Kereső toggle

Hamarosan kész az új BS

Francia kulcs nyitja az arénát

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A leégett Budapest Sportcsarnok helyére épített Budapest Sportarénában ünnepelhetjük majd március 15-ét – jelentette be Jánosi György sportminiszter. Az ígéretek szerint ekkorra készül el a több mint ezer autót befogadni képes parkoló, előtte pedig február 24-e határidővel várható magának a 41 ezer négyzetméter területű, több mint 12 ezer főt befogadni képes csarnoknak a befejezése. Erről, valamint az eredeti szerződés módosításáról írtak alá megállapodást a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) és a francia Bouygues cég szakemberei, köztük Szilvásy György közigazgatási államtitkár az előbbi, Luc Aubin az utóbbi képviseletében.



Impozáns belső tér Fotók: Somorjai L.

Az 1999. december 15-én leégett BS helyén felépített aréna átadásának eredeti határideje 2002. december 15-e volt. Az Orbán-kormány ideje alatt kötött szerződés szerint a csúszás miatt a kivitelezőnek napi 21 millió forintos kötbért, a sportminisztérium számításai szerint összesen mintegy 1,4 milliárd forintot kellett volna fizetnie. A kivitelező azonban a rossz időjárásra hivatkozva vitatta a kötbér kifizetésének jogosságát – az erre vonatkozó hivatkozást az eredeti szerződés lehetővé teszi –, szerinte ugyanis a szeles idő nyolcvankilenc napon hiúsította meg a kültéri munkavégzést. A magyar fél ezzel szemben maximum öt napot ismer el jogosnak a késésért. A nézetkülönbséget a felek kompromisszumos megoldással zárták le, amely az eredeti szerződés módosításához vezetett.

A módosítás értelmében a sporttárca az új határidőig, február 25-éig eltekint a kötbér behajtásától, helyette azonban plusz kedvezményekre és műszaki berendezések beépítésére tart igényt. Az eredeti megállapodásban foglaltak szerinti ingyenesen rendelkezésére álló húsz "társadalmi eseménynap" mellé még plusz hat napot könyvelhet el, amely napokon az üzemeltetés költségét is a bérbeadó vállalja. Számításaik szerint ez évi 72 millió forintos megtakarításnak felel meg. Ezenkívül a francia üzemeltető a régi megállapodásban foglalt évi 25 millió forint helyett 40 millió forintot fizet a tulajdonosnak a következő húsz évben – inflációkövető módon. A Bouygues továbbá vállalja, hogy további fejlesztéseket hajt végre 600 millió forint értékben, így például korszer?bb világítást, jobb burkolatot, kétszáz új telefonvonalat biztosít. Jánosi György sportminiszter szerint így összességében 2,3 milliárd forint értékhez jut a csarnok, míg "a kötbér behajtása maga után vonta volna az építkezés leállását a bírósági tárgyalás idejére, így elmaradtak volna a tervezett sportesemények, és a társadalom, és vélhetően a politikai ellenzék is, a felelősséget a kormányra hárította volna. Ezért választottuk inkább a másik megoldást, amely a kisebbik rosszat jelentette számunkra: a szerződés módosítását, amelyben az állami érdekek fokozottabb érvényesülésére tettük a hangsúlyt" – mondta a sajtónak a miniszter. 

A módosításba azt is belefoglalták, hogy a minisztériumot, illetve államot képviselő Rendezvénycsarnok Rt. két éves határidővel felmondhat az üzemeltetéssel megbízott Aréna Rt.-nek – legkorábban az üzemeltetés beindulásától számított hat év múlva. Minimum nyolc évre tehát az üzemeltető pozíciója a szakmai tevékenysége minőségétől függetlenül biztosított. 

 

Kié a felelősség ? 



A kötbér elengedésének – pontosabban módosításának – hírére rögtön támadásba lendült az ellenzék, és Rogán Antal a Fidesz részéről "mutyizással", valamint a francia cégnek nyújtott egymilliárd forintos ajándékkal vádolta meg a sportminisztériumot. 

A kritika azonban nemcsak az ellenzék, hanem a sajtó részéről is elhangzott. Eszerint a szerződés módosításának aláírásával a GYISM új vezetése magára vette a "balhét" egy eleve elhibázott – elődje által megkötött – szerződés ügyében. Jánosi György sportminiszter a tájékoztatón hangsúlyozta ugyan: "ez nem jelenti azt, hogy a mostani kormány átvállalja vagy elhárítja az előző kormány felelősségét az újjáépítés minden vonatkozásában", a felelősség kérdését azonban most az Állami Számvevőszék vizsgálja. Ők hivatottak megválaszolni azt is, hogy mitől kerül az eredetileg 20 milliárd forintos beruházás 40 milliárd forintba (és ki tudja, hogy ez az összeg nem változik-e még a jövőben). Egyes szakértők szerint azonban az ÁSZ-nak nem lesz könny? dolga, hiszen az eredetileg angolul írt, többszáz oldalas szerződés a mellékletekkel, csatolt anyagokkal, tervekkel együtt több tízezer oldalt tesz ki, és a szöveg lefordítása, valamint hitelesítése a vizsgálatok alapfeltétele. Ez nemcsak nyelvi nehézséget, hanem az egymástól eltérő angol és magyar jogrendszerek ("precedens-jog" illetve római jog) harmóniába hozását is jelenti: értelmezési különbségek esetén az angol szöveg az irányadó, és ezt kell majd a magyar joghoz igazítani. Az ÁSZ-vizsgálatokhoz azonban jogtudósok mellett műszaki, pénzügyi szakemberekre is szükség lesz, és többéves megfeszített munkára lehet szükség, hogy eredmény szülessen.



Megválaszolatlan kérdések



Miközben mindnyájan örvendhetünk az aréna elkészülése jó hírének, szakemberek szerint még számtalannak tűnő kérdés vár megválaszolásra a sportlétesítmény jövőjével kapcsolatosan. Ezek közül harmincat (majd még ötöt) ölel fel az ismert televíziós újságíró, Juszt László sajtóban közzétett kérdéssorozata, amely a párnázott, finom szövettel borított ülőhelyek gyors elkopásának veszélyétől az építtető cég megalakulásának a körülményéig sok témát érint. "A Rendezvénycsarnok Rt. 2001. február 1-jén alakult 20 millió forintos törzstőkével. Az indulásakor 74,95 százalék volt a francia és 25,05 a magyar tulajdon. (…) 2001. október 9-ére – alaptőke-emelések után – már minden megváltozott, 99,99 százalék lett a magyar tulajdon, s 0,01 a francia, azaz egy darab 10 ezer forintos aranyrészvénnyel a franciák döntenek mindenben. Viszont mi fizethetünk mindent. Igaz, a tulajdonukban maradt egy darab 10 ezer forintos törzsrészvény is" – írta a Népszabadság 2002. szeptember 28-ai számában.

Érdekesnek mutatkozhat az építkezésben részt vett cégek tulajdonosi összetétele is. Pédául a tárgyalások során francia érdekeket képviselő Luc Aubin a cégbejegyzések szerint egyben a magyar állam érdekeit képviselő Rendezvénycsarnok Rt. igazgatósági tagja, ezenkívül az üzemeltetéssel megbízott Aréna Üzemeltető Rt.-nek is igazgatósági tagja. 

A rendelkezésre álló információkból az sem derül ki, miként változott meg a helyzet úgy, hogy a sportkomp-lexum költségét a francia vállalkozó helyett a magyar állam, illetve a magyar adófizetők állják. Eredetileg ugyanis arról szólt a hírverés, hogy a franciák saját pénzükből építkeznek, majd ennek fejében a sportarénát húsz évig ők üzemeltetik, illetve rendelkeznek a bevétellel.



Nézőkre várnak a padsorok

Nem tudjuk azt sem, hogy ha évi tíz százalékos amortizációval számolhatunk, akkor húsz év múlva milyen állapotú épület – a berendezésekről, elektronikáról nem is szólva – kerül átadásra?

Felettébb furcsa az is, hogy az indulásakor világszínvonalúnak beharangozott sportlétesítmény csak az utólagos beruházásokkal, javításokkal, a módosított szerződésben megfogalmazottak megvalósításával lesz (lehet) alkalmas az atlétika, a kézilabda, a kosárlabda, a torna és a ritmikus sportgimnasztika számára. Még lehetne folytatni a sort, de valószínű, hogy előbb-utóbb arra a sorsra jutnánk, mint az ismert ókori bölcs: minél több ismeretre tett szert, annál inkább rájött, hogy mennyire nem tud semmit.

Olvasson tovább: