Kereső toggle

Médiaváltozások

Televíziós vetélkedő

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Fél évvel a kormányváltás után vitatott, hogy a közszolgálati televízió pártatlanul működik-e, vagy az elmúlt évtizedek gyakorlatának megfelelően ismét az aktuális hatalom érdekeit szolgálja. Az ellenzék szerint a kormány törvénytelenül, a költségvetésen keresztül befolyásolja az intézmény működését, "baloldali szűrőn" keresztül láttatja a valóságot. A kormányoldalról ugyanakkor azzal érvelnek, hogy az elmúlt ciklus törvénytelen gyakorlatával ellentétben jelenleg teljes kuratórium felügyeli a köztévét. Állításuk szerint a pártatlan közmédia megteremtésén fáradoznak. Vásárhelyi Mária médiaszociológus úgy látja, hogy lényegi változás nem történt, a hatalom ismét "egyes politikai célok megvalósításához keresi a megfelelő kommunikációs eszközöket".



Arculatváltás az MTV-ben. Pénz beszél Fotó: MTI

Az amerikai kommunikációs guru, Marschall McLuhan elhíresült mondata szerint: a média maga az üzenet ("media is the message"). Kérdés, hogy milyenek a magyar médiumok. A sokat szidott köztévé – ahol mindig az éppen hatalmon lévő elit politikai akarata szerint kerültek kinevezésre vagy leváltásra a vezetők – új arculattal igyekszik felvenni a versenyt a nézettség 80 százalékát lefedő két kereskedelmi televízióval. Ladvánszky György, az ORTT MSZP által delegált testületi tagja szerint még csak nagyon rövid idő telt el, ezért korai lenne értékelni a médiumot, azonban a szervezeti keretekben beállott változás – a csonka kuratórium helyett teljes létszámmal felállt ellenőrző testület léte – önmagában is fontos tényező. Részben hasonlóan vélekedtek a lapunknak nyilatkozó médiakutatók (lásd keretes írásunkat). Mind Bajomi-Lázár Péter, mind Vásárhelyi Mária úgy fogalmazott, hogy nem lehet bizonyítani, hogy párttévéként működne az MTV. Az adó Pálffy Istvánnal és D. Tóth Krisztinával az élen igyekszik megnyerni a nézők szimpátiáját, csak még elnöke nincsen az intézménynek. A szeptember 30-ai, kudarccal végződő elnökválasztás után most ismét kezdődik a verseny. Tizennyolc jelölt indul az elnöki pozícióért, köztük ismét megméretteti magát Baló György, Friderikusz Sándor, Siklósi Beatrix, Szabó Stein Imre, Szenes Andrea, Bródy Gábor és mások, valamint új pályázók is ringbe szállnak. Az elnöki pozíció elnyerése a teljes kuratórium kétharmados támogatásának a függvénye.

Az eddig kialakult helyzetet kormányoldal és ellenzék totálisan ellenkező módon értékeli. Újhelyi István, az MSZP médiapolitikusa szerint a kormányzat célja a hatalomtól függetlenül működő közszolgálati médiumok megteremtése, melynek költségvetési támogatása nem válhat politikai alku tárgyává. Szalai Annamária, a Fidesz médiapolitikusa szerint azonban éppen ez a cél nem valósult meg. 

"A szocialisták úgy változtatták meg a financiális rendszert, hogy közvetlen eszközökkel bármikor növelhetik vagy csökkenthetik a közmédium költségvetését: a kétharmados támogatást igénylő médiatörvényt megkerülve az egyszer? többséget igénylő költségvetés által meghatározott összegekkel jutalmazzák vagy éppen büntetik a közmédiumokat. Ezt a törvénytelen helyzetet akarják most kétharmados törvényerőre emelni – amihez mi nem vagyunk hajlandóak asszisztálni" – fogalmazott. A médiapolitikus szerint emellett a köztévé vezetése is problematikus: "Már a bíróság is kimondta, hogy törvénytelen módon neveztek ki megbízott elnököt – Ragáts Imrét – a köztelevízió élére" – mondta Szalai, aki lapunknak kifejtette: a létrejött állapotot az európai joggal is ellentétesnek tartja.

Balogh László, az MDF politikusa lapunknak úgy fogalmazott: "Számomra a MTV már nem egyéb, mint egy újabb, kereskedelmi célorientált csatorna a médiapiacion, mely arculatilag bevörösödött és bekékült. Nagyobb perspektívában szemlélve a médiát, csak korlátozott sajtószabadság valósul meg hazánkban. Baloldali monopólium van, és esély sincs arra, hogy a médián belül a konzervatív témák és értékek ne egy baloldali szűrőn keresztül kerüljenek nyilvánosságra." 

Újhelyi István, az MSZP médiapolitikusa szerint "az elmúlt években a közszolgálatiság minimuma sem érvényesült Magyarországon", amiért az ORTT is felelős. Újhelyi bírálta az ellenzék magatartását a közszolgálati médiumok költségvetési támogatásával kapcsolatban. Szerinte az ellenzék indoklás nélkül szavazott le kétharmados többséget igénylő kormánypárti javaslatokat a témában. Úgy vélte, hogy a kormányzat célja az volt, hogy a közszolgálati médiumok a kormányzattól függetlenül működhessenek, a költségvetési támogatás nagysága ne politikai alku kérdése legyen. Újhelyi azt is megemlítette, hogy a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió nagyobb forrásokhoz jut jövőre, mint idén, a költségvetés pedig 6,8 milliárd forintos tőkepótlást tartalmaz számukra.

A jobboldali térvesztést 

a médiában igazolhatja az a tény, hogy hétfőn megkezdte adását a közvélemény által Fidesz-televíziónak tartott Hír Tv. Az egyelőre napi kétszer három órában sugárzó adón Borbás Mária mosolygós és Papp Endre szigorú tekintete mögött riporteri szerephez jutnak a jobboldali radikális Lovas István és növendékei is. Olyan arcok is biztosítják majd a "polgári értékek" képernyőn történő megjelenését, mint Orbán Viktor tömegrendezvényeinek műsorvezetője, Philip vagy az átkosban olyannyira üldözött, "zenebutikos" Juhász Előd. A csatorna szlogenje szerint "Egyenesen Önnek". 

A televízó bejegyzését csak Ladvánszky György, az ORTT szocialista tagja tartotta aggályosnak, Borókai Gábor vezérigazgató, volt kormányszóvivő azonban kijelentette: a 20 millió forint alaptőkével bejegyzett társaságnak nem kell aggódnia, mert a magyar szálloda- és vendéglátóipari befektetők állják majd a működés feltételeit. Körmendy-Ékes Judit elnöksége mellett a múlt héten meg is történt a televízió bejegyzése, ezután az ORTT elnök asszonya Orbán Viktor volt kormányfővel egyeztetett, és bejelentette lemondását.


Politikai sakkjátszmák színtere

"Nem vitatom, hogy vannak pozitív jelek a közszolgálati televízióban, azonban néhány színvonalasabb műsor még nem jelent lényegi változást, és nem oldja meg a köztelevíziózás alapvető gondjait. A közszolgálatiság-tól eddig is távol álló televíziós és rádiós csatornák most ugyanúgy ki vannak szolgáltatva a politikának, mint az előtte való időszakban. Arctalan, karakter nélküli intézmények" – mondta lapunknak Vásárhelyi Mária szociológus, aki szerint alapvető feltétele lenne a közszol-gálatiságnak, hogy a média ne legyen felhasználható gyűlöletkeltésre, és megszűnjenek olyan műsorok, mint a Vasárnapi újság vagy a Siklósi Beatrix vezette Éjjeli menedékhely. "Siklósi Beatrix szélsőjobboldali hangvétel? műsorai a nemzeti kultúra és a közszolgálatiság megcsúfolásával egyenértékűek" – tette hozzá. Azt is leszögezte: lényegi változások csak úgy képzelhetőek el, ha akad valaki, aki veszi a bátorságot az egész struktúra megváltoztatására, illetve ha kijelölik azokat a demokratikus normákat, amelyeket a közszolgálati média nem léphet át.

Márpedig a dolgok a korábbi időkhöz hasonlóan úgy alakulnak, hogy a hatalom egy önálló intézmény kialakítása helyett az egyes politikai célok megvalósításához keresi a megfelelő kommunikációs eszközöket. A belső viszonyok is változatlanok, beleértve a pénzköltési technikákat. (Az állandó munkaviszonnyal rendelkezők például szerény munkabérért látják el azt a feladatot, amiért külsősök nyolc-tízszeres javadalmazással élhetnek.)

Egy megújult televízióhoz olyan autonóm vezetőre lenne szükség – fejtette ki Vásárhelyi –, akinek nem a napról napra való túlélés, a mindenkinek való megfelelés a legfőbb gondja, hanem önálló víziója van arról, hogy mit jelent a közszolgálatiság, milyen alapvető strukturális változásokat kell végrehajtani, és miért érdemes erre évente negyven-milliárd forintot költeni az adófizetők pénzéből. 

"Nehezen tudom elképzelni, hogy lesz ilyen elnöke a TV-nek, hiszen az egész döntési mechanizmus ez ellen szól. Itt vannak például a civil kurátorok, akik értésünkre adták, hogy egyedül Siklósi Beatrixot tartják alkalmasnak az elnöki feladatok ellátására. Pedig a közszolgálati médiának az volna a legfontosabb feladata, hogy követendő mintául szolgáljon" – mondta a Heteknek Vásárhelyi.

A szakértő szerint az ORTT esetében – amely az elmúlt négy évben "a hatalom meghosszabbított kezeként élt vissza a pozíciójával" – sem jobb a helyzet. Egyértelm? Körmendy-Ékes Judit egyéni felelőssége is, aki elnöki pozíciójában "nem szuverén és felelős döntéshozóként, hanem pártkatonaként működött". Azonban lemondásával nem fog változni semmi, amennyiben a döntéshozók továbbra is csak arra tekintik érdemesnek az intézményt, hogy saját médiapiaci befolyásukat érvényesítsék. "Amíg a politikai pártok nem veszik figyelembe, hogy az ORTT nem arra való, hogy a politikai nyomásgyakorlás eszközeként használják, valamint a saját klientúrájukat frekvenciához juttassák, addig nem várható jelentős változás a médiatestülettel kapcsolatban sem" – tette hozzá. Az elmúlt időszakra nézve úgy látja, hogy egyedül az SZDSZ-delegált próbált meg szakmai szempontokat érvényesíteni a testületben.


Siklósi nem tüntetett

Élesen bírálja Siklósi Beatrix, az MTV Éjjeli menedékhely cím? műsorának szerkesztője, az elnöki poszt aspiránsa a sajtót és az MSZP–SZDSZ-kormányt. 

Siklósi a lapunkhoz elküldött közleményében leszögezi, hogy "ismét újságírókat akadályoztak munkájuk végzésében, amikor december elsején a Kempinski Szálloda előtt rohamrendőrök és titkosügynökök szorították ki az Erdély 1918-as Romániához csatolásának (az újraegyesítésnek) megünneplésére készülő, Medgyessy Péter magyarországi és Adriane Nastase romániai miniszterelnökkel szemben nemtetszésüket kifejező, mintegy száz-százötven fős csoportot. A történések sűrűjében dolgozó sajtó- és médiamunkások számára az állami erőszaknak ez az újabb megnyilvánulása majdnem lehetetlenné tette, hogy felvételeket készítsenek az eseményekről, dokumentálják az SZDSZ– MSZP alkotta kormány alig féléves regnálásának második spontán megmozdulását leverő rendőri akciót."

Siklósi a közlemény szerint újságíróként, az Éjjeli menedékhely szerkesztőjeként érkezett a helyszínre, hogy beszámoljon az eseményről. A szerkesztő az állítja: a sajtóban olyasfajta híresztelések jelentek meg, hogy tüntetni ment a szálloda elé, nem pedig tudósítani. "Ez az alattomos csúsztatás nagy valószínűség szerint azt a célt szolgálja, hogy személyemet ellehetetlenítse a Magyar Televízió elnöki posztjáért folyó küzdelemben" – állítja Siklósi.


Hír vagy propaganda?

"Az Orbán-kormány alatt kinevezett, politikailag elfogult műsorokat készítő vezetők nyilvánvalóan alkalmatlanok a köztévé modernizálására: pártatlan műsorok készítésére, a nézettség visszanyerésére, a hatalmas gazdasági veszteség megfékezésére. Bár leváltásuk elkerülhetetlen volt, az új jelöltek kinevezését óhatatlanul elkísérte az a vád, hogy kinevezésük során a politikai lojalitás is szempont volt" – válaszolta a köztelevízió helyzetére vonatkozó kérdésünkre Bajomi-Lázár Péter médiakutató. Addig azonban, amíg az ORTT vagy valamilyen független szervezet nem tesz közzé kvantitatív vagy tartalomelemzést az új műsorokról (különösen a Pálffy-Híradóról), korai lenne azt állítani, hogy az új MTV az új kormány tévéje volna – tette hozzá a Sajtószabadság Központ munkatársa.



Ugyanakkor az üzemben tartási díjnak a költségvetés terhére való átvállalása kedvezőtlen jelként is értékelhető egyrészt azért, mert az átvállalás módja (a kétharmados médiatörvény vonatkozó rendelkezésének módosítása a feles költségvetési törvénnyel) alkotmányossági aggályokat vet fel, illetve arra utal: elődjéhez hasonlóan a Medgyessy-kabinet sem a konszenzuális megoldásokat keresi. Másrészt viszont az üzemben tartási díjat csak az év végéig vállalta át a költségvetés. Az, hogy pontosan mekkora kerettel lehet majd gazdálkodni, még politikai vita tárgya – így azonban nem tervezhetnek előre a közmédiumok vezetői. Az anyagi bizonytalanság nyilvánvalóan nem segíti a közmédia politikai függetlenségét.

A Hír Tv elindítása a médiakutató szerint azt jelzi, hogy a Fidesz-MPP folytatja korábbi médiapolitikáját. Ennek lényegét Bajomi-Lázár abban látja, hogy nem hisznek a sajtó (mint "negyedik hatalom") autonómiájában, az újságokat és médiumokat pedig továbbra is a propaganda eszközének – és nem a kritikus nyilvános beszéd színterének – tekintik. A médiatörvény elvileg valamennyi műsorszolgáltatótól megköveteli a pártatlanságot és a politikai tárgyilagosságot, ezért egy bevallottan "polgári" médium ennek az előírásnak nem is felel meg. 

A Medgyessy-kormány médiapolitikájával kapcsolatosan Bajomi-Lázár Péter szerint a megtett lépések mellett figyelembe kell venni azt is, amit nem tett meg, márpedig a kormány adós egy olyan sajtóalap létrehozásával, amelyet egyes médiapolitikai írásaiban már a kormányváltás előtt megígért. Ez megoldhatná a veszteséges politikai sajtó finanszírozását – mondta a szakértő –, és ez a lépés azért is fontos lenne, mert csökkentené a lapok pártoktól való gazdasági függését. Úgy véli, hogy egy ilyen alap létrehozása emellett látványosan demonstrálná a kormánynak a szabad és független sajtó melletti elkötelezettségét.

Olvasson tovább: