Kereső toggle

Három hónap múlva európai parlamenti választás

Fakul a rózsaszín EU-kép

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Közeledve a csatlakozáshoz a korábban harsány rózsaszínűre festett EU- kép egyre halványodik: már a leginkább csatlakozáspárti SZDSZ is a józanság kifejezést emlegeti az unió kapcsán. A héten hivatalosan is elkezdődött európai parlamenti választási kampány is azt bizonyítja, hogy a magyar pártok elsősorban belpolitikai jelleg? üzenetekkel "táraztak" be, az unióval kapcsolatos megnyilvánulásaikkal leginkább a közhelyszótárt gyarapítják, a csatlakozás várható negatívumait igyekeznek elkenni. Egy meg nem cáfolt tanulmány ugyanakkor letaglózó megállapításokat tesz: "A bővítés alulfinanszírozottsága precedens nélküli, az EU gazdaságpolitikai stratégiája a hangsúlyokat aránytalan mértékben a régi tagok törekvéseinek megfelelően formálja." Az ebből adódó kérdésre, miszerint van-e igazi szándék Közép-Európa felzárkóztatására, kiábrándító választ kapunk: "Ennek most igen csekély jelét látni."



Magyar Bálint 

Hivatalosan is elkezdődött az európai parlamenti (EP) választás kampánya, hiszen Mádl Ferenc köztársasági elnök június 13-ára kitűzte a voksolás időpontját. "Az uniós választás egy bizalmi szavazás" – tette egyértelművé Orbán Viktor a Fidesz véleményét az EP-választásokról egy hétvégi interjúban. Szerinte "ezzel kimondjuk a véleményünket a kormányzatról is. Megvan-e még a bizalmunk a kormány mögött, vagy időközben elpárolgott, akárhogyan is szavaztunk két esztendővel ezelőtt. Óriási a jelentősége. Nem Európáról döntünk, (…) a saját sorsunkról fogunk dönteni, ezért fontos, hogy mindenki elmenjen választani, azok is, akik egyébként esetleg az Európai Unió gondolatával a legkevésbé sem szimpatizálnak."

Orbánnak szüksége is van a hívek mozgósítására, mivel – bár a közvélemény-kutatások jelenleg
a Fidesz erős fölényét jelzik – a politikai életet Medgyessy Péter újabban dinamizálja. A szocialisták úgy vélik, a köztársasági elnök közvetlen választása, a kisebb parlament mint témák jók voltak arra, hogy meghatározzák a napirendet.

A Fidesz, úgy tűnik, még nem tudott megfelelően reagálni a Medgyessy-offenzívára. A tanácstalanságot jelzi, hogy Orbán március 15-ei beszédében visszatért a biztonság kérdéséhez, amit szerinte csak ők adhatnak meg a polgároknak. Erről beszélt február eleji országértékelésében is, csak azóta nem arról folyik a szó, amit a Fidesz szeretne. 

Áder János kedden a parlamentben a megszegett választási ígéreteket emlegette, csakúgy, mint hónapok óta. Új lemez tehát nem került elő.

Miközben a gazdasági mutatók javuló tendenciát mutatnak, Medgyessy már túl is lépett közjogi hármasán: a következő hónapok programját négyszer elismételve, négy pontban foglalta össze az MSZP múlt pénteki kongresszusán. Autópálya, felnőttképzés, az egészségügy megújítása, uniós pénzek. Ezeket hangoztatja majd a miniszterelnök lakossági fórumain.

A szocialistákhoz közben visszatért Ron Werber, a direkt marketingben erős izraeli tanácsadó, és a kampány technikailag fórumokkal kísért szórólap-osztogatásos kitelepülésekből áll majd. A szocialisták kampányának fő üzenete, hogy a nemzet érdekeinek az unióban való képviseletére az MSZP a legalkalmasabb: az MSZP a legeurópaibb politikai erő, a legjobb európai kapcsolatokkal, és hogy a pártok közül ők álltak ki a leginkább a csatlakozás mellett. Előtérbe helyezik emellett a határon túli magyarokat, ezzel demonstrálva a párt nemzeti elkötelezettségét.



Elkészült a szocialista lista 

Fidesz: meglepő visszafogottság

A Fidesz vezetői szintén bejárják az országot, és emlékezve a 2002-es választások két fordulója között történtekre, amikor majdnem megfordították az eredményt, főként a listán nem is szereplő Orbán szónoki tudásától várják a győzelmet. A Fidesz helyzetét nehezíti, hogy szavazóinak jó része EU-ellenes.

A legnagyobb jobboldali párttömörülés még 2002 decemberében rendkívüli kongresszuson igyekezett magát EU-realistaként "pozícionálni". Vitairatukban éles kritikát fogalmaztak meg az EU-szervilizmussal szemben, melyet kimondatlanul is a szocialisták mentalitásával azonosítottak. A vitairat – amelynek aztán semmilyen utóélete nem lett – az általánosságokon túl a termőföld védelme, a nemzeti vállalatok megerősítése, a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés mellett "verte le a cölöpöket".

Mérsékelt jobboldali körök EU-szkeptikus hangulatáról leginkább a Budapest Analyses jobboldali elemző műhely elemzéseiből lehet következtetni. Például a 32-es sorszámú januári értekezésük megállapítása szakmai bikkfanyelven írt vádirat: "a PHARE-, ISPA-, SAPARD-támogatások nem mérhetőek a hajdani Marshall-segélyhez. A bővítés alulfinanszírozottsága precedens nélküli… Az EU gazdaságpolitikai stratégiája a hangsúlyokat aránytalan mértékben a régi tagok törekvéseinek megfelelően formálja." A műhely az unió belső működési rendszerének – különösen a tervezett "alkotmányos" átalakításoknak – ismeretében aggályosnak tartja, hogy a kelet-európai országok miként lesznek képesek az érdekeiket képviselni a nagy tagállamokkal szemben. "Közép-Európa felzárkóztatására van-e igazi szándék?" – teszik fel a kérdést. Válaszuk lehangoló: "Ennek most igen csekély jelét látni."

Ennek ellenére a Fidesz – és a mérsékelt jobboldali pártok – kesztyűs kézzel bánnak a csatlakozás kérdésével, kizárólag belpolitikai kérdésekben fogalmaznak érdesebben. A kampányuk arca is a visszafogott européer stílusra hangolt, sportprotokollos Schmitt Pál. 



Schmitt Pál a kormánynál Fotók: Vörös Szilárd

Kis párt, kis remény

Legrégebben az SZDSZ kampányol, talán azért, mert számára létkérdés a választási eredmény. Január 4-e óta Demszky Gábor listavezető minden hétvégén a konzervatív és szocialista válaszokkal összehasonlítva mutatja be a "liberális alternatívát". Demszky erre még az egyébként aktuálpolitikai szempontból feltűnően csendes március 15-ei ünnepségeket is felhasználta a kampányában a konzervatív Széchenyi, a liberális Kossuth és a szocialista Táncsics közötti véleménykülönbségek felidézésével, de úgy, hogy senki nem vádolhatta meg a szabályok áthágásával. A főpolgármester szerint a forradalom három szárnya csak a közteherviselésben értett egyet, amit az új Országgyűlés első három intézkedése is célzott, és ami – adócsökkentés és a rászorulókat támogató szociálpolitika néven – az SZDSZ kampányának is kulcseleme. 

Szent-Iványi István országgyűlési képviselő, aki a párt EU-s listájának második "helyezettje", a harmadik fő üzenetet is megfogalmazta: a nagyvárosok ügyeinek, például az infrastrukturális fejlesztéseknek hangsúlyos képviseletét. 

Ebből is látható, hogy az SZDSZ elsősorban a városi értelmiségi és alkalmazotti rétegeket célozza meg. Több szabaddemokrata politikussal beszélgetve kiderült, hogy a másfél hónapja tartó "ideologikus" kampány eredményességéről még nem született belső értékelés. A párt legfőbb döntéshozó szerve, az ügyvivő testület elé még nem terjesztettek friss közvélemény-kutatásokra épülő értékelő elemzést.

Mindenesetre a párt kommunikációjában észrevehető a fordulat, mivel az EU-fória helyére, különösen Szent-Iványi István megnyilatkozásaiba – mondjuk úgy – realistább uniókép került. Az érintett ezt azzal indokolja, hogy az eltúlzott várakozások helyett józan képet kívánnak bemutatni a lakosságnak. "Ugyanis az EU önmagában nem garancia a boldogsághoz, a csatlakozásból nekünk kell a legtöbbet kihoznunk. Az érdekeinket nagyon határozottan és kőkeményen kell képviselni" – vélekedett lapunknak a politikus. 

A legkevesebbet az MDF kampányáról lehet tudni, mivel Dávid Ibolya ragaszkodott ahhoz, hogy az időpont kihirdetése előtt ne induljon el a kampány. A kisebbik ellenzéki párt számára egyébként szintén létkérdés az EP-választás: ha nem lépik át az ötszázalékos küszöböt, akkor sokak szerint semmi sem mentheti meg őket a Fideszbe való beolvadástól. Sőt, egyes vélemények szerint a párt belső ellenzéke alig várja, hogy Dávid Ibolya hibázzon. A "dávidisták" a függetlenséget úgy is igyekeztek bebiztosítani, hogy hűségnyilatkozatot kívántak aláíratni az országgyűlési képviselőikkel, amelyben megerősítenék, hogy egységesen lépnek fel, és részt vesznek a párt EP-kampányában. Egyelőre azonban jelentéktelen kis pártokkal kötöttek szövetséget, mint az FKgP, az MDNP és a Vállalkozók Pártja.

Olajos Péter, a kampány vezetője elmondta, a fő üzenet az, hogy az ország sikeres csatlakozásához szükséges a jelenlegi "vérgőzös", végletekig megosztott politikai hangulat felszámolása, és az unióba normális országként kell belépni. "Egy normális Magyarországért" – szól tehát az üzenetük a jelenlegi kétpártivá váló, sokak által kárhoztatott politikai trenddel szemben. 

Mint a többi pártnak, így az MDF-nek is némi nehézséget okozott, hogy az uniót foglalkoztató közösségi témák – terrorizmus, migráció – nem túlzottan érdeklik a magyarokat. A párt felmérései szerint ugyanis a magyar "megoldandó ügyek" toplistáját az egészségügy, a munkaügy és a szociális biztonság kérdései vezetik. Az unió viszont nem kezeli közösségi szinten az egészségügyet és a szociális kérdéseket, hanem azokat a tagállamok belügyeként tekinti. Tehát az unió nem ezekről a témákról szól.

Olajos Péter tapasztalatai szerint a városlakók, akikre nem lesz anynyira hatással a csatlakozás, a bizakodóbbak, a vidéki gazdálkodók a pesszimistábbak. Az MDF-es politikus a legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy az uniós támogatásokat miként, milyen formában és hogyan lesz képes Magyarország felhasználni. 

A két törpe párt, a MIÉP és a Munkáspárt önállóan indul, de a bejutásra gyakorlatilag esélytelenek, míg a csatlakozást ellenző Jobbik nem állít listát, de kampányol azért, hogy minél kevesebben menjenek el, így mondva nemet az unióra. (H. Zs., B. Zs.)

Egyre negatívabb

Tavaly áprilisban Magyarország produkálta a legalacsonyabb részvételi arányt az uniós csatlakozás kapcsán rendezett népszavazáson. Az ügyben érintett szakértők és politikusok a mai napig vitatkoznak arról, hogy hol rontották el a felkészítő kampányt, hiszen a mozgósítás szervezésére egy milliárdokkal "feltöltött" közalapítványt is létrehoztak.

Egy kommunikációs szakember, aki részt vett a közalapítvány munkájában, három stratégiai hibát emelt ki a lehangoló eredmény kapcsán. Egyrészt az Európai Bizottság hirtelen előrehozott döntése miatt nagyon rövid idő jutott a kampányra, és ráadásul túlságosan rózsaszínűre sikeredett. Másrészt a szélsőséges pártok demagógiába nyúló elutasító érvelése mellett nem került a közbeszédbe mérvadó ellenvélemény. A zöldek ugyan kidolgoztak egy szigorúan szakmai alapon álló csatlakozáskritikát, de érvelésük csak szűk körben vált ismertté. A harmadik hibát a nagypolitika követte el, hiszen a választások előtti napokban nem a szavazás volt a közélet napirendjén, hanem az, hogy Medgyessy milyen tollal ír alá Athénban, ott lesz-e Orbán Viktor, és ki áll majd a bifsztekes asztal mellett az állófogadáson. Olyan képet sugallt a politikai elit, hogy a választás lefutott kérdés – érvelt a kommunikációs szakértő.

Husz Dóra politológus lapunknak elmondta, hogy az összehasonlító kutatások szerint a most csatlakozó országok mindegyikében tapasztalható az unió támogatottságának visszaesése. Magyarországon a közvélemény-kutatások eredményei szerint 2002 őszén volt a csatlakozás támogatása a legnagyobb, majd a tárgyalások lezárását követő vita után – amely arról szólt, hogy jó vagy rossz feltételekkel történik az integráció – csökkent a támogatottság. A központi kampány hatására újra növekedett a "népszerűség", de a népszavazást követően folyamatosan csökken.

Mint a politológus kifejtette: jelenleg a pártpreferenciákkal és a gazdasági hangulattal együtt "mozog" a csatlakozás támogatottsága. A Fidesz népszerűségének és a gazdasági bizonytalanságérzésnek a növekedésével emelkedik a pesszimisták száma. 

Például az egyik felmérés szerint tavaly márciusban a megkérdezettek 52 százaléka gondolta úgy, hogy családja előnyt szerez a csatlakozásból, év végére azonban ez a szám 38 százalékra apadt. Érdekes adat, hogy a fiatalok inkább a szkeptikusok táborát erősítik, pedig leginkább ők lehetnek az uniós csatlakozás nagyobb haszonélvezői. Általánosságban elmondható az is, hogy minél kisebb településen éltek a válaszoló személyek, annál bizonytalanabbnak ítélték, hogy vajon nyertesei vagy vesztesei lesznek a csatlakozásnak – fejtette ki a szakértő.

Olvasson tovább: