Kereső toggle

Elfelejtették felkészíteni a magyar élelmiszer-feldolgozókat

Az EU nem lesz fenékig tejfel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Előfordulhat, hogy Magyarország május 1-vel történő EU-csatlakozásáig a hazai élelmiszer-feldolgozó üzemek fele bezárásra kerül, mivel nem tudnak megfelelni az uniós követelményeknek. Információink szerint az elmúlt héten a Földművelés és Vidékfejlesztési Minisztériumban egy értekezleten elhangzott: az állategészségügyi ellenőröknek a jövőben sokkal szigorúbban kell fellépniük a feldolgozóegységek vizsgálata során. 

A héten pedig az is nyilvánosságra került, hogy még ebben az évben közel száz élelmiszerüzem, főként vágóhíd működését függeszti fel az állategészségügyi hatóság.



T. Szabó István tejtermelő. Az EU-ban a vállalkozókat is megfejik Fotó: MTI

Magyarországon tavaly nyáron kezdték el az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Állomás hatósági állatorvosai ellenőrizni, hogy az élelmiszer-feldolgozó üzemek mennyiben felelnek meg a vonatkozó EU-előírásoknak. Egy közepes méret? tejfeldolgozó üzem vezetője lapunknak elmondta, az ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetésére kaptak haladékot a hatóságtól, ám ez a jövőben – úgy tudja – már nem így lesz. Hozzá hasonlóan az ágazat más szereplői is tartanak attól, hogy a jövő év elejére tervezett újabb vizsgálatokat számos üzem nem fogja "túlélni", és szerintük emögött politikai akarat áll. 

Megkeresésünkre mind a minisztériumban, mind a Budapesti Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomáson megerősítették, hogy volt minisztériumi egyeztetés a témában, azt viszont cáfolták, hogy itt konkrét célként lett volna meghatározva az üzemek bezáratása. Ugyanakkor interjúalanyunk szerint több, mint furcsa, hogy miután ő a szükséges fejlesztéseket – 25 millió forint befektetésével – elvégezte, majd egy nyári ellenőrzés során az üzemét megfelelőnek minősítették, a közelmúltban ezt a döntést egy másik ellenőrzőbizottság felülbírálta. Értetlenkedésére válaszul az ellenőr csak annyit közölt: "Nem a mi feladatunk, hogy önt kioktassuk."

Surányi Lajos, a Budapesti Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás igazgató főállatorvosa a Heteknek úgy nyilatkozott, hogy jelenleg és a jövőben is ugyanazon Európai Unióval harmonizált jogszabályok alapján ellenőrzik a feldolgozóüzemeket, mint eddig. Az igazgató szerint a szigorúságot az fogja jelenteni, hogy a csatlakozás egyre közelgő dátuma miatt nem adhatnak olyan mérték? haladékot a hiányosságok pótlására, mint eddig. "Ha egy vállalkozó eddig halogatta a fejlesztéseket, akkor valóban nehéz dolga lesz, de aki figyelembe vette az eddigi ellenőrzések során adott jelzéseinket, annak nem kell aggódnia" – hangsúlyozta Surányi Lajos.

"A magyarországi élelmiszer-feldolgozó üzemek 30-35 százaléka felel meg jelenleg minden európai uniós követelménynek, bezárásra pedig mintegy 10 százalékuk, számszerűen közel száz került. 

A többi üzemmel kapcsolatban felelőtlenség lenne bármit mondani, hiszen felkészülésük jelenleg is tart" – tájékoztatta lapunkat Nagy Balázs, az FVM Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Főosztályának osztályvezetője. Mint elmondta, a hiányosságok pótlásának határideje a vágóhidaknál 2003. december 31-e,
a többi élelmiszer-feldolgozó üzem esetében pedig jövő év március 15-e. 

Egyes húsfeldolgozó üzemek esetében könnyebbséget jelenthet, hogy – a tagországokhoz hasonlóan – nálunk is van lehetőség olyan minősítés megszerzésére is, amellyel belföldi piacra termelhetnek – ebben az esetben a követelmények enyhébbek. Bár a tejüzemeknél erre nincs mód, itt is van némi (szintén az egész EU-ra érvényes) könnyítés, miszerint a kis- és közepes üzemeknek nem mindenben kell olyan szigorú szabályoknak megfelelniük, mint a tőkeerős multiknak.

Ennek ellenére a száznyolc tejüzem közül mindössze harmincöt felel meg maradéktalanul az előírásoknak, tizet már bezártak, a többiről márciusban várható döntés. Arra a kérdésre, hogy a magyar feldolgozók számára miért nincs "türelmi idő" a szükséges fejlesztések elvégzésére, mint például a lengyelországi tejüzemeknek, Nagy Balázs emlékeztetett rá, hogy az erre vonatkozó engedményeket (az úgynevezett derogációt) még 2001-ben, a csatlakozási tárgyalások során lehetett volna elérni, ám ez csak negyvennégy húsfeldolgozó üzem esetében sikerült. (Számukra a lengyel tejüzemekhez hasonlóan 2006-ig van biztosítva haladék arra, hogy minden előírásnak megfeleljenek.) "Mi akkor jeleztük a Külügyminisztérium felé, hogy a baromfi-, illetve a tejüzemek számára is indokolt lenne a derogáció, ám ezt sajnos nem tudták elérni" – mondta Nagy Balázs. 

Az üzembezárások a osztályvezető szerint nem veszélyeztetik a termelőket és a hazai élelmiszerpiacot sem. Ugyanis az előírásoknak jelenleg megfelelő üzemek a szükséges feldolgozókapacitás hetven százalékát lefedik. 

A lapunknak nyilatkozó tejüzem-tulajdonos szerint a felkészülésüket az is nehezíti, hogy az agrárvezetés nem nyújt elegendő szakmai támogatást az EU-jogszabályokban való eligazodáshoz. Schütz Nándor, az FVM EU-integrációs Főosztályának főosztályvezető-helyettese erre reagálva kijelentette: nem lehet elvárni a minisztériumtól, hogy az uniós szabályozás legapróbb részleteiben is segítsen eligazodni. "A mi feladatunk, hogy bizonyos sarokpontokat lefektessünk, alapinformációkat továbbítsunk, segítsük a tanácsadói háttér kialakítását, de a feltáró, értelmező munkában, a tanácsadásban a szakmai szervezeteknek meghatározó szerepet kell betölteniük, felvállalniuk" – fogalmazott Schütz Nándor, aki szerint azt nem lehet megspórolni, hogy a vállalkozók tanulmányozzák az uniós rendeleteket, már csak azért sem, mert nekik nagyobb rálátásuk van a saját szakmájukra, mint másoknak. 

Elfolyt milliárdok

"Magyarország a több évig tartó felkészülési folyamat alatt mintegy 40-50 milliárd forintot fordított összességében a jogharmonizációra, az intézményrendszer kiépítésére és a gazdálkodók felkészítésére. A magyar mezőgazdaság a felkészülés finisében tart, és a kitűzött határidőre be is fejezi azt" – jelentette ki egy közelmúltban tartott sajtótájékoztatón az agrártárca EU-felkészüléssel foglalkozó főcsoportfőnöke, Vajda László. 

Mezőgazdasági szakemberek szerint ugyanakkor – figyelembe véve a jelenlegi, illetve a kilátásba helyezett üzembezárásokat – felmerül a kérdés, vajon milyen hatékonysággal lett felhasználva a – többek között – az agrárium szereplőinek felkészítésére szánt 50 milliárd forint. Emlékeztetnek rá, hogy az EU és tagállamai minden lehetséges eszközt megadtak a felkészülésre: Phare-programot, tanácsadókat, szükséges információkat, Sapard-programot – bár a támogatások felhasználásának hatékonyságát nem vizsgálták, csak arra ügyeltek, hogy a rendszerből ne "szivárogjon" el a pénz. 

A feldolgozóüzemek bezárása szerintük nem elsősorban a vállalkozók felelőtlensége miatt következett be, hanem azért, mert az EU által nyújtott segítség, illetve a már tíz éve átadott követelményrendszer és annak magyarázata nem jutott el a célcsoporthoz. Emlékeztetnek arra is, hogy amíg a minisztérium apparátusa fórumokon, tanfolyamokon, magas előadói díj ellenében azt állítja, hogy a hazai mezőgazdaság sikeresen felkészül(t) a csatlakozásra, addig jelenleg sincs olyan hozzáférhető információs anyag, amely tartalmazná egy hús-, illetve tejüzem vagy akár gazdaság megfelelőségének összes kritériumát. (Munkatársunktól)

Olvasson tovább: