Kereső toggle

A kormány önmagát verte széjjel

állítja Torgyán József a Független Kisgazdapárt elnöke

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása



Torgyán József a pártja október 23-ai ünnepségen. Kritikus a kormánnyal szemben Fotó: Maklári Péter

– Elnök úr, Ön milyen máig is érvényes jelentőséget tulajdonít az 56-os eseményeknek?

– Az 56-os forradalom a világ szabadságharcainak a történetében egy olyan kiemelkedő esemény, amelyet úgy gondolom, eddig még nem tudtunk méltóképpen megünnepelni. A magyar nép világra szóló diadalt aratott, amikor puszta kézzel neki mert menni a világ akkori legnagyobb katonai erejű, az ördög birodalmaként emlegetett hatalomnak. Sajnos a forradalmunkat cserbenhagyták, tehát ezért is nevezem a mi szent szabadságharcunkat cserbenhagyott forradalomnak. Kötelességünk, hogy 56 követeléseit teljesítsük, mivel az akkor megfogalmazott célkitűzésekből még sokat nem sikerült megvalósítanunk. 56 eszmeiségéért legtöbbet a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt áldozta: mi adtuk a legnagyobb véráldozatot, mi adtuk a legtöbb politikai foglyot.

– Hogyan látja pártja helyzetét a magyar belpolitikai életben?

– A Független Kisgazdapárt nélkül nincs többpárti demokrácia. Igaz, hogy a kormányoldalon vannak olyan erők, amelyek az országgyűlés egyetlen történelmi pártját ki akarják szorítani a hatalomból, azonban én úgy gondolom, hogy az 56-os ünnepségünkön megjelent tömeg is jól reprezentálja azt, hogy a kisgazdapárt mögött mekkora erő áll. Itt említeném meg, hogy kétezer-négyszáz alapszervezetünk van, amely az ország legnagyobb szervezett erejét jelenti. Az árulók kezdetben valóban rést ütöttek a sorainkon, de biztos vagyok abban, hogy végül is ezeknek a személyeknek a távozásával erősödött a Független Kisgazdapárt. Ezt az is mutatja, hogy olyan tagok jöttek vissza, akik eddig az árulók személyére tekintettel nem vettek részt a közös munkában. Meggyőződésem, hogy jobb eredményt fogunk elérni a jövő évi választásokon, mint 1998-ban. Állítom ezt annak ellenére, hogy a választásokra való felkészülésünket sajtóvadászat, elhallgattatások és a valóság eltitkolása mellett kell végeznünk.

– Manapság egyre több rózsaszín? szólamot lehet hallani a kormány eddigi tevékenységéről. Az elmúlt három és fél év kormányzati munkáját – mint aki azt belülről élte és látta át – Ön hogyan értékeli?

– Hát ez egy hosszasabb elemzést igényelne. De ennek is eljön majd az ideje, amikor befejezzük a kormányzati ciklust. Akkor viszont sort kell keríteni erre, és nem olyan egyoldalúan, ahogyan ezt most a Fidesz teszi. Többek között arra gondolok, hogy kitalál a régi, sikeres Földművelődési és Vidékfejlesztési Minisztérium munkájával kapcsolatban kifogásokat. Szerintem inkább a jelenlegi teljes káoszt, a mezőgazdaság öszszeomlását kellene összevetni azzal, hogy hová folynak el száz és százmilliárdok. Meg kell majd vizsgálni, hogy vajon az ÁPV Rt. miért rendelkezik a magyar mezőgazdaság döntő részét jelentő nagyüzemek felett akként, hogy azok veszteséget és nem nyereséget termelnek, amíg a kis családi gazdaságoknak pénz nélkül is meg kell élniük. Számot kell adni például arról, hogy miért kellett a kisgazda vezérigazgatót Bábolna éléről leváltani pont akkor, amikor annak nullszaldósra sikerült a cég mérlegét kihoznia. Számomra kérdés, miért dicsekszenek, mint egy eredménynyel azzal, hogy nem 2,4 milliárd, hanem "csak" 2 milliárd forint az államháztartás vesztesége. Hogy létezik, hogy Princz Gábor nem ad számot arról a sok százmillió forintról, amely a Postabank kasszájából hiányzik? Vagy miként lehetséges az, hogy az Országimázs Központon és egyéb csatornákon keresztül az ország vagyona ellenőrizetlenül folyik ki? Hogyan fordulhatott elő, hogy miközben az ország szőlő- és bortermelői egy rossz jövedéki törvény által vannak sanyargatva, a kormány egynéhány személyére vagy családtagjára való tekintettel a Tokaj hegyalja borospincészete két és fél milliárd forintban részesítette önmagát? Ha ezeket a kérdéseket tisztázzuk, akkor lehet majd a kormányzatról igazi értékelést adni. Úgy gondolom, hogy a kormány értékeléséhez ezek a tények éppúgy hozzátartoznak, mint az, hogy miként verhette szét a kormány a kormánykoalíciót. Milyen módon fordulhatott elő, hogy egy olyan erős kormánytöbbségből, ahol a kormányoldal évtizedekre begyalogolhatott volna a hatalomba, a kisgazdapárt átmeneti szétverésével, erőszakkal csináltak egy kisebbséget. Azonban a kormány önmagát szétverhette, de a Független Kisgazdapártot nem tudja szétverni, és ez a 2002-es választások eredményéből egyértelműen ki fog derülni.

Olvasson tovább: