Kereső toggle

Még mindig bizonytalan a történelmi egyházak átvilágítása

Legyen világosság?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"A rendszerváltást lényegében lezárná az egyházi vezetők átvilágítását célzó törvény" – fogalmazott a Heteknek Tordai Péter, a zsidó hitközség képviselője. Hozzátette, hogy a zsidó felekezet vállalja az átvilágítást, tehát amennyiben törvény születik erről, ebben a kérdésben is törvénytisztelő magatartás várható a felekezet részéről. "Mind a világi, mind a vallási vezetőink erről többször megnyilatkoztak, munkájukat, hozzáállásukat értékeljük, ilyen jelleg? problémáink tehát házon belül nincsenek" – mondta Tordai. Hasonlóan nyilatkoztak a többi történelmi egyház részéről is. Az átvilágítás egyházi személyekre történő kiterjesztéséről a lelkiismereti aspektuson túlmenően azonban egyikük sem szívesen nyilatkozott. Mind a katolikus, mind a református egyházi képviselő a közös zsinati állásfoglalás kivárására hivatkozott. Igaz, maga a parlament sem döntött még végérvényesen. Donáth László szocialista képviselőtől – aki evangélikus lelkészként is szolgál – megtudtuk, hogy kétféle változat került a döntéshozók elé, és még nem dőlt el, hogy a megengedőbb vagy a szigorúbb irány lesz-e mérvadó. 



Paskai László bíboros. Vállalná az átvilágítást? Fotó: S. L.

Gyulay Endre szeged-csanádi katolikus megyéspüspök a Heteknek kifejtette: nem jelent nehézséget egy ilyen törvény végrehajtása a katolikus egyház szempontjából, azonban nem látja értelmét csupán a névsor nyilvánosságra hozatalának. Ebből ugyanis nem derülne ki, hogy valaki százakat juttatott börtönbe, vagy esetleg csak egy megijesztett plébánosról vagy püspökről van szó. Giczy György, a KDNP korábbi elnöke, katolikus teológus nem tartja elegendőnek az egyházak részéről csupán lelkiismereti kérdésnek tekinteni a múlt tisztázását. Giczy lapunknak elmondta, korábban ő is abban bízott, hogy végbemegy majd egy belső tisztulási folyamat, de ebben csalódnia kellett. "Több mint tíz éve volt a rendszerváltozás, és ez nem történt meg, ezért azt gondolom, nem elegendő, ha belső törvényszerűségeik szerint járnak el az egyházak. Mivel jelentős társadalmi szerepük is van, fontos, hogy a társadalom előtt is tisztázzák magukat. Már csak azért is törvényre van szükség, mivel az ügynökök nem egyházi, hanem az akkori állami törvények szerint működtek, tehát ez messzemenően nem az egyházak kánonjogi kérdése" – érvelt Giczy. "Most hogyan gyónjon egy hívő ember például a katolikus egyházon belül, ha nem tudja, hogy a papja tulajdonképpen kicsoda?" – teszi fel a kérdést a katolikus teológus, aki a nyilvánosság kötelezővé tételét tartaná célravezetőnek az önkéntességgel szemben. Tőkés László református püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetségének (MRVSZ) elnöke szerint az átvilágításról szóló elképzelés egybeesik a református szervezetek álláspontjával. "Nincs továbblépés a múlttal való szembenézés, leszámolás, a múlt feldolgozása nélkül" – hangsúlyozta Tőkés László. "Az egyházaknak nem lenne szabad a világi törvényhozás mögött kullogniuk, különösképpen erkölcsi kérdésekben nem" – tette hozzá a református püspök. Hegedűs Lóránt Duna melléki református püspök egyelőre nem kívánt nyilatkozni az egyházi vezetők pártállami tevékenységének átvilágításával kapcsolatban.


Nincs különbség iskola és iskola között

A napokban tárgyalt az Oktatási Minisztériumban Magyar Bálint miniszter a történelmi egyházak képviselőivel. A tárgyalás témáját az egyházi iskolák tevékenységének anyagi feltételei képezték, az apropót pedig a közalkalmazotti bérek emelése szolgáltatta. Az egyházi iskolákban dolgozó tanárok nem tartoznak a közalkalmazottak sorába, viszont az egyházi iskolák finanszírozása – az önkormányzati iskolákkal azonos módon – az önkormányzatok feladata. "A fenntartót nem terheli a működtetés költsége" – fogalmazott Hiller István, az oktatási tárca politikai államtitkára. A tárgyalás eredményeképpen megállapításra került, hogy semmiképpen nem lenne helyes, ha az egyházi iskolákban tanító pedagógusok kimaradnának a kormány által ígért bruttó 50 százalékos béremelésből. "Különbséget lehet tenni jó tanár és rossz tanár között, de munkahely alapján nem szabad különbséget tenni" – indokolt Hiller. A megbeszélést a résztvevők – Veres András katolikus püspök, Márkus Mihály református püspök, Szebik Imre evangélikus püspök, valamint Tordai Péter a zsidó hitközség képviseletében – jó hangulatúnak és eredményesnek nevezték. A megállapodásnak részét képezte a pártpolitika, illetve az aktuálpolitika iskolai jelenlétének elítélése. Ebben is egyetértett minden felekezeti képviselő, bár Tordai Péter a zsidó felekezet képviselőjeként megemlítette: előbb-utóbb visszamenőleg is rendezni kell majd ezt a kérdést. A jelen pillanatban ennek reményével is beérték, és csatlakoztak ahhoz az állásponthoz, hogy a választások időszakát az iskolák szempontjából nem fogják vizsgálni. "Az emberek többsége nem négyéves periódusokban szeretne gondolkodni az életéről, az oktatás ügyének ugyanígy át kell ívelnie a kormányzati ciklusokon" – fejtette ki bemutatkozó beszédében az Egyházi Oktatási Ügyek Titkárságának új vezetője, Farkas István közoktatási szakértő, jelentős pedagógiai múlttal rendelkező tanár, "civilben" a Piarista Rend tagja.

Olvasson tovább: