Kereső toggle

Piros lámpa a bordélyházaknak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A bordélyházak megnyitásának egyik feltétele, hogy Magyarország kilépjen a New York-i Egyezményből, ez a lépés azonban semmilyen hátrányos következménnyel nem járna – véli Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese. A prostituáltak érdekvédelmi szervezetének ügyvédje szerint ugyanakkor az egyezmény teljes felrúgásával a "vízzel együtt a gyereket is kiöntenénk", mert az egyezmény többek között az emberkereskedelmet is tiltja. A külkapcsolatokkal foglalkozó jogi szakértők szerint amennyiben Magyarország kilép a New York-i Egyezményből, jelentősen veszít presztízséből, többek között azért, mert a prostitúció tilalma az emberi méltósághoz való jog védelmét is jelenti.

A prostituáltak érdekvédelmi szervezete nemrég pert nyert a II. kerületi Önkormányzattal szemben. A bíróság döntése értelmében az önkormányzatoknak hatósági bizonyítványt kell kiállítaniuk arról, hogy a kerületben hol folytathatják tevékenységüket a prostituáltak. A türelmi zónák kijelöléséről szóló szabályozást még 1999-ben az Orbán-kormány idején fogadta el az Országgyűlés, ennek értelmében az önkormányzatoknak kell az érintett településen kijelölniük azokat a zónákat, ahol a prostitúció folytatható. Ugyanakkor a törvény megnevezi azokat a területeket, ahol ez a tevékenység nem folytatható, többek között iskolák, templomok és diplomáciai objektumok közelében. Hiába azonban a törvény, adminisztratív eszközökkel eddig nem lehetett megoldani a kérdést. Takács Albert hivatalból indított vizsgálatot a türelmi zónák ügyében, mert a bírósági döntések arról győzték meg, hogy az idevonatkozó jogszabályok körül valami nincs rendben. Egyrészt módosítani kellene a jogszabályt, másrészt az igazi megoldást az jelentené, ha az állam engedélyezné a piros lámpás házak létrejöttét – véli Takács. Ezt azonban a New York-i egyezményben foglaltak alapján nem teheti meg a Magyar Állam. Az egyezmény az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása tárgyában New Yorkban 1950. március hó 21. napján keletkezett és beépült a magyar büntető törvénykönyv paragrafusaiba.

Kárpáti József a Magyar Helsinki Bizottság állandó megbízott ügyvédje, aki a prostituáltak érdekvédelmi szervezetének jogi képviseletét is ellátja, úgy vélekedik, hogy a New York-i egyezmény felbontásával a "fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntenénk", mert maga az egyezmény valóban fontos szerepet játszik az aláíró országok törvényalkotásában. Vannak azonban olyan részei, amelyek ténylegesen tarthatatlanok és megvalósíthatatlanok. "Ilyen például az a része, amely tiltja bordélyházak létrehozását. Tekintettel az évek óta folyó polémiáról, amely a prostituáltakat érinti, a bordélyházak létrehozása lenne az egyetlen jó megoldás" – mondta a Heteknek Kárpáti, aki két okból is tarthatatlannak látja a jelenlegi helyzetet: egyrészt, mert a prostitúció törvénytelen keretek között létezik, másrészt, mert ráépül egy parazita stricihálózat. Kárpáti szerint nem a teljes egyezményt, hanem csak a megvalósíthatatlan részeket kellene felmondani. 

Kardos Gábor, az ELTE Nemzetközi Jogi Tanszékének docense két problémát lát Takács Albert javaslatában. Egyrészt az 1951-ben keletkezett egyezmény konszolidált, tehát már a Népszövetségben érvényben levő szerződéseket fogalmazta újra. Ennek alapján már a két világháború között elfogadottak voltak hazánk részéről. Az egyezmény végrehajtása az 1920-as években lezárult, bezárták, felszámolták a bordélyházakat. Ha felmondanánk, a jóhiszeműség elvét sértenénk. A másik probléma a presztízsveszteség: a prostitúció eltiltására egy-egy országban úgy tekintenek nemzetközi viszonylatban, mint emberi jogok megvalósulására. A prostitúció az emberi méltóság megsértése, ennek tiltása az emberi méltósághoz való jog védése, ezért az egyezményből való kilépés jelentős presztízsveszteséget okozna – fejtette ki aggályait Kardos Gábor. 

Zónavédekezés

A hét egyik nagy port kavart eseménye, hogy Újpest kerületi képviselő-testülete vajon kijelölt-e türelmi zónát a prostituáltak számára, vagy sem.

Újpest polgármestere cáfolta a hírt, miszerint a kerület képviselő testülete türelmi zónát jelölt volna ki. Csupán az történt, hogy a Magyar Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesülete (MPÉE) tizenkilenc kertvárosi utcára nyújtott be hatósági bizonyítvány iránti kérelmet. Ezen kérelem kapcsán a polgármester levélben kérte ki az ott lakók véleményét a prostituáltak megjelenéséről. A válasz egyértelm? elutasítás volt. Az újpesti önkormányzat ezért rendeletben határozott arról, hogy Újpest teljes belterülete, valamint a jövőben belterületté nyilvánítandó területek védettek. A rendelet direkt módon nem jelöl meg semmilyen ingatlant prostitúció folytatásának céljából. Az viszont tény, hogy ahol nem tilos, ott elvileg legális a tevékenység folytatása.

Az újpesti eset azért érdekes, mert a MPÉE egy bírósági ítéletre és arra hivatkozva, hogy a "generális tiltás" – ami azt jelentené, hogy a teljes kerület védett – alkotmányellenes, kényszeríti ki a kerületek állásfoglalását. 

A türelmi zónák létrehozásához egyetlen fővárosi kerület képviselő-testülete sem akar hozzájárulni, kivételt talán csak a XV. kerület képezhet: miután az MPÉE negyvenkilenc utcára benyújtotta az igényét – ez a kerület kétharmadát jelenti –, Hajdú László polgármester hajlandó lenne egy négy kilométer hosszú utcát mégis felajánlani, aminek a közelében nincs lakóház, de ezt Földi Ágnes, a prostituáltak szószólója kevesli. (B. E.)

Olvasson tovább: