Kereső toggle

85 évig az ügyészek hibái is titkokban maradhatnak

Kíváncsian várunk

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A jelenlegi gyakorlat szerint előfordulhat, hogy egy büntetőeljárást azért titkosítanak, hogy eltussolják a rendőrség, valamint az ügyészség által elkövetett hibákat – derül ki Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman Sándor István nyugállományú rendőr alezredes elsőfokú felmentő ítélete kapcsán lapunknak adott nyilatkozatából. 



Sándor István, a Papa Fotó: Somorjai L.

Mint ismert, Sándor Istvánt, a "Papa"-ként is emlegetett egykori nyomozót az elsőfokú bíróság a múlt héten felmentette minden őt érintő vád alól. Az öt vádpont közül – három rendbeli minősített vesztegetés, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés és hamis tanúzásra való felbujtás – a másodfokú bíróság is már csak kettőben ítélkezik majd, miután a többi esetében az ügyészség ejtette a vádat, illetve tudomásul vette az ítéletet. Sándor István, akit 2000 októberében az ügyészségi nyomozók egyetlen nappal az előtt vettek őrizetbe, hogy a parlament olajbizottsága meghallgathatta volna, a Hetek múlt heti számában azt állította: koncepciós eljárás folyt ellene, mivel bizonyítékokkal rendelkezett az úgynevezett olajbűnözés és bizonyos politikai körök kapcsolatairól. Ügyét
nyolcvanöt évre titkosították, ami szerinte azért történt meg, mert egy interjúban megszellőztette, hogy hamis tanúk közreműködésével kívánják elítéltetni. 

A Fővárosi Főügyészség közleményben utasította vissza Sándor István állításait. Mint Dobos Gabriella szóvivő kijelentette: a Fővárosi Főügyészség nyomozó hivatalának ügyészei mindenkor a törvények betartásával jártak el Sándor István és társai ellen. Azt is hangsúlyozta, hogy az ügy titkosítását nem az ügyészség rendelte el, és ehhez nem fűződött semmifajta érdeke. Dobos Gabriella lapunk kérdésére hozzátette:
amennyiben másodfokon is felmentő ítélet születik, az nem bizonyítja az eljárás koncepciózus voltát. "Nem szokatlan dolog, hogy egy adott ügy során menet közben új bizonyítékok kerülnek elő, vagy korábbi bizonyítékokról,
tanúvallomásokról kiderül, hogy nem megalapozottak" – mondta a szóvivő. 

Hasonló véleményen van Gál Zoltán, az Országgyűlés rendészeti bizottságának szocialista elnöke is, aki úgy fogalmazott, hogy nem feltétlenül baj, ha a bíróság nem fogadja el az ügyészség által megfogalmazott vádakat. Hegedűs László, Sándor István ügyvédje, lapunknak nyilatkozva egyetértett azzal, hogy az esetleges jogerős felmentő ítélet nem feltétlenül fogja bizonyítani védence állításait, viszont – mint hangsúlyozta – "szavahihetőségét nagyban erősíteni fogja". A védő azt mondja, fontolgatják, hogy a másodfokú eljárást követően kártérítési eljárást kezdeményeznek majd a magyar állammal szemben, valamint feljelentést tesznek a hamis vádat koholó személyek ellen. Az utóbbi lépés szépséghibája, hogy a feljelentést éppen a Fővárosi Nyomozó Hivatalhoz kell megtenni, vagyis a szervezetnek maga ellen kellene nyomoznia. Hegedűs László ezért azt tervezi, a feljelentést követően kérvényezni fogja, hogy az eljárást egy másik nyomozó hivatal folytassa le.

A Sándor István ellen folytatott ügyészségi nyomozás vezetőjét, Turi Andrást nem sikerült elérnünk, mivel szabadságon van. Egy hírműsorban nyilatkozva visszautasította a koncepciózus eljárás vádját, és hozzátette, hogy továbbra is bűnösnek tartja Sándor Istvánt, annak ellenére is, hogy az öt vádpontból már csak kettő "él".

Lamperth Mónika belügyminiszter az első fokú ítélet kihirdetését követően kezdeményezte, hogy a "Papa" ügyében vizsgálják felül a titkosítást, és ez csak azokra az adatokra vonatkozóan maradjon érvényben, amelyek titkosságához valóban nemzetbiztonsági vagy állami érdek fűződik; ami nem ilyen, azt oldják fel. A Belügyminisztérium sajtóosztálya ezzel kapcsolatban azt a tájékoztatást adta, hogy az ügy aktáit soronként vizsgálják át, így válogatják külön a titkos, illetve a nyilvánosságra hozható adatokat. Arra vonatkozóan nem tudtak felvilágosítást adni, hogy ez a munka mikorra fejeződik be. Az ügy titokgazdája egyébként a Belügyminisztérium felügyelete alatt működő Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata. Bene László dandártábornok, a szolgálat vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: az ügyirat azért titkos, mert azok az információk titkosak, amelyek Sándor István korábbi hivatali és egyéb tevékenységéhez kapcsolódnak. 

Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman ugyanakkor a Heteknek úgy nyilatkozott: a vonatkozó törvények szerint csak adatokat lehet titkosítani, nem teljes dokumentumokat és eljárásokat. (Ez utóbbira csak akkor van lehetőség, ha ésszerűtlenül nagy munkával járna a titkos és nem titkos adatok szétválogatása.) A gyakorlatban azonban – mint mondta – számos olyan eset van, amikor ezt a titokgazda nem veszi figyelembe, és a komplett ügyet titkosítja. Felvetésünkre Péterfalvi megerősítette: megvan a veszélye annak, hogy ezzel közérdek? adatok mellett akár az eljáró hatóság hibáit is titkosíthatják. Kérdésünkre, miszerint mi adhat garanciát arra, hogy ez ne forduljon elő, elmondta: éppen az, hogy ilyen esetekben az ő hivatalához lehet fordulni. Az adatvédelmi ombudsmannak ugyanis van jogosítványa arra, hogy felülvizsgálja, majd ha szükséges, megszüntesse adott ügyek titkosítását. Ebben az esetben ráadásul a titokgazdának kell bírósághoz fordulnia, ha nem ért egyet a döntéssel. "Az érintetteknek tisztában kell lenniük azzal, hogy ehhez joguk van" – mondta Péterfalvi. A "Papa" ügyében egyébként érkezett már korábban az ombudsman hivatalához beadvány, ám akkor ez a poszt nem volt betöltve.

Olvasson tovább: