Kereső toggle

Beszélgetés Kontur Pállal, a Fidesz munkás- és alkalmazotti tagozatának elnökével

Nyolc óra munka, négy óra tagozat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

– Főállásban dolgozik a Fidesznél?

– Nem, harmincöt éve autószerelőként dolgozom.

– Hol? 

– A politika és az üzlet két különböző dolog, nem akarom semmilyen kellemetlen helyzet elé állítani a munkaadómat. 

– A munkás- és alkalmazotti tagozat elnöki teendőit tehát társadalmi munkában látja el. 

– Igen. Elnök úr erre kért, ennek a megszervezésével foglalkozom. Reggelente elmegyek dolgozni, munka és tisztálkodás után pedig jövök ide és végzem a feladatomat. 

– Kétségtelenül hitelesnek fog tűnni a munkásság előtt, hogy egy valódi munkás képviseli őket. Hogy bírja ezt fizikailag? 

– Elvállaltam egy feladatot, aminek meg szeretnék felelni. Akiket én képviselek, akik közül való vagyok, azok az emberek bíznak bennem. Ez ad erőt. 

– Hogy talált rá Önre az elnök úr? 

– 1992 óta KDNP tag vagyok, elnök urat 1996 óta ismerem. Gondolom, akkor jutottam eszébe, amikor megfogalmazódott, hogy létre kell hozni a szövetséget, meg kell alakítani a tagozatokat. 

– Lesz konkrét szakmai feladata – például ki kell dolgoznia egy stratégiát a munkásosztály érdekeinek képviseletére –, vagy inkább mint
emblematikus figurára van szükség Önre, akinek egy csapat a keze alá dolgozik? 

– Nekem szervezési feladatom van, a szakértői munkát a szakértőkre bízzuk. Ötleteket hozunk, országszerte szervezzük a tagozatot, tagokat toborzunk, elvisszük a közéletet a munkások közé, az ott tapasztalható problémákat, véleményeket pedig behozzuk a szövetségbe. Olyan ötleteket próbálunk megfogalmazni, amelyekből a szakemberek ki tudnak dolgozni egy biztonságosabb jövőt ígérő stratégiát. Nem nekünk kell okosnak lenni.

– Voltak már ötletei?

– Természetesen. 

– Például?

– Nekünk, egyszerű, bérből-fizetésből élő embereknek a munkahely nagyon fontos, különben nem tudunk becsületes, méltó életet élni. Stabil, biztonságos munkahelyhez olyan járulékpolitika, adópolitika kell, ami nem nehezíti meg a vállalkozók helyzetét. Hozzá kell őket segíteni ahhoz, hogy ne megszüntessenek, hanem teremtsenek munkahelyeket. Jelenleg a fordítottja történik: az ország vezetői pénzközpontú gazdaságpolitikát folytatnak, az emberek pedig nem számítanak. 

Most, hogy belépünk az Európai Unióba, felmerül a kérdés: ha elmennék Németországba dolgozni, ugyanazokat a kondíciókat élvezném-e, mint egy német munkás. A válasz sajnos: nem. Ez a helyzet a jelenlegi kormány tárgyalása következtében alakult így. 

– A Fidesz négyéves kormányzásával elégedett volt a munkásság képviseletének szempontjából?

– Bizonyára követett el a polgári kormány is hibát, de nehéz olyan döntéseket hozni, amelyek egyformán tetszenek mindenkinek. A Fidesz nem is állítja, hogy nem hibázott. Azt szeretném kérni a kétkedőktől, hogy nézzék meg, a Fidesz négyéves kormányzása alatt milyen értéket hozott létre ebben az országban. Gondoljunk csak a szekszárdi hídra, a Nemzeti Színházra, a Mária Valéria hídra. Politikai akarat kellett hozzá, és meg lehetett építeni. A Fidesz 1990 óta folyamatos fejlődésen ment keresztül. De nemcsak a Fidesz, az egész magyar társdalom, mindenki fejlődött. Kivéve az MSZP-t, ők már negyven éve ott voltak a parlamentben. 

– A munkások, a kisemberek nagy része nosztalgiával tekint vissza a Kádár-korra. Hogyan fogják meggyőzni őket arról, hogy ne az utódpártot, hanem Önöket támogassák? 

– A Kádár-kori jólét csak kvázi jólét volt. A kölcsönkérők jó kölcsönkérők voltak, de a pénzt uzsorakamatra kérték. Tény, hogy az emberek akkor szerezték meg, amijük most van, a lakótelepi lakást, a telket. Ezzel nekem nincs semmi problémám. Sőt, azt mondom, nem szabad ezektől az emberektől elvenni a Trabantjukat, csak azért, mert környezetszennyező. Sokuknak ez az utolsó autója, sokuk soha többet nem tud új autót venni a nyugdíjból. 

– Megbocsátották már a Fidesznek, hogy a 2002-es vereség után Kövér László azt mondta, a panelprolik nyerték meg a választást a szocialistáknak? Nem vették ezt a kijelentést nagyon a szívükre? 

– Nem. Az MSZP azt állította, hogy a Fidesz nem tekinti embernek a melósokat, mert azok nem polgárok. Ez nem igaz. A legjobb bizonyítéka, hogy múlt vasárnap a Fidesz megalapította a munkástagozatot.

– Ha nyernek 2006-ban, és mondjuk kiderül, hogy a munkástagozat tíz százalékot hozott a választáson, akkor is megmarad autószerelőnek?

– Persze, ha egyszer jól érzem a bőrömben magam. 

– Ma milyen autót szerelt, mi volt a baj?

– A kedves ügyfél elhanyagolta az autótartást, elfolyt a hűtővíz, a vízpumpa elromlott, tiszta vízzel töltötte fel, az meg befagyott.

– Besült a motor?

– Az ilyen embernek szokott nagy szerencséje lenni: nem sült be.

Célba vett munkásosztály

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség utolsó, nyolcadik tagozataként az elmúlt hétvégén alakult meg a munkás és alkalmazotti tagozat. Az alakuló ülés – nem is titkoltan – Orbán Viktor személyére volt "kihegyezve". Az előre biztosra vehető jelöltállítás, illetve szavazás mintegy "körítésként" szolgált csak, amit az is jelez, hogy a pártelnök beszédét követően az addigi zsúfoltsághoz képest szinte kiürült az újpesti Ady Endre Művelődési Ház. 

"Hogyan kerül a polgári csizma a munkások asztalára?" – tette fel a kérdést beszéde elején a volt miniszterelnök. Mint mondta, korábban az iskolákban azt tanították, hogy a munkásosztály ellenséges viszonyban áll a polgársággal, érdekeik pedig a baloldalon találhatóak, amelyeket a baloldali szervezetek, pártok képviselnek. Orbán szerint ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy baloldalinak mondható-e egy olyan politikai szervezet, amely újjáalakulásakor elsőként a munkás szót törli a nevéből? Illetve: képviselheti-e egy olyan párt a bérből és fizetésből élők érdekeit, amely hatalomra jutásakor elsőként a tőkejövedelmek adóját törli el? "Ez a döntés arra ösztönöz, hogy pénzből csináljunk pénzt, ne pedig valódi értékek létrehozásával" – fogalmazott Orbán, aki kárhoztatta a rendszerváltó elitet, amiért az nem állt a munkások mellé. Megemlítette, hogy 2003-ban másfélmillió fizikai dolgozót tartottak számon Magyarországon, havi átlagjövedelmük alig 65 800 forint volt. Emlékeztetett arra, hogy a polgári kormány idején több mint két és félszeresére emelkedett a minimálbér, a mostani ciklusban eddig csupán háromezer forinttal nőtt. "A munkát elválasztották a jóléttől" – fogalmazott a pártelnök, majd hozzátette: "Elhittük, hogy az országot úgy kell irányítani, mint egy bankot. Lehet, hogy úgy irányítják, de az osztalékból nem jut mindenkinek."

"A munkások érdekeinek képviselete politikai értelemben szűz terület, mivel eddig egyik párt sem vállalta ezt fel hitelesen. A Fidesznek ezért elviekben minden esélye meg van arra, hogy a munkástagozat megalapításával megtalálja számításait" – mondta lapunknak Török Gábor politológus. A szakértő kérdésünkre elmondta, a felmérések nem igazolják azokat az előfeltevéseket, miszerint a kétkezi munkások inkább baloldali beállítottságúak lennének. "Foglalkoztatási szempontból nézve egyetlen csoportra, a nyugdíjasokra igaz, hogy jelentős többségük baloldali szavazó. Ez azt is jelenti, hogy a pártok közötti versenyben nincs gazdasági osztálytagoltság, a szavazók nem foglalkoztatottságuk alapján választanak pártot" – magyarázta Török Gábor. Hozzátette, hogy a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a diplomásoktól a szakképzetlen fizikai dolgozókig minden foglalkoztatottsági körben egyértelm? a Fidesz előnye. 

Azzal kapcsolatban, hogy korábban a Fidesz-kormánynak is voltak a közép- és felsőosztályt "helyzetbe hozó" döntései, mint például lakáshitel-kedvezmények (amelyet döntő többségében jómódú családok vehettek igénybe, illetve a jobboldal által ma már gyakran bírált pénzintézeteket juttatta extraprofithoz), a politológus elmondta: a Fidesz és az MSZP gazdaságpolitikájában is keverednek egymással a bal-, illetve jobboldali elemek. "Ugyanakkor a mindenkori kormány és a mindenkori ellenzék viszonyában megfigyelhető, hogy az utóbbi gazdaságpolitikája általában baloldalibb, vagyis szociálisan érzékenyebb" – magyarázta. 

Závecz Tibor, a Szonda Ipsos kutatási igazgatója a Heteknek elmondta, a legutóbbi két hónap kutatási eredményei szerint a megkérdezett szakképzetlen fizikai munkások 37 százaléka szavazna a Fideszre, miközben az MSZP-re csupán 20 százalékuk. A szakmunkások között ez az arány 35, illetve 23 százalék. A korábbi felméréseket tekintve elmondható, hogy a szakmunkások között a legnagyobb ellenzéki párt akkor is népszerűbb volt, amikor az összes megkérdezett között a két pártnak azonos volt a népszerűsége. A szakképzetlenek esetében azonban nagyobb fordulat állt be, mivel ez a csoport korábban inkább baloldali érzelműnek volt tekinthető.

Sebestyén István

Olvasson tovább: