Kereső toggle

Csurka, a terrortámadás magyar ideológusa

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A világon mindenütt az emberi kultúra, életek és a demokrácia elleni támadásként értékelik az emberi történelem eddigi legnagyobb terrortámadását. Miközben a téboly a filmvásznakról belépett a történelembe, Csurka a "világ elnyomott népeinek a globalizmus elleni válaszcsapásaként" üdvözli a New Yorkra zúdult pusztító halált.

A MIÉP weboldalán is olvasható az a "globalizációellenes kommunista kiáltvány", amely a terrort az elnyomott népek szabadságmozgalmaként tünteti fel. Csurka ezzel a terrortámadást elkövetők eszmei oldalára állt. 

Globalizációellenes filozófia-e a terrortámadások alapja? Vagy globalizációellenes ideológiák elfogadhatókká tehetik-e a terror elszabadulását? A genovai globalizációellenes tüntetők eszmei talajáról nőne ki ez az irracionális agresszivitás, amely minden eddigi határt túllép? 

Mit jelent Csurka számára a globalizmus? Technika, amelyet a zsidók Izrael államának fenntartására fejlesztettek ki. A technika lényege a tőkekihelyezés más országokba, s ennek a haszna biztosítja a fedezetet erre a célra. A célországok lelki tartásának a megtörését pedig az odatelepített plazakultúra éri el, amelynek a terjesztése Csurka szerint egy titkos izraeli terv része. Ez a fő váza annak az újabb Csurka-dolgozatnak, amelyik a múlt héten jelent meg a Magyar Út Alapítvány gondozásában. Kemény náci ideológia, amelynek semmi köze nincs a világ egészséges működésének kérdéseit felvető, habár vitatható globalizációellenes felfogásokhoz. Csurka most is, mint mindig mindenben, zsidó világ-összeesküvést sejt. Gyilkos paranoiája leplezéseként a mostanában divatos "antiglobalizációs" kifejezést használja. Ne dőljünk be neki!

A New Yorkban és Washingtonban történt eseményeknek nincs köze az antiglobalizációhoz. A Közel-Keletről ismert, szélsőséges iszlám alapú öngyilkos merényletek szervezett, kifejlett formájával találkoztunk most szembe. Ez az akció többek között Amerika izraeli külpolitikája ellen indított terrortámadás – a Csurka által New York–Tel Aviv-tengelyként emlegetett külpolitikai kapcsolat ellen, amely ellen ő is hadakozik évek óta. Ennek az akciónak a gyűlölet a forrása.

"Magát a szabadságot érte támadás" – fogalmazott Bush elnök a terrortámadásról szólva a klasszikus amerikai szellem és polgári tradíciók alapján. Nem globalizációellenes mozgalmakról van itt szó, hanem arról, hogy pincékben, bunkerekben szerveződik a zsarnokság a szabadság ellen.

E közben Csurka és brigádja ma Magyarországon szabadon fejti ki a terrorizmussal szellemi rokonságban lévő ideológiáját. 92-ben az akkori Csurka-dolgozat ellen megmozduló Demokratikus Charta polgári ellenállást tudott felmutatni az akkor még virágnyelven megnyilvánuló mérges ideológia ellen. Ma a nyílt uszítást is közömbösség fogadja!

A kormány évek óta partner ennek a felfogásnak a kifejtésében. Húsvét előtt a magyar parlamentben a náci korszak és a tiszaeszlári per óta nem hallott vérvádas zsidózás hallatszott a MIÉP részéről. Augusztusban egy üzletember klubvásárlását nyilvánosan zsidó térnyerésnek nevezte a MIÉP alelnöke. A miniszterelnök nem az antiszemita nyilatkozaton, hanem a klubvásárláson sajnálkozott, megerősítve ezzel az elferdült gondolkodású zsidózó nyilatkozót. Múlt héten Csurka tollából nyílt antiszemita alapvetés jelent meg. Most pedig Csurka antiglobalizációs ellencsapásként értékeli a terrort, így adva annak legalitást.

A kormányoldal pedig vagy eszmei rokonérzésből, vagy a politikai stabilitást féltve asszisztál az ország szellemi levegőjének a mérgezéséhez. Az ügyészség és az Igazságügyi Minisztérium ezen a területen teljes működésképtelenséget mutat. Arról nem is beszélve, hogy e ciklusban a MIÉP kisajátíthatta önös pártcéljaira az állampolgárok adójából fenntartott közszolgálati rádió Vasárnapi Újság cím? műsorát, ahol legutóbb Lovas Istvánnak az arab terroristákat éltető, a zsidókat legazemberező jegyzetét hallhatták a hallgatók. A Fidesz aszszisztálásával elindulhatott a MIÉP-et nyíltan propagáló Pannon Rádió, s benne Chrudinák Alajos – a 60-70-es évek legsötétebb nyelvezetét és fogalommeghatározásait (baráti arab országok forradalma) "leöntve" nép-nemzeti szósszal – egyenesen uszít Izrael ellen. 

Az ellenzék prominens személyiségei közül többen, akik 92–93-ban együtt tüntettek a kódolt zsidózás ellen, ma, amikor a nyílt kirekesztés történik, a magyar futballvilág szurkolói csoportjainak kultúrájához szocializálódva ezt a közélet természetes részének tekintik, mint egy Fradi–MTK zrikálást.

Más ellenzéki politikusok kerülik a kényes kérdéseket és az olyan konfliktusokat, amelyek visszatetsző képben tüntethetnék fel őket. (Elhitték azt az évek óta hirdetett blablát, hogy aki ezen mocsok ellen felemeli a szavát, az a nemzeti egység megbontója.) Persze vannak olyanok is, akik egyéni nyilatkozataikban elítélik ezeket a megnyilvánulásokat, de a dolgok továbbjutottak annál, hogy egyéni nyilatkozatokkal eredményt lehetne elérni.

Mások abban bíznak, hogy működni fog a MIÉP-nél mint parlamenti pártnál a legalitás konformizáló ereje, így majd veszítenek radikalizmusukból. Csakhogy ennek az ellenkezője látszik kirajzolódni.

Gazember az, aki hallgat!

Olvasson tovább: