Kereső toggle

Elzárt csapok Battonyán

Víz nélküli élet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Város a román határszélen, Budapesttől háromszáz kilométerre. Semmi exkluzív, semmi különleges, még millenniumi zászlóról sem számoltak be a híradók. Igaz, a régebbi generáció még úgy tanulta, hogy ezen a településen, Battonyán kezdődött meg a dicső Vörös Hadsereg negyvenévesre sikerült, ideiglenes országlása. Azóta ritkán lehet hallani a településről, bár Karsai József, a híres búzaégető, anti-torgyánista népvezér hol itt, hol ott zárja el a megyében az utakat. Ennyi, amit tudni lehetett egészen a múlt hétig, amikor bombaként robbant a hír, hogy a helyi vízszolgáltató drasztikus lépésre szánta el magát a renitens vízfogyasztók egy részén példát statuálva: harmincnyolc helyen azonnal leszereltette a vízcsapot. Az érintettek ugyanis nem tudták fizetni vízfogyasztásukat, és néhány ezer forinttól több tízezres nagyságrend? adósságot halmoztak fel. 



Tizenhárom gyermekkel másfél szobában. Az ország hátsó udvara Fotó: Somorjai L.

Főleg azoknál az egyszer? embereknél, akikről úgy gondolták, hogy némán tudomásul veszik a történteket. Azonban ez a mai Magyarországon már nem így van. "Kihíttuk az újságírókat, májd ázok kiverik a bálhét" – fogalmazott Zsiga, az egyik érintett. Arról is tájékoztat, hogy hatezer forintos tartozása miatt zárták el a vizet, amit újabb hétezer forint illeték ellenében hajlandók csak viszszakötni. Az események tovább fokozódtak, amikor a Dél-Békési Vízm? Társulás Kft. igazgatója, Kürtösi Zsigmond átadta az ügyet egy országos behajtó cégnek, az Itrium Justitia Kft.-nek, amely azonnal postázta a felszólító leveleket. 

"Nagyon megijedtem. Ha tíz napon belül nem fizetek, jönnek a verőlegények" – fogalmazott az egyik címzett, aki sem a nevét, sem az arcát nem szeretné viszontlátni az újságban. Igaz, hogy a levél csak homályos szankciókat helyez kilátásba, de az érintettek a legrosszabbra gondolnak. 

Battonyán egyébként ezek a problémák nem új keletűek. A rendszerváltás után két évvel megszűntek a munkát adó téeszek, ipar nem is létezett, hacsak nem számítjuk ide a benzincsempészetet. Maradt három mezőgazdasági vállalkozó, akik összesen hatvan főt foglalkoztatnak. Nyolcszáz családfőnek nincs munkája – a munkanélküli ráta időszakonként 50-60 százalék. Így aztán, ha fizetni is akarna valaki, sokszor csak a jó szándék marad, pénz nem jut rá. "Vagy a vizet fizetem, vagy a villanyt, mert ha mindkettőt, akkor éhen döglünk" – tárja szét kezét Dezső, három kisgyermek édesapja. Kérdésünkre, hogy mi lesz, ha jönnek a behajtók, azt válaszolja: "Nagy pofozkodás lesz, aztán valaki leüli az öt-hat évet. Amit az asszonnyal összekuporgattam, senki nem veszi el tőlem." Dezső egyébként vízvezeték- és fűtésszerelő, ezért a vízművek emberei, amikor kikötötték a rendszerből, meg is jegyezték: "Kivágunk negyven centi csövet, nehogy valami kalandra vállalkozzon a Dezső." 

Nem az ő sorsuk azonban a legtragikusabb, az utca végén Miskáék, akik a tizenharmadik gyermeküket várják, egy szoba-konyhás lakásban élnek, vezetékes vizük sose volt. Mellbevágó a látvány az uniós csatlakozásra váró Magyarországon. Eszembe jutnak ifjú miniszterelnökünk súlyos szavai: három gyerek, három szoba, négy kerék. 

A város hétezer fős lakosságának helyzetére az is jellemző, hogy a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. Jelen esetben ez annyira megbecsült munkahely, hogy alkalmazottai közül senki nem mer a sajtónak nyilatkozni, vagy csak jót mondanak róla. "Közmunka, jövedelempótló-támogatáshoz csak így lehet hozzájutni. A törvény szerint félévente egy hónapot kell itt lehúzni" – mondja Gizella. 

Az ominózus vízműtársulást 1992-ben tizennégy környékbeli önkormányzat hozta létre. Karsai József a politikából ellesett módszerekkel is próbál megoldást találni. Mint lapunknak elmondta, a vízművek igazgatója méregdrága, nyugat-európai tanulmányutakat szervez az érintett települések polgármestereinek, főleg akkor, amikor vízdíjemelésről van szó. A legújabb fejlemény pedig, hogy Kürtösi Zsigmond igazgatóval szemben több összeférhetetlenséget is kiderített a battonyai önkormányzat, például, hogy az illető úr önkormányzati képviselő Mezőkovácsházán. Ott jártunkkor a battonyai önkormányzat éppen rendkívüli testületi ülés keretében próbált gyógyírt találni a gondokra. Jelenleg itt tart az ügy, azonban harmincnyolc család továbbra is az utca végére jár vízért a közkifolyóra. Karsai véleménye szerint ez így többe kerül, mintha más megoldást találtak volna. Többen Karsai szerepvállalása mögött is politikai érdeket sejtenek, hiszen a választások ideje közeleg.

Visszafele megkérdezünk egy falubéli mezőőrt, mi a véleménye az ügyről. Azt mondja, ő nem tud róla, semmiről sincs információja. Azt sem tudta, hogy ilyesmi történt Battonyán.

Olvasson tovább: