Kereső toggle

Interjú Fricz Tamás politológussal

Nincs más választás?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

– A Magyar Nemzetben megjelent írásában hangosan gondolkodott arról, hogy elegáns és férfias dolog lenne az MSZP részéről egy előrehozott választás kezdeményezése. Komolyan gondolta?

– Ez egy felvetés, egy javaslat. Természetesen ahogy írom is a cikkemben – ez egy a lehetséges forgatókönyvek közül. Nekem az a kiindulópontom, hogy Magyarországon 2003 végére egy válságos belpolitikai állapot alakult ki. Benne van a levegőben, hogy rendkívüli a feszültség a jobb- és baloldal között. Ebből adódóan nincs nyugodt állapot a társadalomban, a közéletben, ezért keresni kell a megoldásokat. Ilyen rendkívüli helyzetben az előrehozott választásokkal is lehetséges a feszültség enyhítése.



Fricz Tamás: a miniszterelnök maga is válságtényező Fotó: Somorjai L.

– Pusztán ennyi elég egy előrehozott választás indoklásához?

– Előrehozott választásokat akkor tartanak, ha valamilyen rendkívüli és tarthatatlan állapot jön létre. Ennek véleményem szerint több formája van. Például ha elveszti az adott kormánypárt a többségét, és kisebbségbe kerül erről most nincs szó. Viszont olyan helyzet is lehetséges – erre már volt példa nyugati demokráciákban –, amikor a megválasztott kormány voltaképpen nem ura a helyzetnek. A kormányzása azt mutatja, hogy az nem egy világos, követhető, áttekinthető koncepció mentén zajlik, és gyökeresen eltér attól, amit megígért a választóinak. Ennek nyomán kialakul egy legitimációs válság. Én úgy gondolom, hogy három területen – politika, gazdaságpolitika és erkölcs – oly mértékben vált negatívvá a jelenlegi kabinet teljesítménye, hogy ez kormányválsághoz-közeli állapotot jelez. 

– Ez a fajta gondolkodás fejlett politikai felelősségtudatot feltételez. Ön szerint ez jelen van akár az MSZP-ben, akár a Fideszben?

– Arról beszélünk, hogy férfias cselekedet lenne az MSZP részéről. Azonban ez nem csak az MSZP kérdése. Természetesen csak a többség határozhatja el magát egy ilyen lépésre, és alkotmányjogi szempontból is a parlament feloszlatása csak a parlamenti többség által képzelhető el. Ilyen értelemben az MSZP és az SZDSZ térfelén van a labda. De úgy vélem, és az előjelek is azt mutatják, hogy nyomásgyakorlás nélkül ez nem fog magától megtörténni. 

– Milyen nyomásgyakorlásra gondol? Talán arra, amit Orbán Viktor jelzett, miszerint tavaszra bekeményít a jobboldal és kivonul az utcára, hogy ezzel kvázi polgári engedetlenségi mozgalmat indítson?

– Nagyon sokféle formája van a nyomásgyakorlásnak. Arra gondolok, hogy nem pusztán a legnagyobb kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki párt viszonyában dőlhet el ez, hiszen hiába akarja a legnagyobb ellenzéki párt azt, hogy előrehozott választások legyenek – például egy sikeres EP választás után –, ha nincs e mögött társadalmi támogatás. A nagy kérdés, hogy a civil társadalom szervezetei, az érdekszervezetek, szakszervezetek, kamarák, civil mozgalmak mit tesznek.

– Ön szerint létezik ma még olyan civil mozgalom, ami nincs átpolitizálva?

– A civil társadalom nagyon leszorított állapotban van mind a mai napig. Ugyanakkor pontosan egy próbaköve ez annak, hogy fel tud-e támadni a civil társadalom Magyarországon, életképesek-e még a komoly érdekvédelmi szervezetek, vagy egyáltalán fel tudnak-e támadni haló poraikból.

– Orbán Viktor polgári körei a jól álcázott civil mozgalom megtestesítői. Nekik jut majd a tömeg szerepe ezen a "tavaszi hadjáraton"? 

– A polgári körök vállaltan ott állnak a jobboldali pártok mögött. Azt mondják, hogy civil formáció, de nem rejtik véka alá, hogy jobboldali képződmények. A polgári köröknek is komoly szerepe lehet ebben a nyomásgyakorlásban, ez egyértelmű.

– A magyar választók számára mindig az adott kormányfő személye jelenti a garanciát arra, hogy jó irányba megy az ország szekere. Miként vélekedik Medgyessy Péterről?

– Az előbb felsorolt három válságtényezőn kívül a negyedik a miniszterelnök személye. Ő az a miniszterelnök, aki az eddigi lépéseivel rendre kivívja az emberek ellenszenvét. Gyakorlatilag már a saját táborán belül sem igazán szimpatikus Medgyessy Péter. Ezt egyre többfelé hallani, és most már a közvélemény-kutatások is ezt mutatják. Egy sikerületlen, nem hatékony, meglehetősen ügyetlen miniszterelnök, aki a saját táborának is elég sok kellemetlenséget okoz a meglehetősen szerencsétlen dolgaival. A jobboldal részéről pedig folyamatosan magán viseli a D-209-es bélyeget is. Tehát már maga a miniszterelnök is válságtényező ebben a kormányban. A mostani külföldi útjával pedig szinte feltette a pontot az i-re, ha lehet így mondani. Ebben a belpolitikai helyzetben luxusnyaralásra menni óriási baki volt.

– Tehát Ön azt tanácsolja a szocialista pártnak, illetve az SZDSZ-nek, hogy gondolkodjanak el a jövőről, és talán egy előrehozott választásokkal ők is jól járnának?

– Én a magyar közvéleménynek, közéletnek és a magyar politikai életnek, belpolitikának javaslom ezt. Ha a választásokban megerősödnének a kormánypártok, és ők jönnének ki győztesen, ezt követően biztosan elhallgatnának azok a hangok, akik egy nem legitim helyzetet emlegetnek folyamatosan. De mindezt nem az a cél mondatja velem, hogy mindenáron a jobboldalnak kell győznie, hanem hogy rendezzük újra a sorokat, és az egész ország hangulata megnyugodjék.

Nem lesz másik választásunk – interjú Ágh Attilával

Fricz Tamás egy nemrég megjelent írásában úgy vélekedik, időszer? lenne egy esetleges előrehozott választáson gondolkodni. Ön hogyan ítéli meg kollégája tanácsát?

– Számos reagálást hallottam már ezzel kapcsolatban, ezek világosan megfogalmazzák, hogy ez abszurditás, és összekeveri az Európai Uniós és a hazai választásokat. Ám szeretnék három másik pontot említeni, ami kevésbé szerepelt eddig a magyar médiában ennek az elképzelésnek a cáfolatára. 

Az első érv: már sokan foglalkoztak azzal, hogy hogyan lehet alkotmányjogilag az előrehozott választásokat lebonyolítani. Ez egy rendkívül zűrös, az egész közvéleményt és a politikai szerkezetet megkárosító folyamat. Bármelyik politikai erő is gondolkodik erről, önmagába véve már ez is elég kárt okoz. Talán minden párt szakértői megvizsgálták már, de csak nagyon bonyolult és komoly károkat okozó módon lehet Magyarországon alkotmányjogilag egy előrehozott választást megrendezni.

A kormány eleve óriási hátránnyal indulna, ha ezt megcsinálná. Négyszer leszavaztatja magát a parlamentben – ennyi kell ugyanis ahhoz, hogy a parlament feloszlassa önmagát–, ez önmagában már jelentős presztízsveszteség lenne. Milyen kormány szeret ilyen késbe beleszaladni? 

A második dolog: Magyarország politikai stabilitása a négyéves ciklusairól híres. Nemzetközileg is destabilizáló lenne egy előrehozott választás. Hírnévben, a tőkeberuházás vonzásában komoly veszteség érné az országot. 

– Azt vetítené ki nemzetközi szinten, hogy Magyarországon megszűnt az alkotmányon alapuló stabil politikai helyzet?

– Igen, azt az üzenetet közvetítené, hogy nincs stabil politikai és társadalmi helyzet. Most nem is beszélek arról az őrültségről, hogy polgári köröket mozgósítanak tavasszal majd az utcán. Egy előrehozott választás valóságos híráramlatot indítana a nemzetközi sajtóban és politikában, és ez az egész országot katasztrofális helyzetbe sodorná.

A harmadik dolog: ha az egyébként is belpolitikai csatává alakított uniós választásokat "agyonütik" egy előrehozott választással, akkor a magyar társadalom nem a belépésre fog figyelni, hanem teljesen belefullad a hazai belpolitika mocsarába.

– Mindezek fényében van realitása egy előrehozott választásnak? 

Nincs. Ez egy próbaléggömb, amelynek mindenféleképpen van haszna a Fidesz számára. Rejtett üzenete, hogy "mi fogunk nyerni, mi vagyunk az erősebbek".

Olvasson tovább: