Kereső toggle

Vallási jelképek politikai felhanggal

Adventi keresztesek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A párttá alakult Jobbik Magyarországért Mozgalom országos keresztállítási akcióval igyekszik felhívni a figyelmet ebben a – megfogalmazásuk szerint – "fogyasztásközpontú, a vásárlási lázat tudatosan gerjesztő, elvilágiasított légkörben" arra, hogy miről is szól valójában a karácsony. 

A kezdeményezést, amely több önkormányzat esetében akadályokba ütközött, számos kritika érte. Ormos Mária történész szerint a keresztre, mint szimbólumra, az elmúlt két évezredben "rárakódott" az erőszakos rekatolizáció eszméje is. 



Keresztállítás a Parlament előtt Fotó: MTI

"A karácsony keresztény ünnep, Jézus Krisztus megszületésének ünnepe. Ez összeegyeztethetetlen a kereskedelmi televíziók, rádiók, a hihetetlen árumennyiséget felhalmozó bevásárlóközpontok megtévesztő reklámhadjáratával. (…) A profanizált karácsony nem karácsony" – olvasható a Jobbik internetes honlapján. A "Szent Karácsony" melletti demonstráció céljából a párt
huszonhét keresztet tervezett felállítani az ország különböző településein, illetve Budapest több kerületében, hogy "az érdeklődők a karácsonyi bevásárlási lázban egy percre megállhassanak, elmondhassanak egy imát, vagy elgondolkodjanak az ünnep valódi értelmén". Kilenc önkormányzat azonban nem engedélyezte a kereszt közterületen történő felállítását. (A Jobbik "feketelistáján" szerepel Makó, Orosháza, Kecskemét, Szolnok, Békéscsaba, Vác, Győr, illetve Budapest V., valamint VI. kerülete.)

Békéscsabán elsősorban balesetveszélyessége miatt ellenezték a kereszt felállítását – tudtuk meg Velkey Gábor alpolgármestertől, aki azonban személyes véleményét sem rejtette véka alá. Szerinte a Jobbik akciója egy "tudatos politikai provokáció". "Elkeserítőnek tartom, hogy ezek szerint már a nagy ünnepek sem lehetnek mentesek a politikai ambícióktól. Úgy tűnik, tudomásul kell venni, hogy a politika mára megbolondult, bár bízom benne, hogy ez csak átmeneti állapot, és a józan ész felülkerekedik végül" – fakadt ki Velkey, aki hangsúlyozza, hogy mindezt keresztény emberként mondja.



Velkey Gábor Fotó: Archív

"Nem tartottuk volna szerencsésnek, ha Kecskemét történelmi városrészében, a volt szovjet emlékm? helyén kerül felállításra az ötméteres fakereszt" – mondta megkeresésünkre Bács-Kiskun megye székhelyének alpolgármestere, Jánosi István. Mint közölte, erre a területre ráadásul már korábban adtak ki területfoglalási engedélyt. "A kereszt azonban már áll, az eredetileg megjelölt helyszíntől 30-40 méterre, miután a Jobbik
a rendőrségnél vízkeresztig tartó rendezvényt jelentett be" – közölte Jánosi István.

Orosházán az önkormányzat lebontatta, és elszállíttatta a már felállított keresztet. Az önkormányzat sajtóreferensétől kapott tájékoztatás szerint a Jobbik első közterület-használati kérelmét azért utasították el, mert a kereszt a megjelölt belvárosi helyszínen akadályozta volna a közlekedést. A párt következő kérelme egy újabb helyszínt jelölt meg, ahol azonban zöldterületre állították volna fel a keresztet, és ezt Orosházán a helyi rendeletek nem teszik lehetővé. A Jobbik ezt követően rendezvényt jelentett be erre a területre (ehhez nem kell helyhatósági engedély), majd felállította a keresztet, amit az önkormányzat lebontatott. 

Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára a helyi lapnak adott nyilatkozatában a következőképpen foglalt állást: "A magyar törvények szerint a vallás gyakorlása mindenki számára szabad. Ennek megfelelően a vallási szimbólumok használata is eme vallásszabadság megnyilvánulása. Ha ezeket a szimbólumokat közterületen kívánják felállítani, akkor ehhez a szükséges hatósági engedélyeket be kell szerezni. Ha ez megtörtént, és mégis elbontották a keresztet, akkor súlyos törvénytelenség történt. Ha nem szerezték be a hatósági engedélyeket, akkor az akció kezdeményezői mulasztottak." 

Nagy Ervin, a Jobbik választmányi tagja, a keresztállítások szervezője megkeresésünkre elmondta, jelenleg huszonöt városban sikerült felállítaniuk a keresztet, de terveik szerint hétvégére ez mind a huszonhét településen sikerül. Nagy úgy látja, a "feketelistás" önkormányzatok nem szakmai, hanem politikai alapon döntöttek úgy, hogy nem engedélyezik a kereszt felállítását. 

A konkrét ellenvetésekkel kapcsolatban pedig elmondta: a gyülekezési jog nagyobb érvényű, mint az önkormányzatok közterület-használatra vonatkozó szabályai. 

"Úgy gondolom maga a szándék, miszerint fel akarják hívni a figyelmet a karácsony valódi tartalmára, üdvözlendő. Ugyanakkor nem hiszem, hogy a kereszténység alapítója egyetértett volna azzal, hogy tanításainak terjesztését politikai pártok vállalják fel – még ha ezek a krisztusi elveket magukra vonatkoztatják is. Ez ugyanis az egyház dolga" – nyilatkozta a Heteknek a keresztállítási akcióval kapcsolatban a Magyar Pax Romana katolikus értelmiségi szervezet elnöke. Horányi Özséb úgy gondolja, sokakat nem közelebb visz, hanem egyenesen elriaszt a hittől ez a fajta provokatív megnyilvánulás. Mint mondta, számára azért is
zavaróan hat a keresztek "kampányszer?" felállítása, mert az egyházi ünnepek közül ez sokkal inkább a húsvét szimbolikájába illene bele, mint a karácsonyéba.

Vona Gábor, a Jobbik alelnöke Nagy Ervinhez hasonlóan sérelmezi, hogy egyes önkormányzatok "valami ismeretlen oknál fogva" akadályozzák őket a keresztek felállításában. A kritikákra reagálva pedig a Heteknek elmondta: véleményük szerint a politika a közügyekkel való foglalkozást jelenti, és ezekbe a vallás is beletartozik. "Ugyanakkor szándékosan nem adtunk pártpolitikai élt az akciónak, és úgy gondolom, hogy a mai magyar közéletet minősíti, hogy ez mégis ilyen felhangot kapott" – mondta Vona. Szerinte
az megfontolandó kritika, hogy talán szerencsésebb lett volna, ha mindezt egy egyházi szervezet teszi, de hangsúlyozta, hogy nem a hittérítés volt a céljuk. 



Vona Gábor Fotó: Archív

"A Jobbik több mint párt, ezért is tartottuk meg a nevünkben a mozgalom kifejezést. Keresztény értékeket felvállaló szervezetként pedig nem csak jogunk, hanem kötelességünk is felhívni a társadalom figyelmét a karácsony valódi tartalmára" – szögezte le az alelnök.

"A kereszt politikai célú használatában nincs semmi új, ez már a keresztes hadjáratok, majd az ellenreformáció óta bevett gyakorlat" – mutatott rá Ormos Mária történész, akadémikus. Mint lapunknak elmondta, a rekatolizáció – amelynek komoly és egyértelm? politikai céljai is voltak – a kereszt jegyében zajlott, a keresztes hadjáratok során pedig a Szentföld meghódítására szintén a kereszt alatt egyesítették a harcoló csapatokat. Ormos Mária a kereszt politikai "hasznát" a saját
tábor integrálásában látja. "Magyarországon a Horthy-korszakra volt igazán jellemző a szakrális tárgyak iránti politikai nosztalgia, bár ebben felfedezhető egy belső rendszertani ellentmondás, ugyanis az ország – többségében református – politikai vezetése felsorakozott a katolikus ünnepségek mellé, ahol a feszület szimbolikus értéket képviselt" – mondta a történész. Egyébként a vallási szimbólumok politikai célú, szélsőjobboldali használata a 20. században leginkább Portugáliára és Romániára volt jellemző.

Olvasson tovább: