Kereső toggle

Hová vezetnek Medgyessy ötletei?

Magasabb fordulaton

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Medgyessy Péter végre az ország vezetőjeként teszi a dolgát – fogalmazott a Heteknek az utóbbi napok miniszterelnöki aktivitásával kapcsolatban Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető. Medgyessy három javaslata – a nép által választott köztársasági elnök, a parlament létszámának radikális csökkentése és a négy párt közös listája az európai parlamenti választásokra – kétféle olvasatban is értelmezhető: amennyiben komolyan gondolja, a rendszerváltás óta legnagyobb közjogi változásokat idézheti elő általuk. Elképzelhető azonban az is, hogy csak az új kampánystáb lendületes munkájánakvagyunk szemtanúi. Medgyessy mindenesetre elszántnak tűnik, és a nép érdekeit szolgáló, a "nép kegyeit kereső" politikusként a pártok támogatása híján akár népszavazást is kész kezdeményezni az általa felvetett kérdésekben.



Medgyessy Péter Miskolcon az MSZP fórumán. Elkezdett vezetőként viselkedni Fotó: MTI 

Komolyan véve elképzeléseit ugyanakkor újabb kérdések merülnek fel: javaslatai a nemzeti egység erősítését, vagy a demokrácia gyengülését szolgálják? Mivel magyarázható például, hogy a közvetlen elnökválasztás éppen a szocialista párt számára lenne a legkedvezőtlenebb? A Hetek által megkérdezett politikusok és politológusok egy dologban egyetértenek: Medgyessy elképzelései jelenleg nem ismertek olyan konkrét formában, hogy tudható lenne: mi a valódi céljuk.

Fodor Gábor, az SZDSZ parlamenti frakciójának helyettes vezetője úgy véli, "Medgyessy Péter új kezdeményezéseivel csupán el akarja terelni a figyelmet arról, hogy valójában, hasonlóan Orbán Viktorhoz, neki sincs elképzelése arról, hogy mi a megoldás az ország szomorú állapotára."

Érdekes momentum, hogy jobboldali politikusok Medgyessy "új arcával" kapcsolatos általános véleménye azonos Fodor Gáboréval, nevezetesen, hogy a miniszterelnök "előre menekül" és igyekszik elterelni a figyelmet a kormányzás hibáiról. Bár ehhez a véleményhez hozzáteszik azt a baloldaliakat demoralizáló állítást is, miszerint a szocialisták bizalma megrendült a kormányfőben, aki ezt amerikai tanácsadói javaslatára a mindenkit meglepő heves aktivitásával igyekszik "visszaállítani". 

Medgyessy Péter korábbi stílusához képest erőszakosnak mondható fellépése ugyanakkor akaratlanul is hozzájárul ahhoz, hogy a Fidesz imidzse a mérsékelt irányba mozduljon el, hiszen az éles kritikát nem a fiatal demokraták, hanem a kis pártok és a külföldi politikai erők fogalmazzák meg a miniszterelnökkel kapcsolatban.

Közvetlen elnökválasztás 

A köztársaságielnök-választás közvetlen voltát a szocialisták "időtlen idők óta" javasolják. 1989-ben, amikor Pozsgay Imre a legnépszerűbb politikusok közé tartozott, közismert, hogy a baloldalon őt szerették volna köztársasági elnöknek választani. Az SZDSZ ügyes kampánnyal elérte, hogy a köztársasági elnököt ne közvetlenül válasszák, hanem a parlament többsége döntsön személyéről. 

A közvetett államfőválasztás mellett a magyar közjogi rendszer kialakításának konstrukciója is szólt, a végrehajtó hatalmat a parlamenti többséggel rendelkező miniszterelnökre "telepítették". A rendszerváltás után leginkább Torgyán József szorgalmazta "a nép válassza" elvre való áttérést, a szocialisták ugyan programjaikban utaltak módosítási tervükre, de gyakorlatban nem helyeztek erre hangsúlyt.

Lendvai Ildikó már csak logikai szempontból is elveti azokat a "rosszindulatú pletykákat", hogy Medgyessy Pétert esetleg személyes ambíciók vezetnék, vagyis hogy saját elnökké választatása érdekében tenné meg az első kapavágásokat. "Ha ez lenne a motívuma, akkor az eddigi gyakorlat szerint járna el, hiszen ez inkább szavatolná a sikerét" – szögezte le a frakcióvezető. 

A jelenlegi közjogi konstrukcióban a köztársasági elnök pozíciója gyenge, hiszen szerepe elsősorban szimbolikus és nem a mindennapi politikai közélet meghatározása a feladata. Kérdéses, hogy egy ilyen – úgymond "gyenge" – jogokkal felruházott köztársasági elnök megválasztása megér-e az országnak 10 milliárd forintot, amennyibe egy választás ma kerül – fogalmazott a Heteknek Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője. További kérdés, hogy a választási kampányban a köztársaságielnök
jelöltek milyen ígéreteket fognak tenni, milyen program megvalósítására kívánják mozgósítani a szavazókat. Amennyiben pedig a miniszterelnök új jogkörökkel kívánja felruházni az államfői tisztséget, arra konkrét javaslatot kellene tennie. Mindeddig ez nem történt meg.

A Fidesz szóvivője emlékeztetett rá, hogy "önmagában a demokrácia »minőségét« nem befolyásolja az, hogy milyen módszerrel választják a köztársasági elnököt, hiszen van példa arra, hogy a közvetlenül választott államelnök a demokratikus folyamatokat erősíti, de az ellenkezőjére is". 



Fodor Gábor   Fotó: MTI         Lendvai Ildikó   Fotó: S. L.         Révész Máriusz   Fotó: archív

Fodor Gábor szerint amennyiben valaki ilyen javaslatot tesz, azt kell először megindokolnia, hogy miért nem jó a mostani választási mód, mi a baj a köztársasági elnöki intézménnyel. "Az elmúlt években nem merült fel sem Göncz Árpáddal, sem Mádl Ferenccel kapcsolatban olyan kritika, amely a köztársasági elnöki intézmény funkcionális zavaraira utalt volna" – mondta Fodor. 

Egy jobboldali elemző szintén értetlenségét fejezte ki az ötlet kapcsán, hiszen az egyedül a szocialista pártnak kedvezőtlen, míg az összes többi pártnak kedvez: a Fidesznek jelenleg a rövid távú érdeke az lenne, hogy a köztársasági elnöki választás közvetlenül történjen, mert minden közvélemény-kutatás szerint jelentős előnnyel rendelkezik az MSZP-vel szemben. A szocialistáknak rövidtávon nem érdeke, hogy változtassanak az államfőválasztás módján, hiszen az érvényben levő szisztéma szerint most ők jelölhetik a köztársasági elnököt. Medgyessy Péter felvetése azért is "árt" az MSZP-nek, mert az SZDSZ-nek lehetőséget biztosít újra "szembe menni" a nagyobbik kormányzópárttal, másrészt az MDF-nek politikai teret nyújt azáltal, hogy Dávid Ibolya – aki a legnépszerűbb politikusok közé tartozik – akár esélyes köztársasági elnöki aspiráns lehessen – érvelt informátorunk. 

A Fidesz akár azt is megteheti, hogy beterjeszti a választás módjának megváltoztatásával kapcsolatos törvényjavaslatot, hogy "rávegye" az MSZP-t a saját miniszterelnöke "leszavazására", hiszen – ahogy a korábbi okfejtésből is látszik – a szocialistáknak jelenleg nem lehet érdeke a közvetlen államfőválasztás, hacsak valamilyen különlegesen jó stratégiai érv nem szól emellett. Ilyet azonban még senki sem mondott.

Kisebb parlament

A politikai elit szűkítése, azaz a parlament létszámának csökkentése mellett számtalan érv szól. Egyrészt drága az adófizetőknek, hogy sok kizárólag "szavazógépként üzemelő" képviselőt tart el, illetve sokak számára már nem szimpatikus a parlament munkája. A közvélemény támogatását élvező javaslatot elvben mindenki támogatja.

Lendvai Ildikó ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a parlament létszámának csökkentésére olyan koncepciót dolgoztak ki, amely nem ejt csorbát az arányos képviselet elvén: "Maximálisan figyelembe vettük a választói akarat érvényesülését, ezért nem fenyegeti az a veszély a kis pártokat, hogy nem kerülnek be
a parlamentbe. Kifejezetten rossznak és károsnak tartanám a kétpártrendszer kialakulását, még ha a szocialista párt ennek nyertese is lenne". 

Révész Máriusz hasonlóan az államfőválasztás kérdéséhez, konkrét javaslatot vár a szocialistáktól az országgyűlés létszámának csökkentésének koncepciójára. Mint kifejtette: köztudomású, hogy a jelenlegi választási rendszer a nagy pártoknak kedvez. A változtatás kétféle lehet:
a listás rendszer felé való elmozdulás a kispártok megerősödését jelentené, az egyéni rendszer "növelése" viszont tovább fokozná a nagy pártok előnyét. Az utóbbi konstrukció elvezetne ahhoz, hogy végül két párt maradna a parlamentben. "Konkrét koncepció ismerete hiányában az előbb említett dilemmák miatt a Fidesz nem tud érdemben állást foglalni a kérdésben" – tudtuk meg Révész Máriusztól. Fodor Gábor elviekben egyetért a parlament csökkentésének tervével, ugyanakkor Medgyessynek a felsőház újbóli létrehozásával kapcsolatos tervei aggasztják. Fodor szerint a magyar történelem során semmilyen érdemi pozitív szerep nem köthető a felsőházhoz, amelyben kinevezéses alapon ültek rendek, különféle szervezetek és a történelmi egyházak képviselői. "1989-ben tudatosan tértünk vissza az egykamarás parlamenthez. Ezt nem lehet megváltoztatni úgy, hogy az egész alkotmányos rendet ne akarnánk felrúgni, ezért ellenezzük a miniszterelnök javaslatát" – érvelt.

Politológusok a kormányfő kezdeményezéseiről

Kolláth György alkotmányjogász "Népfront íz?" kezdeményezésnek tartja a miniszterelnök közös uniós listára tett javaslatát, de jogi akadályt nem lát annak útjában, hiszen nemzetközi szabályok lehetővé teszik megvalósulását és emlékei szerint volt is már precedens nagykoalíciós listára. Népszavazást azért nem lehet kiírni e témában, mert az országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésről van szó. Debreczeni József közíró, politológus szintén a pártállami időkre asszociált a felvetés hallatán. Úgy tudja, Magyarországon 1949-től vezették be ezt az intézményt, de Európa küszöbén "teljesen képtelen ötletről van szó", amely eleve ellentétes az uniós intézményrendszerrel és szokásjoggal is. Ágh Attila politológus a sorok között olvasva jött rá, hogy a közös listáról szóló javaslat "nem önmagát jelenti", hanem egy nemzeti minimumra törekvés készségét jelzi. E tekintetben ugyanis hazánk tragikusan le van maradva csatlakozó társaihoz képest. Ha ez a kísérlet el is vetél, a politológus megítélése szerint új formában máshol fog felszínre törni, de mindenképpen megkerülhetetlen, hogy nemzeti alapkérdésekről egység jöjjön létre a szembenálló oldalak között. 

Ha lehet, még bonyolultabb a helyzet a köztársasági elnök közvetlen választásával kapcsolatban. Kolláth óva int attól, hogy összemossuk az államfőválasztás módját, az államfő alkotmányos hatáskörével. Az egyik megváltoztatása nem vonja maga után automatikusan a másik megváltozását is – mondja, hozzátéve, hogy az eddigi magyar köztársasági elnökök törvényes lehetőségeiknek alig negyedét használták ki: vagy nem éltek vele, vagy nem olyan gyakran. Pedig az alkotmányjogász szerint az "ország elidegenedett és jóllakott politikai elitjének elkelne egy olyan erősebb tekintély, amely sűr?bben koppint az orrára." 

Kolláth úgy érzi, nívós szakmai munkával meg lehetne fogalmazni oly módon a közvetlen választáshoz szükséges változtatásokat, hogy az maximálisan megfeleljen az alkotmányosságnak. Debreczeni ezzel szemben illogikusnak tartja azt az állítást, hogy a másképp választott államfő hatáskörei érintetlenek tudnak maradni. Ha ezek után nem kap kiszélesített hatáskört, akkor szerinte lejáratódik szerepe, hiszen a nép tőle várna olyan beavatkozásokat, melyeket jogosítványok hiányában továbbra sem tudna megvalósítani. Továbbá a politológust az is aggasztaná, ha az államfői címért induló versenyben átpolitizálódna e szerepkör, s így megszűnne annak pártok feletti pozíciója. Úgy véli, mindez alapjaiban változtatná meg a magyar közjogi berendezkedést, amit "az égvilágon semmi sem indokol, kivéve, ha akut válság van". Enyedi Zsolt politológus szerint nem példa nélküli Európában, hogy közvetlenül választják a köztársasági elnököt, és az elnöki hatalom mégis kifejezetten gyenge. Finnország esetében, paradox módon, a közelmúltban a közvetlen választás bevezetése a hatáskörök gyengítésével párosult. Amennyiben mégis győzelemre jutna a közvetlen választás terve, várhatólag az államfő nagyobb magabiztossággal, és gyakrabban szállna szembe a
kormánnyal – vélekedik a politológus. 

Itt érdemes említeni a Fidesz napokban kiadott nyilatkozatát, melyben azt állítják, hogy ők mindig is a közvetlen választás hívei voltak. Debreczeni József máshogy emlékszik. Ő inkább onnan közelítené meg a kérdést, hogy Mádl újraválasztásához masszív érdekei fűződnek a legnagyobb ellenzéki pártnak, csakhogy ahhoz Medgyessy javaslatán keresztül vezet az út. Amúgy a jelenlegi koalíció jelöltje lesz a favorit. A politológusnak az is gyanús, hogy Mádl Ferenc hallgat a témában, pedig nemrég egy "mezei" kiszivárogtatásra azonnal reagált. Ágh Attila két fantom szabadon bocsátását tartja aggasztónak. Az egyik annak hangoztatása, hogy a direkt választással a hatáskör is automatikusan megnő, a másik pedig, hogy ezzel a lehetőséggel Orbán Viktort is államfői posztra ültetheti a nép. Ágh osztja Kolláth György véleményét: nem katasztrófa, ami van, de megnyugtatóbb lenne, ha mi dönthetnénk el a kérdést és nem a pártelitek, lévén, hogy az utóbbiban nagyobb kockázat van. Alkotmánymódosítás – törvénnyel és nem népszavazással – csak ebben a témában jöhet szóba.

Ami pedig a karcsúbb parlament vízióját illeti Ágh Attila szerint kivétel nélkül mindegyik párt álszent, mert bár érdekeikkel ellentétes, a közvéleménytől 

való félelem miatt mégis hangosan támogatják. Debreczeni is úgy látja, hogy érdemi eredmény sosem fog születni, pedig minden választáskor élen jár a pártok ígéretcsomagjában. Meglátása szerint a fő kérdés: a hogyan. Ha ugyanis változatlanul hagynák a 176 egyéni kerületet, és a listás helyeket csökkentenék radikálisan, akkor az az angol típusú többségi rendszerhez közelítené a választásokat, és egy csapásra itt a kétpártrendszer. Enyedi egyenesen a koalíció szétszakadását jósolja az elképzelés keresztülvitele esetén. Akkor merülnek föl csupán alkotmányos aggályok, ha a szűkítés az Országgyűlés szervezeti megreformálását, vagy a kétkamarás ülésezés bevezetését vonná maga után – állítja Kolláth György, és egyetlen észszer? megoldásként az eklektikus magyar választási rendszer megreformálását javasolja.

Olvasson tovább: