Kereső toggle

Roma értelmiségi panaszok

A diploma nem fehérít

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt évekhez képest a roma ösztöndíjasok száma a többszörösére nőtt. Egyes roma értelmiségiek szerint az állam bőkezűsége nem más, mint lobbizás a szavazatokért, amely abból is látszik, hogy az iskola elvégzése után, a munkaerőpiacra kikerülve magára hagyják a fiatalokat. 

Míg az elmúlt években aligha lehetett hallani diplomás romákról, ma egyre gyakrabban találkozhatunk velük. Leginkább a minisztériumokban látványos a megjelenésük, de vannak már roma orvosok, tolmácsok, jogászok, informatikusok, agrármérnökök, építészek is.

A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány az ország egyik legnagyobb olyan intézménye, ahol romák támogatást kérhetnek tanulmányaik sikeres elvégzéséhez. Az elmúlt tanév során mintegy 1400 felsőoktatásban tanuló roma hallgató 800 millió forint értékben kapott ösztöndíjat az alapítványtól, a létszám duplája az előző évinek. Az alapítvány a tanulmányok befejezéséig nyújt támogatást, az iskolából való kikerülés után nem tud segíteni a sikeres elhelyezkedésben.

Révész Pál a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán szerzett élelmiszer-mérnöki diplomát: "Az egyetemet úgy végeztem el, hogy nappali tagozat mellett éjszakás munkarendben dolgoztam. Volt, hogy elmentem egy állásinterjúra, ahol szóban nekem adták az állást, majd teljesen mellékesen megkérdezték, hogy cigány vagyok-e. Én igennel válaszoltam. Láttam az arcokon a megdöbbenést. Majd néhány erőltetett udvarias mondat után elbúcsúztunk. Az állást végül nem én kaptam meg. De olyan is előfordult, hogy leutaztam meghallgatásra Nyíregyházára. A cég portása már a bejáratnál tájékoztatott, hogy már betelt a takarítói állás. Mondtam, hogy én az üzemvezetői pozíció betöltése miatt jöttem. Erre ő feltelefonált, hogy egy sötétbőr? ember van itt állás miatt. Végül felengedett. Az életem egyik legszörny?bb élménye volt ez a kényelmetlen, megalázó beszélgetés. Na, az ilyenekből teljesen elegem van."

A Romaversitas egyik régebbi ösztöndíjasa, Lakatos Tamás heged?művész is egyetért Pállal. "A zenészeknek, ha lehet, még nehezebb a helyzete. Nekünk, akiknek az apáik is a zenéből éltek meg, nagyon szembetűnő a változás. A cigányzene már nagyon kevés helyre kell. Nem elég egyféle stílusban játszani, mindent tudni kell, és az állás sok esetben még így sem a miénk." Tamás elmondta, hogy két gyermekét csak a szülői támogatás igénybevételével és a külföldi munkák révén tudja eltartani, mert Magyarországon nincs a munkájukra igény.

Báder Iván kétdiplomás fiatalember azt meséli: "Annak idején, amikor megszereztem a történelemtanári diplomámat, visszamentem a falumba, bementem a polgármesterhez, és felajánlottam neki, hogy szerepet vállalok az addig nem létező művelődési ház megszervezésében. Az akkori polgármester ezt pénzhiányra hivatkozva visszautasította, majd megcsináltatta mással. A helyi iskolában is szükség lett volna tanárra, de roma származású emberre ott sem volt szükség, nem akarták, hogy az ő köreikbe egy nem odaillő kerüljön be." 

Báder Iván csaknem nyolc éve tanít egy fővárosi iskolában, ahol túlnyomórészt roma gyerekek vannak. Úgy érzi: "Nagyon fontos volt az identitástudatom megerősítésében, hogy felkerültem Pestre, és megismerkedtem olyan emberekkel, mint Bari Károly, Choli Daróczi József vagy a Bronz Klub fiatal értelmiségijei, akik mindegyikének fontos a cigánysága, és elsőként eszerint határozták meg magukat. Ha velük nem
találkozom, akkor biztos nem vállalok szerepet a roma közéletben, nem leszek a szülőhelyemen cigány kisebbségi képviselő, később elnök. Nem tartottam volna ilyen fontosnak azt, hogy minél inkább elfogadtassam és érvényesítsem a jogainkat." Báder Iván szociológus is, és szeptembertől már egy harmadik diplomáért tanul, amellyel a tanári képesítését egészíti ki.

Szerinte az ösztöndíjrendszer nagy segítséget jelent az erre rászorulóknak, de önmagában nem elegendő. "Sok olyan ember van miniszteri szinten, akik rájöttek arra: jó, ha a romákat patronálják, mert ezzel nagy szavazóbázist szereznek maguknak, tehát az ösztöndíj-pályázati rendszerrel lobbiznak szavazatokért" – véli.

Az ABB Kft. három éve rendhagyó módon létrehozott egy programot, amelyben tehetséges roma értelmiségi fiatalokat foglalkoztat. Hegedűs A. Péter, az ABB csoport magyarországi vezetője és az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke céljául tűzte ki a romák hatékonyabb elfogadtatását, amiként Amerikában már elfogadottak a színes bőr? értelmiségiek. 

Sőregi Tibor, az ABB munkatársa – aki a roma programban egyedüliként jutott be a céghez – úgy gondolja: több ilyen kezdeményezésre lenne szükség. "Nekem kellett bizonyítanom az alkalmasságomat, több tucat elutasítást kaptam, amíg idáig eljutottam. Amikor a személyes találkozásra került a sor, végül mindig elutasítottak" – mondja. Pedig Tibor szakmai felkészültségét bárki megirigyelhetné: első diplomáját informatikus mérnökként szerezte, a másodikat menedzser szakmérnökként marketing szakon, a harmadikat pedig most végzi: MBA-diplomát szeretne.

Szirmai István, a Munkaügyi Minisztérium munkatársa, politikai tanácsadó – egyébiránt romaságát büszkén vállaló beás cigányember – mindenekelőtt azt tartja fontosnak, hogy a romák diplomához jussanak, mert ha életképes tudással jelennek meg, nagyobb esélyük van a munkaerőpiacon tartósan elhelyezkedni. A titkárság tervei közt szerepel, hogy 2004-től szakmailag felkészült roma értelmiségiek kerüljenek a megyei munkaügyi központokba, a roma integrációt segítő foglalkoztatási programok megvalósításának érdekében.

Csonka Jánosnak, a Gazdasági Minisztérium romaügyi referensének pozitív tapasztalatai vannak: "Nem sokkal a diploma megszerzése után munkába állhattam a minisztériumban." – majd folytatja: "Nem volt könny? a diplomához vezető út. Akkor döntöttem el, hogy romákkal szeretnék foglalkozni, amikor a Romaversitas hallgatója lettem, mert ott megértettem, hogy szükség van erre." 

A Romaversitas Láthatatlan Kollégium programigazgatója, Daróczi Ágnes elmondta: filozófiájuk szerint olyan értelmiségieket nevelnek ki, akik szakmájuk mesterei, ugyanakkor öntudatos, származásukat vállaló romák. 

Raduly István, az Oktatási Minisztérium osztályvezetője arról számolt be, hogy a hozzájuk beérkezett hallgatói visszajelzések szerint a tanulók kilencven százaléka sikeresen befejezi a tanulmányait. Azt állítja: ez az arány magasabb a nem romák körében végzett felmérés eredményeinél is, tehát a romák, akik felvételt nyertek a felsőfokú intézményekbe, nagyobb számban fejezik be az iskolát, mint a többiek. Az osztályvezető szerint támogatni lehetne egy országos hálózat létrejöttét, amely az értelmiségi romákat foglalkoztató intézményeket, elsősorban a vidéki önkormányzatokat támogatná. 

(Roma Sajtóközpont)

Olvasson tovább: