Kereső toggle

Kezdenek kifulladni a kis üzletek

Hol bolt, hol nem volt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Miközben a nagy bevásárlóközpontok száma dinamikusan növekszik hazánkban, a kis üzletek száma csökken: 2003 első negyedévében a KSH adatai szerint 6100 új üzlet jött létre, ugyanakkor 6400 zárt be. A bezárt üzletek száma szakemberek prognózisa szerint az év végéig meghaladhatja a tízezret, ekkorra 45 bevásárlóközpont és 62 hipermarket működik majd az országban. Lapunk véletlenszerűen kérdezte néhány kis bolt tulajdonosának, dolgozójának és a kereskedelemben érintett szakembereknek a véleményét az ország három térségében. 



Az élelem bére. Nem mindegy, hol költjük el Fotó: Somorjai L.

Budapest VI. kerületének a WestEnd bevásárlóközponthoz közel eső részében harminc–ötven–száz méterre érik egymást a különféle boltocskák: élelmiszer-kereskedések, zöldségesek, illatszer- és festéküzletek és egyebek. Szabó úr egy utcára nyíló pincehelyiségben rendezte be szerelvényboltját, melyben víz- és gázvezetékekhez kaphatók a legkülönfélébb csavarok, csövek, tömítések, alkatrészek. Üzletében ritkán fordul elő, hogy nincs vevő, és a vállalkozót egyáltalán nem zavarják a multik. "Ott minden drága, ahhoz képest, hogy sok a gagyi" – feleli érdeklődésünkre, példának okáért említve a magyar gyártmányú villanybojlert, amely szerinte sokkal tartósabb és jobb a multik által forgalmazott külföldi gyártmányú – egyben olcsóbban megvehető – készülékeknél. 

Csaba, egy festékbolt eladója hasonlóan fogalmaz: "Nem vagyok ellene a nagy barkácsáruházaknak, oda nagyobb bevásárlás esetén mennek az emberek, ide azonban akár fél kiló festékért, egy darab dörzspapírért is átugornak a környéken lakók. Megjegyzem, amilyen festékárak a nagy áruházakban előfordulnak, az néha már horror." A beszélgetés közben érkezik egy vásárló, akinek az esete az elmondottakat látszik igazolni: egy liter tejjel és néhány péksüteménnyel a szatyrában toppan be. A festékboltban vesz egy darab spaklit, egy kiló gipszet, majd – mivel nincsen kisebb tétel – egy negyvenkilós papírzsák falvakoló habarcsot kap a hóna alá: javítania kell otthon a falat. Mindez több órába, taxiköltségbe kerülhetett volna, hogyha egy nagyobb áruházat, építőanyag-telepet kellett volna felkeresnie. 

T. Olga az egyik közeli közértet üzemelteti. Szerinte az a fontos, hogy a kis boltok felvállalják a rájuk háruló szerepet: "Mi semmiből nem tartunk nagy tételt, hanem csupán ebből is egy keveset, abból is egy keveset. Tisztában vagyunk azzal, hogy az emberek többsége a nagy bevásárlásait nem nálunk intézi, de a kisebb beszerzésekhez már előnyben részesítik a közeli boltokat. Ehhez alkalmazkodva szerény, de tisztes és meglehetősen stabil jövedelmet jelent élelmiszereket forgalmazni" – adja tudtul véleményét.

Békéscsabán körülbelül öt évvel ezelőtt jelentek meg az élelmiszer-üzletláncok, a kis élelmiszerboltok száma azóta jelentősen csökken. A Tesco Global másfél éve nyitott bevásárlóközpontot, ez nem csak az élelmiszerkereskedelmet, hanem a város vásárlási szokásait is megváltoztatta. Az addigi "szocialista" nagy bevásárlóközpontok – Centrum, Univerzál Áruház – szinte teljesen csődbe mentek. A végső lökést a belvárosban a Center Bevásárló- és Szabadidőközpont átadása jelentette a közelmúltban. 

D. P. kis vegyesboltot üzemeltetett az egyik lakótelep tízemeletes háza alatt. Úgy tapasztalja, hogy a vásárlási szokások jelentősen megváltoztatták kuncsaftjai életét: annak ellenére, hogy törzsvásárlói jelentős része kis pénz? nyugdíjas volt, akiknek a hónap végéig még hitelt is adott, egyik hétről a másikra szinte eltűntek, és kis üzlete elnéptelenedett. Idén februárban tarthatatlanná vált a helyzete, ezért az üzletét felszámolta, és Budapesten kamionsofőrként helyezkedett el. 

Az említett üzlettől nem messze, szintén egy többszintes épület alatt működik egy kenyérbolt. "Valójában nincs okunk a panaszra – állítja
B. az üzlet tulajdonosa –, de nagy terveink sincsenek." 

B. maga vezeti az üzletet, míg férje hivatalnokként biztosítja a család megélhetését. "A Tesco megnyitása után éreztük a forgalom visszaesését, de ez csak egy fél évig tartott. Mára – talán kiábrándultak az emberek a hétvégi bevásárlóturizmusból – szinte ugyanaz a vásárlóréteg látogatja a boltunkat" – meséli. Boltjában a legkeresettebb áru a tej, a kenyér, a sör és a cigaretta. Újításokkal nem próbálkozik, tapasztalatai alapján nincs értelme.

A Békéscsabához közeli Csorváson – a hirdetőtábla szlogenje szerint "12 percre a Tescótól" – M. üzemeltetett egy kis háztartási és vegyi áru boltot. "A Tesco megnyitása után még a nyugdíjas kuncsaftjaim is elhagytak" – emlékszik vissza rezignáltan, azonban a hipermarket megnyitásának valóságos "családegyesítő" hatása is volt, mert a gyermekek és unokák bepakolták a nagyszülőket a kocsiba, és vitték őket, hogy lássanak "csudát". "Bevallom, én is elvittem a nagymamámat, aki az elmúlt rendszerben éveken át bolti eladó volt. Ő csak
annyit mondott: Kinek van ennyi ideje meg pénze, hogy ezt mind bejárja és megvegye" – emlékszik vissza M., aki jelenleg is úgy tapasztalja, hogy van elég idejük és pénzük az embereknek, mert a bevásárlókedv hétvégenként változatlan. Ő azonban csődbe ment. "Egyébként az a meglátásom, hogy az emberek oda mennek, ahol tömeg van, ezért a jövőben igyekszem valamely bevásárlóközpontba bejutni az üzletemmel. A látvány és a reklámanyagok is megteszik a hatásukat, hiszen van olyan áru, amit eddig soha nem is láttak, és ezt az adott bevásárlóközpont hétről hétre hihetetlen áron kínálja. A megtakarított pénzüket ott költik el az emberek, míg egy kis üzletben, ahol se reklám, se tőke a kínálat megváltoztatására, szinte esélytelen a fennmaradás" – véli a kereskedő.

Kiskunhalason a helyi kiskereskedők többsége nem sok jót vár a jövőre elkészülő, első nagyobb bevásárlóközpontként funkcionáló Tesco áruháztól, az egyes üzletek forgalmát ugyanis már a hatvan kilométerre lévő nagyvárosok bevásárlóközpontjai is érezhetően megviselték. "A műszaki cikkek terén országosan évi 20 százalékos forgalomnövekedés tapasztalható, nekünk azonban öt éve mindig állandó a forgalmunk. Úgy is fogalmazhatnék, hogy évi 20 százalékos a veszteségünk. Ezzel párhuzamosan viszont a költségeink folyamatosan növekednek, így csak a túlélésért küzdhetünk" – fogalmazott Krausz Zoltán, aki öt műszaki boltot üzemeltet a városban. Mint mondta, megpróbálnak majd különféle akciókkal készülni a "nagytestvér" érkezésére, és külön hangsúlyt tesznek majd a szolgáltatások színvonalának javítására. "A multik szeretnek takarékoskodni az élőmunkával, és kevésbé rugalmasak, mint egy jól működő kiskereskedés" – véleményezte a helyzetet. Tapasztalatai szerint a bevásárlóközpontok átlagosan 5-10 százalékkal olcsóbban kínálják a műszaki cikkeket, mint a kiskereskedők, sőt – marketing céllal – egyes akciók során beszerzési áron alul is odaadnak bizonyos termékeket. "Ilyen viszonyok között csak minimális nyereséggel lehet dolgozni. Aki pedig hitelt vesz fel, az öngyilkos tettre ragadtatja magát" – fogalmazott a vállalkozó.

Valamivel kedvezőbb helyzetben vannak a helyi Általános Forgalmazási és Értékesítő Szövetkezet (ÁFÉSZ) üzletei. Mészáros Kálmán, a szövetkezet vezetője arról tájékoztatott, hogy ők eddig nemigen tapasztaltak forgalomcsökkenést. Szerinte a Tesco felbukkanása mindenképpen átrendeződést fog okozni a helyi kereskedelemben, de erre felkészülni nemigen lehet. Az átrendeződés nyertesei lehetnek (természetesen a Tescón kívül) azok a kis boltok, amelyek egy-egy lakótelepet szolgálnak ki. Legalábbis ebben bízik Turcsik Zoltán, az egyik ilyen üzlet vezetője. "A nagybevásárlásokat eddig sem nálunk intézték a lakók, de a mindennapos dolgokat, tejet, kenyeret ezután is itt fogják megvenni. Ha pedig egy-két közepes bolt bezárna, azzal mi csak jól járnánk" – mondta. 

Tíz évvel ezelőtt kezdődött az akkor még monopolhelyzetben lévő ÁFÉSZ kiskereskedelmi egységeinek folyamatos privatizációja. Az új tulajdonosok azonban csak kisebb szeleteket tudtak kihasítani a "kiskereskedelmi tortából". "A multik megjelenése következtében az addig tapasztalható évenkénti forgalomnövekedés megszűnt, sőt sok helyen veszteséggel működtek a szövetkezet üzletei" – mondta el lapunknak dr. Varga László, a Bács-Kiskun Megyei ÁFÉSZ Szövetség titkára. Eközben azonban a működési költségek és az infláció is növekedett, így a szövetkezethez tartozó megyei egységek közül harminc-negyven megszűnt, illetve működési formát váltott (vagyis kilépett a szövetkezetből).

A túlélés lehetőségét dr. Varga László abban látja, hogy a régió ÁFÉSZ-hez tartozó kiskereskedelmi egységei
összefogva – éppen a multinacionális áruházláncokhoz hasonlóan – kedvezőbb beszerzési feltételeket harcolnak ki maguknak. "Ezzel együtt nem szabad elfeledkezni arról, hogy nagyon nehéz egy ilyen óriási tőkeerővel szemben bármit is tenni, hiszen a multik hosszú ideig képesek akár veszteséggel is működni, hogy a konkurenciát kiszorítsák a piacról" – hangsúlyozta a titkár. Mint mondta, helyzetük részbeni javulását várják attól a tavasszal életbe lépett törvénytől, amely tiltja, hogy az élelmiszerek a beszerzési áron alul kerüljenek értékesítésre. 

Csalétek

A multinacionális bevásárlóközpontok igen leleményesek a vásárlók becsalogatásában. Általános módszer, hogy az akciós termékeket a beszerzési ár alatt kínálják, úgy kalkulálva, hogy a vásárló nem csak azért az egy termékért fog hozzájuk ellátogatni. Olyan is előfordult már azonban, hogy a "leakciózott" termék árát nem csökkentették, hanem növelték, ennek ellenére a lelkes vásárlók gyorsan elkapkodták az alkalmi vételnek vélt cikket. Egy tavasszal életbe lépett törvény szerint élelmiszereket nem lehet a beszerzési áron alul eladni. A pozíciójukért küzdő kiskereskedők szerint az új jogszabály segít valamit az ő helyzetükön, de – mint mondják – a kívánatos megoldás az lenne, ha ezt a törvényt minden termékre kiterjesztenék.

Olvasson tovább: