Az 1998-as önkormányzati választás után keményen fogta a Fidesz vezette kormány a fővárost: a kormány egyre inkább a vidék fejlesztésére koncentrált, és szemmel láthatóan nem zavarta az sem, hogy intézkedései Budapest-ellenesnek tűnhetnek a fővárosiak számára. A kormány fővárossal kapcsolatos első komolyabb lépése a metróberuházás felfüggesztése volt, amelyet az ellenzék első büntetéseként élt meg. Böhm András, a fővárosi szabad demokrata frakció vezetője szerint a beruházás leállítása azért sem volt logikus, mert a metró megépítése Latorcai Jánosnak, a kormány főpolgármester-jelöltjének programjában is szerepelt. Böhm szerint a kormány indítéka nem elsősorban a főváros-ellenesség, hanem az, hogy nem az ő jelöltjük nyert. Demszky személye két szempontból is vörös posztó lett a kormányzat szemében: egyrészt azért, mert az ellenzék a parlamenti választásokat követően megint nyerni tudott a fővárosban, másrészt Demszky egy rossz emlék? szövetséges párthoz tartozott.
Az MSZP szerint az elmúlt három és fél év szűk esztendőnek bizonyult a főváros számára: a kormány megakadályozta a metróépítést, s programjától eltérően nem építette tovább az M0-ás körgyűrűt, több milliárdos forráselvonással sújtotta a fővárost, és folyamatosan igyekezett ellehetetleníteni Budapest működését. Gy. Németh Erzsébet, a fővárosi MSZP-frakció vezetője szerint a kormány a kiszárítás taktikáját alkalmazta a fővárossal szemben, amit a főváros – a politikus szerint – csak egy nagyon szigorú, takarékos költségvetéssel élt túl.
Tirts Tamás szerint az MSZP nyílt levele – amelyben megköszönik a kormány fővárosellenes ténykedését – csak kampányfogás, a kormány ugyanis nem fővárosellenes, bár tény, hogy a kormányprogram nagyon fontos eleme a vidék felzárkóztatása. "A polgári kormány hangsúlyosan jelezte, hogy számos stratégiai kérdésben nem Budapestre fog koncentrálni" – mondta a Heteknek Tirts Tamás. A fideszes politikus szerint erre azért van szükség, mert a vidéken élők lehetőségei sok tekintetben elmaradnak a fővárosban élőkétől, a vidéki diákok továbbtanulási esélyei például kisebbek, mint a fővárosiaké. Tirts szerint Budapest ugyanakkor jobb helyzetbe kerülhetett volna, ha a fővárosi vezetés kompromiszszumképesebb. Gy. Németh Erzsébet szerint a Fidesz valójában a vidékre sem koncentrált, hiszen autópályák építésére vonatkozó ígéreteit sem teljesítette, a vidék szembeállítása a fővárossal pedig nem szolgálja az ország érdekét.
Böhm András szerint a választások közeledtével a kormány lazítani fog Budapesttel kapcsolatos retorikáján, és "megpróbálják elmagyarázni, hogy miért késlekedtek négy évig". Ezt a nézetet osztja a szocialista városvezető aszszony is, de biztos abban, hogy "az emberek nem ostobák, ezt a képmutató magatartást nem veszik be". Németh úgy véli: a fővárosi közvélemény-kutatási eredmények is bizonyítják, hogy a lakosság továbbra is a szocialista-liberális vezetést támogatja. Az elmúlt három és fél évben nem változott úgymond a társadalom szerkezete, továbbra is nagyon erős az MSZP támogatottsága, különösen – a "vörös félholdnak" nevezett – Terézváros–Józsefváros, Ferencváros – Kőbánya – Zugló és a külső pesti kerületekben. "Mindezektől függetlenül mi az emberekre nem pártszimpatizánsként, hanem polgárként tekintünk. Sajnálatos, hogy a főváros közlekedését nem sikerült megoldani. Ez olyan kérdés, ami nem csak a budapestiek gondja. Ebben segített volna a 4-es metró" – fogalmazott a politikus aszszony, aki különösen szégyenteljesnek tartotta, hogy az Orbán-kormány ideje alatt egyetlenegy címzett támogatást sem ítéltek meg a fővárosnak. A elmúlt években elkészült beruházások – például a Szabó Ervin könyvtár rekonstrukciója vagy az Uzsoki úti kórház – központi támogatásáról még 1998 májusa előtt döntött a Horn-kormány.
Arra a kérdésünkre, hogy a Fidesz szűkkör? vezetőségének esetleg vidéki származása (Orbán Alcsúton, Áder Csornán, Szájer Sopronban és Kövér Pápán nevelkedett) lehet-e oka egyfajta Budapest-ellenességnek, Tirts Tamás egészen röviden csak annyit mondott, hogy "a népi-urbánus kérdés ma már nem releváns kérdés". Több elemzés szerint a Fidesz vezetői azért is fordultak el a baloldali, liberális értelmiségtől, mert a fővárosi értelmiségi szalonokban nem fogadták el őket, illetve még további tanulást javasoltak nekik. A szocialista frakcióvezető szerint már nem az a lényeges kérdés, hogy miért, esetleg milyen pszichológiai okokból lettek fővárosellenesek a Fidesz-vezetők, hanem az, hogy miként lehet a főváros érdekében tenni. Hiszen a főváros az ország gazdasági, politikai és kulturális szíve, ezért a vidékkel való szembeállítása az egész országnak káros. "A problémára a megoldást egész egyszerűen a Medgyessy-kormány jelentené" – zárta a beszélgetést Gy. Németh Erzsébet. Böhm András szabad demokrata vezető nem kívánta elemezni a vidékiség kérdését, szerinte akkor válnak majd igazán profi politikusokká a legnagyobb kormánypárt vezetői, ha nem Budapest–vidék megosztásban gondolkodnak.
"A bűnös város"
2001. 12. 21. (V/51)
