Kereső toggle

Fagyás januárban, amputálás júniusban

Fogy a magyar

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Még nincs vége az idei télnek, de már nyolcvanan, köztük fiatalemberek is megfagytak az országban. A szilveszteri tűzijátékokra 500 millió forint folyt el az államkasszából, a megszüntetett hajléktalan-férőhelyek megspórolt fejkvótájából 400 millió marad az állam zsebében. A több tízezer hajléktalan alig egynegyedének áll rendelkezésére férőhely. A téli krízishelyzet miatt átmenetileg szünetelő kilakoltatások, ágycsökkentések végrehajtása után tavasszal tovább növekedhet a fedél nélkül maradtak száma.

Egy lehűlt beteg komplex kezelése során csak az első huszonnégy óra kórházi költsége 150-180 ezer forint. Ilyenkor fokozatosan, óránként egy Celsius-fokkal emelik a beteg testhőmérsékletét. A teljes helyreállítás ideje egy rossz állapotban lévő beteg esetében hosszú hetekig is eltarthat. Súlyos fagyás szövődményeként később előállhat az az állapot, amikor elkerülhetetlenné válik az operáció. "Fagyás januárban, amputálás júniusban" – fogalmazta meg a jelenséget Zacher Gábor, a fővárosi Erzsébet Kórház főorvosa. A kórházban évente 120-130 kihűléses beteget kezelnek, de egynegyedüknek az élete is rámegy a lehűlésre.

A hajléktalanszállók éves állami normatív támogatása ágyanként 200 ezer forint, az összeg azonban csak "működő ágyakra" vonatkozik – tehát az számít, hogy adott napon hányan aludtak a szállón. Az intézményt persze akkor is fenn kell tartani, amikor nincsen krízishelyzet, és sok az üres ágy. Az állami feladatot felvállaló civil szervezetek kiadásait a fejkvóta mindöszsze 60-70 százalékban fedezi, ezért a működésükhöz egyéb források, pályázati pénzek is nélkülözhetetlenek. A pénzek elosztásába "természetesen" beleszól a politika – vannak szimpatikusabb és a kormánynak kevésbé szimpatikus szervezetek.

Magyarországon a hajléktalanok számát harminc- és ötvenezer közé becsülik, és csak töredéküknek – mintegy tízezer főnek – jut férőhely. Ebből összesen négyezer férőhelyet biztosító éjjeli menhely, átmeneti szállás, bentlakásos menhely és anyaotthon a fővárosban működik. 

A Szociális és Családügyi Minisztérium az idei krízishelyzet kezelésére együttműködési megállapodást kötött a Magyar Vöröskereszttel, a Máltai Szeretetszolgálattal, az Oltalom Karitatív Egyesülettel, a Menhely Alapítvánnyal, valamint egy győri és egy székesfehérvári szervezettel. Az állam 70 millió forint céltámogatást is szétosztott a hideg napokra való tekintettel, ennek ellenére a fagyhalálok száma nemzetközi összehasonlításban is igen magas. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter a Hetek kérdésére így értékelte a hazai helyzetet: "Nagyobb odafigyeléssel bizonyára meg lehetett volna előzni néhány tragikus esetet, a többségére azonban ez nem vonatkozik, hiszen sok esetben magányos vagy alkoholos állapotban lévő emberekről volt szó. Azt azonban az önkormányzatok nevében is nyugodt lelkiismerettel kijelenthetem, hogy ha valaki melegedni szeretne, akár nappal, akár éjjel, meg van rá a lehetősége – tehát nem a hajléktalanellátást végző szolgáltató hiányosságai miatt történtek a fagyhalálok." 

Pelle József, a Fővárosi Szociális Központ és Intézményei (FSZKI) igazgatója is úgy véli, hogy a kritikus helyzet egy része elkerülhetetlen volt, mert három – viszonylag enyhe – tél során hozzászoktak a hajléktalanok, hogy dobozok és egyéb alkalmatosságok segítségével aluljárókban, kapualjakban át lehet vészelni a hideg évszakot, idén azonban ez nem jött be. Az ellátó rendszer hiányosságára utalva Pelle szerint lehetővé kellene tenni, hogy ideiglenes menedékhelyek létesülhessenek – ilyet ugyanis a jogszabály nem ismer. Ami pedig a jog szempontjából nem létezik, azért nem jár állami támogatás. Az FSZKI-t egyébként a fővárosi önkormányzat is támogatja, a Grespik László által vezetett Közigazgatási Hivatal azonban elrendelte az ágyszám csökkentését, amely az idevonatkozó rendeletet érvényesítendő az ágyszám leépítésével – nem pedig új ellátóközpontok létesítésével – igyekszik megteremteni a férőhelyenkénti négy négyzetmétert. "Jogerős határozatom van arról, hogy az első száz férőhelyet január elsejével, a második százat pedig június harmincadikával kell megszüntetnem – mondta Pelle, kiegészítve azzal, hogy a jogilag megszüntetett férőhelyek után nem jár állami támogatás. – A fővárosi önkormányzat pillanatnyilag kipótolja a kieső normatívát, így a létszámleépítésre – egyelőre – nem került sor" – mondta.

Iványi Gábor lelkész és parlamenti képviselő, az Oltalom Egyesület alapító elnöke szerint nem csak fizikai értelemben vett hajléktalanság létezik. Az emberek egy része a saját otthonában is olyan magányos, mint "a Bethesda-tó partján lévő beteg a Názáreti Jézus idejében, akinek harmincnyolc éven keresztül nem akadt társa, hogy a megfelelő pillanatban a gyógyító vízbe merítse". A hazai magányosok egy része állami gondozásból jött, és azért nincsenek emberbaráti kapcsolatai – mondta Iványi –, a másik pedig a családi konfliktusok elől menekülő fiatalok tábora, s csak ezután jön az elvált férjek csoportja. Az aktív emberi kapcsolatok hiányában pedig egy apró baleset is rosszul végződhet a lakásban, például ha beszorul az illető lába valahová. "Az esetek többségében az emberek nem hirtelen fagynak meg, hanem egy lassú folyamat eredményeképpen hűl ki a szervezetük alultápláltság miatt vagy fűtés hiányában. Magyarországon sajnos hiányzik az a fajta szemlélet, amely például kétségbeesetten kutat egy lelőtt pilóta után, és ha kell, óriási áldozatokkal is, de kihozza az ellenséges vonalak mögül. Olcsó lett az emberélet, olcsó lett az »emberhús«" – tette hozzá.

Olvasson tovább: