviselő; Garamszegi Gábor volt fővárosi szocialista képviselő; Puch László, az MSZP pénztárnoka; Lamperth Mónika belügyminiszter és férje, Jegesy András; Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár; Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. 

A szocialistákhoz közelálló gazdasági társaságok: ALTUS Rt. (Gyurcsány Ferenc miniszter tulajdona); Pál és Cápa Kft.; American-Hungarian Fashion House Inc. (Endrényi Éva, az MSZP elnöke "hölgyismerősének" cégei), Ramexa Rt. (a miniszterelnök barátjának érdekeltsége).

"Nagy befolyású" médiaszemélyiségek: Forró Tamás (Napkelte), Pintér Dezső (TV2), György Gábor (Sláger Rádió), Börcsök Dezső (Népszava).

Olvasson tovább: