Bartók variációk egy témára

Bartók Tivadar KDNP-elnök Fotók: S. L.

Bartók az országgyűlési választásokra készülve először szép sorjában végigjárta a jobboldali pártokat, majd miután mindenhol kosarat kapott, balra fordult. Útközben bal felé, középen találkozott a Centrum Párt gondolatával, melynek alapítója is lett, aztán következett az MSZP. Elsősorban az MDF-fel szeretett volna zöldágra vergődni, de ők rútul cserbenhagyták, és a Fidesz mögé sorakoztak fel. A pártelnök azért is sérelmezte ezt a fajta eljárást, mert bevallása szerint "az MDF váratlanul és egyoldalúan vetett véget egy több hónapja zajló tárgyalássorozatnak", mely egy jobbközép koalíció létrehozásának érdekében folyt. Ezek után a KDNP elnöksége megszavazta, hogy a Fidesz-integrációból kimaradt jobboldali pártok felé nyissanak. Ilyen volt például a Torgyán József-féle FKgP, vagyis ami maradt belőle, és a Magyar Demokrata Néppárt. A próbálkozásokat alapvetően kudarc koronázta, igaz, egyikkel-másikkal a Centrum Pártban így is összejöttek. A választások első fordulójának eredménye azonban váratlan tettre sarkallta a kereszténydemokratákat: az MSZP-vel közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy részükről a kormányváltó erőket támogatják. Minderre Bartók Tivadar meglepő magyarázattal szolgált – amely ki tudja, miért – a szocialistákat is meggyőzte. Mint mondta, rövidebb út elhinni, hogy "a volt MSZMP-tagok szociáldemokratákká lettek", mint annak elfogadása, hogy a "Fideszben a volt kommunisták kereszténydemokrata politikussá váltak". Mizsei Zsuzsa országos választmányi elnök még rá is kontrázott, és elárulta, hogy már 1994-ben titkos megállapodást kötöttek az MSZP-vel, így mostani bejelentésük – legalábbis nekik – semmilyen újdonsággal nem szolgál.

Bartók úgy lett a KDNP elnöke 2001 nyarán, hogy miután a párt országos választmánya a mérsékelt jobboldali erők felé való nyitás mellett döntött, Giczy György lemondott posztjáról. Bartók vezetésével a KDNP tévútnak minősítette azokat a korábbi törekvéseket, amelyek a párt kapcsolatrendszerét a baloldal irányába kívánták építeni, és bejelentették: hagyományaiknak megfelelően visszatérnek az eredeti, keresztény elveket valló pártok nagy családjába. Az újdonsült elnök egyik első, ilyen minőségben adott interjújában kifejtette: "ha a szavazópolgárok ilyen mértékben honorálják a fiatal demokratákat, nem biztos, hogy le kell váltani őket. Sokkal inkább a többi kis párttal együtt egy jobbközép centrumot kellene kiépíteni, és a Fidesszel együtt kormányozni." E nyilatkozatáról Bartók elmondta a Heteknek: az "politikai szükségszerűség volt", ahhoz kellett, hogy a KDNP elnökségét át lehessen szervezni. Állítja azonban, hogy pártja mindig Orbánék akaratával szemben politizált, noha 1997-ben ők is "befeküdhettek volna a Fidesz puha ágyikójába az MKDSZ és az ex-KDNP-sek mellé". Mint mondja, a Centrum Pártot is azért találta ki, hogy a Fidesztől független jobbközép erő jöhessen létre. A választási siker azonban fontosabb volt, és ezt Bartók költői kérdése meg is magyarázza: "Ha kiálltam volna azzal, hogy mindenképpen a szocialistákkal akarok együttműködni, és a Fideszt le akarom váltani, akkor hány jobboldali szavazót kapott volna a Centrum?" Pragmatizmusának másik tétele pedig az, hogy – szemben a KDNP-vel – a Fidesz nem hiteles kereszténydemokráciát képvisel, ezért leváltásukhoz "most az MSZP-SZDSZ koalícióval kell együttműködni". A pártelnök úgy ítéli meg, hogy ha "a koalíció a KDNP támogatásával működőképes, és jó a társadalomnak, akkor nem fog felmerülni az az igény, hogy leváltsuk", más kérdés ugyanakkor – teszi hozzá –, hogy esetleges kormányzati pozíciójának segítségével, "politikai tényezőként" tovább kívánja folytatni a jobbközép erő megszervezését.

A kereszténydemokrácia nem karrierépítésre való