Kereső toggle

Egy kelet-európai bankár karrierje

Betört a bank

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A polgári demokrácia "testében" a jó törvények jelentik a csontokat, a demokratikus szokások és a politikai kultúra pedig az erre épülő inakat és húst. Pusztán a törvények által ugyanis lehetetlen tökéletesen szabályozni a társadalmat és az egyes állami szervezetek egymáshoz való viszonyát, de a demokratikus szokások ezt megtehetik. Magyarországon ennek hiányosságára hívja fel a figyelmet a Rejtő–Kulcsár-ügy. Mintha az állam szétesésének lennénk szem-tanúi: együttműködésre hivatott állami szervezetek, PSZÁF és Pénzügyminisztérium, ügyészség és rendőrség vitatkoznak egymással, néha már az anarchia jegyeit mutatva. Dermesztő, hogy a magyar demokrácia sorsa jelenleg ismeretlen rendőrtisztek és ügyészek kezében van. Két, egymással hadakozó országrész képe kezd kirajzolódni: a Fidesz-Magyarország és az MSZP-Magyarország "háborúja". Miközben a különféle államigazgatási és igazgatási szerveknek az lenne a feladatuk, hogy megteremtsék az ország egészének a "harmóniáját".



Rejtő E. Tibor rendőrségi autóban. Nagy bonyodalmat okozott Fotó: Reuters

Rejtő E. Tibor a hetvenes évek elején Budapesten érettségizett, majd elvégezte a műszaki egyetemet. Ezt követően Kanadába utazott, ahol bank- és pénzügyekből is diplomát szerzett. A Royal Bank of Canadánál helyezkedett el. Kanadában elvette egy milliárdos lányát, minek következtében anyagi körülményeiben egy csapásra pozitív fordulat állt be. A bankszakmában nemcsak azért tartják érdekházasságnak Rejtő frigyét, mert azzal
párhuzamosan "tömegesen voltak nőügyei", hanem mert felesége születési rendellenességgel jött a világra. 

A nősülésből származó jó kapcsolatok révén Rejtő előbb Angliában bankárkodott, majd a nyolcvanas évek végén
visszajött Magyarországra a Citi Bankhoz. 1991-től 2000-ig a holland tulajdonú ING Banknál – illetve annak elődjénél – volt vezérigazgató. 

Rejtő az ING-nél állítólag a saját pénzét is forgatta a pénzpiacon. Amikor bukott,
a veszteséget mindig a bank veszteségeként számolta el, amikor viszont nyert az ügyleten, a nyereséget saját pénzként kivette. A bankárvilágban azt híresztelik, hogy Rejtő az évek során több száz millió forintos veszteséget okozott az ING-nek. A bank tulajdonosai azonban információink szerint nem tettek feljelentést Rejtő ellen, mert úgy vélték, kisebb kár érte őket így, mint amit az ügy nyilvánosságra hozatalából adódó botrány eredményezne. Ezzel együtt a pénzügyi körökben terjedő hírek szerint Rejtő bűnügyeiről mind a holland, mind a magyar bankfelügyeletnek tudomása volt, ám míg az első holland nemzeti érdekből, utóbbi magyar belpolitikai indíttatásból maradt néma. 

2000-ben a belga tulajdonú K&H Bank szerződtette vezérigazgatónak Rejtőt, aki megfelelt az elvárásoknak: magyar gyökerekkel rendelkező, de nyugaton is nevelkedett, és a nyugati bankkultúrát ismerő személyként könyvelték el. 

2001-ben, amikor szóba került a K&H Bank és a szintén holland tulajdonú ABN-Amro egyesítése, tudomásunk szerint már nem hallgatott a holland bankfelügyelet: hivatalból értesítette a magyar hatóságokat Rejtő ING-nél okozott veszteségéről. Ezt követően Rejtő néhány hónapot szabadságon töltött. Kétes ügyleteiből azonban végül nem lett büntetőügy: sajtóértesülések szerint a Bécsben fogva tartott Kulcsár Attila azt állítja, a történtek elsimításához ő maga biztosított Rejtő számára 50 millió forintot. 



Rejtő E. Tibor bilincsben. Magasról mélyre Fotó: MTI

A parlamenti brókerbizottsághoz benyújtott hatvanegy szocialista "pótkérdés" egyike szintén erre az eseményre utal: eszerint Rejtő tisztára mosásában részt vett volna Pintér Sándor akkori belügyminiszter, Demeter Ervin volt titkosszolgálati és Varga Mihály pénzügyminiszter is. 

Mivel tehát 2001-ben sem történt feljelentés, kényszerszabadsága után Rejtő
visszatért az immár egyesített bank vezérigazgatói székébe. Vezetése alatt a bank teljes menedzsmentjét lecserélték. 2002 elején a választási kampány előtt megvált a köztudottan szocialista kötődés? Draskovics Tibortól – aki ma Medgyessy Péter kabinetfőnöke – és László Csaba jelenlegi pénzügyminisztertől. Bankárkörökből származó értesüléseink szerint Lászlót és Draskovicsot Kövér László
és Szász Károly kérésre távolította el Rejtő, akiről a bankszakmában köztudott, hogy politikai beállítottsága "egyértelműen, definitív módon jobboldali". Vezérigazgatósága idején vált a K&H Bank ügyfelévé a szintén jobboldali politikai körökhöz kötődő Vegyépszer. "Rejtőnek kifejezetten jó kapcsolatai voltak a Fidesszel, ez ténykérdés" – állította informátorunk. 

A mára már leginkább Rejtő E. Tibor nevével fémjelzett botránysorozat Szász Károly PSZÁF elnök megverésével indult: Szász az őt ért támadás másnapján érzékeltette, hogy támadói a Pannonplast részvények állami pénzből történt felvásárlásának leleplezése miatt bántak el vele. Ezen a ponton a botrány a kormányoldal számára volt kínos, ám mostanra a szálak – a K&H brókercégén és Kulcsár Attilán keresztül – Rejtőig futottak. 

Azt pedig, hogy Rejtő a Fidesz-kormány idején úgy folytathatta üzelmeit, hogy a baloldalnak gazdagodási lehetőséget biztosít, miközben a jobboldalt "kihagyja a buliból", bankárkörökben logikailag is kizártnak tartják. 

***

Idén július elsején lépett érvénybe az az új eljárási rend, melynek alapján az ügyészség a múlt héten elszállította a rendőrség Aradi utcai fogdájából Rejtő E. Tibort, majd a rendőrök bevonása nélkül kihallgatta a K&H ügyben. 

Az ügyészségnek erre a lépésre lehetőséget adó törvényt 1998-ban, még az előző szocialista-liberális kormány idején fogadta el a parlament, ám mivel az időközben kormányra került Fidesz más felfogást képviselt, a törvény számos módosítást követően csak öt évvel később kezdett hatni. Lényege, hogy az ügyészség, mely korábban csak felügyelte a nyomozást, mostantól a nyomozás irányítója és "ura", a törvény szóhasználata szerint "rendelkezik a nyomozás felett". A rendőrségnek eszközszerep jut az igazságszolgáltatás, jelen esetben az ügyészség kezében, hogy annak utasítására meghatározott nyomozati cselekményeket végrehajtson. 

A törvényalkotók célja az volt, hogy megváltoztassák a korábbi gyakorlatot, mely szerint a nyomozás a tárgyalással egyenrangú szakasza a büntetőeljárásnak. E helyett azt kívánták biztosítani, hogy a büntető felelősség elbírálásának a tárgyalás legyen a valóságos színtere, a rendőrség munkája pedig az előkészítésre korlátozódjon. 

Szikinger István ügyvéd a Heteknek elmondta: a hatalommegosztás rendszerében érthetően jelen van a különböző állami szervek közötti intézményes bizalmatlanság, a nyomozás azonban egységes folyamat, ezért a jelenleg folyó rendőrség–ügyészség párharc rendkívül káros. 

Formálisan jogszerű, hogy az ügyészség kivonta a rendőrség látóköréből Rejtő E. Tibort, ugyanakkor ezzel a lépéssel információktól is megfosztják a nyomozással megbízott rendőrséget. A Rejtő elszállításával kapcsolatos ügyészségi magyarázat – hivatkozás a fogva tartás körülményeire – ugyanakkor sántít: Magyarországon időtlen idők óta az ügyészség látja el a fogdák felügyeletét, így az Aradi utcaiét is. Miért most lett gond az Aradi utcai cella minőségével? És mi lett a többi előzetes letartóztatásban lévő személlyel? Számukra – ha tényleg rosszak a körülmények – nem biztosítanak kultúráltabb környezetet? Miért csak Rejtő emberi jogai a fontosak? 

Szikinger Istvánnak a magyar ügyészség státuszával kapcsolatban is vannak aggályai. Szerinte az lenne helyes, ha az ügyészséget a kormány alá rendelnék, mert ma az ügyészség egy rosszul "elhelyezett" szervezett. A gyakorlatban nem felelős senkinek, viszont a pártállami hagyományok miatt rendkívül nagy hatalma van, legalábbis eljárási kérdésekben. Beszámolási kötelezettsége ugyan van az országgyűlés felé, vezetője pedig interpellálható, ugyanakkor a kontrollmechanizmus hiányában a legfőbb ügyész a gyakorlatban nem számonkérhető. Ebből a helyzetből adódik, hogy akár konkrét ügyekkel kapcsolatban is kérdezhetik, majd rendszeresen leszavazhatják Polt Pétert, mindennek azonban semmilyen jogi következménye nincs. 

Szikinger szerint az ügyészséget a kormány alá kellene rendelni, ugyanakkor a bíróságok függetlenségét minden eszközzel biztosítani kellene.

A szír kapcsolat

El Abed Hassan 38-40 év körüli szír férfi. Gúnyneve Abu L\'Mazot, magyarul a Gázolaj apja. Gúnynevét onnan kapta, hogy fiatalabb korában Szíriában lovas kocsival vontatott tartályból árusította
a gázolajat. Analfabéta, csak a nevét tudja leírni. Körülbelül tíz éve él Magyarországon feleségével és két gyermekével egy panellakásban. Kezdettől fogva pénzváltással foglalkozott, pályája az utóbbi két és fél - három évben kezdett felívelni. Jelenleg két utazási irodával és három étteremmel rendelkezik Budapesten. Érinthetetlennek tartotta magát, amit az is jelez, hogy rendőrségi források szerint a letartóztatását megelőző egy hónapban hetente utazott Szíriába, ám minden alkalommal vissza is tért. Információnk szerint letartóztatása előtti estén – amikor a rendőrség már bejelentette, hogy tanúként meg kívánja hallgatni – állítólag azt mondta, nem aggódik, mert "tud valamit". Két ügyvédje közül az egyik arab, aki a hírek szerint azzal nyugtatta, hogy maximum huszonnégy órára kell börtönbe vonulnia, mert pénzzel minden elintézhető. Névtelenséget kérő informátoraink szerint Budapesten működő jelentős tőkeerej? pénzváltók közül az egyik El Abed
Hassan. 



A józsefvárosi kínai piac bevétele fordul meg az arab pénzváltóknál? (képünk illusztráció) Fotó: MTI

A városban elterjedt pletykák szerint az arabok magyar fedőcégeken keresztül vásárolnak dollárt magyar bankoktól, mert a magyar bankok bizalmatlanok az arab ügyfelekkel szemben. A dollárt a Magyarországon kereskedő kínaiaknak adják el, akik saját nevükkel sehol nem akarnak szerepelni. Ezen túlmenően az araboktól vett dollárt jutalék fejében szintén az arabokkal utaltatják el Kínába, ahonnan az áru érkezik Magyarországra. 

Az üzletekről tudomással bíró, szintén névtelenséget kérő hölgy szerint El Abed Hassan plusz munkát is vállalt: néhány száz millió forint ellenében megengedte, hogy a K&H Equitiestől származó 6,2 milliárd forintot saját számlájára utalják át, ahonnan ő az összeg egy részét készpénzben, másik részét tovább utalva juttatta el a megadott személyek részére. Mivel mindez rövid két év alatt történt, az Inter-Európa Bank dolgozóinak fel kellett volna tűnjön a szokatlan méret? pénzmozgás.

Olvasson tovább: