Kereső toggle

Nem válhatunk Európa szeméttelepévé

Égető problémák

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Illés Zoltán, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának fideszes elnöke
nem vett részt a győri hulladékégető keddi próbaüzemén, bár az üzemeltető cég
több más szakértővel és politikussal együtt őt is meghívta. Illés szerint a
megyei és a Legfőbb Ügyészség döntései értelmében a Győri Hulladék Égető Kft.
sem kísérleti, sem egyéb hulladékégetést nem végezhet.



Illés Zoltán    Fotó: MTi

– Elnök úr, beszéljünk konkrétumokról! A Garén felhalmozott veszélyes
hulladékok évek óta mérgezik a falu levegőjét. Tizenhatezer tonna rendkívül veszélyes
anyag hever a határban. Mi lesz vele?

– A kormány programjában az szerepel, hogy a garéi hulladékokat külföldre
kell szállítani. Pepó Pál minisztersége alatt viszont olyan kormányrendelet született,
amelyben nem írták le, hogy külföldre kell szállítani a hulladékot, csak azt, hogy
mentesíteni kell a területet. A szerződés, amely a nyertes cég, a Palota Kft. és a Környezetvédelmi
Minisztérium között köttetett, 2,3 milliárd forintról szól, ennyi pénzből kell a
munkát elvégezni. A Palota Kft. először úgy döntött, hogy külföldre szállítja
ezeket az anyagokat. A múlt évben azonban mindössze 47 tonnát szállítottak Németországba
és Ausztriába, ebben az évben pedig – az ő bevallásuk szerint – 4690 tonnát. Ezt
azért tartom fontosnak megjegyezni, mert a szerződésben benne van, hogy a teljes munkát
2000. december 31-ig el kell végezni.

– Ezek szerint a munka egyharmada sincs kész, a határidő pedig fél év múlva
lejár.

– Úgy van. Azt gondolom, hogy a dolog a következőképpen néz ki: vészesen
közeleg a határidő, és vélhető, hogy a cégnek kötbért kell fizetnie, ugyanakkor
extraprofitra akarnak szert tenni. Ezt úgy kívánják elérni, hogy a hulladékot mégsem
szállítják külföldre, hanem a saját égetőjükben, Győrött semmisítik meg. Ez az
égetőm? azonban nem képes erre, és nem is erre létesült még 1984-ben, hanem a
Graboplast égetőjeként tollat, m?anyagot és különböző oldószereket égettek
benne.

A garéi hulladék 60 százaléka úgynevezett tetraklórbenzol. A világtörténelemben
ez a legmérgezőbb anyag, amit az emberiség teremtett, de a többi anyag is rákkeltő,
magzatkárosító és genetikai elváltozást idéz elő. Ezeket speciális hulladékégetőkben
lehet csak megsemmisíteni. A Palota Kft. erre kért és kapott engedélyt, de kiderült,
hogy azt törvénytelenül kapta meg, ugyanis számos jogi és szakmai szempontot nem
vettek figyelembe az engedély kiadói. Innentől kezdve pedig nem lehet Győrött elégetni.

– Ki adta ki az engedélyt?

– Az elsőfokú hatóság, a győri Környezetvédelmi Felügyelőség osztályvezetője.


– Lesz felelősségre vonás?

– Igen, a Főfelügyelőség vezetője elmondta, hogy most a szakmai és személyi
felelősség vizsgálata következik.

– Én mindebből azt a következtetést vonom le, mintha a környezetvédelemmel
összefüggő törvények csak papíron léteznének, és az Országgyűlés Környezetvédelmi
Bizottsága csak néhány esetet tud tetten érni. Jól látom?

– Valóban. Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága csak alkalomszerűen
tud egy-egy üggyel foglalkozni, de nincs benne a napi folyamatokban. Nekünk csak arra
van jogosítványunk, hogy megnézzük, a dolgok jogszerűen, törvényszerűen történnek-e?


– Legutóbb az Ön által vezetett bizottság derített fényt egy "csapdára",
amely a hulladékgazdálkodási törvény tervezetében volt elrejtve. Ennek egyik bekezdése
lehetőséget adott volna arra, hogy Magyarország akár Európa szeméttelepévé váljon.

– A hulladékgazdálkodási törvényhez Túri Kovács Béla kisgazda alelnök
társam aláírásával a mi bizottságunk adott be módosító indítványt. Ezzel azt
akartuk elérni, hogy külföldről Magyarország területére ne lehessen semmilyen céllal
hulladékot behozni. A törvényben egyébként az a szó szerepelt, hogy "kezelésre",
mellyel az uniós szabályokkal összhangban simán bejutott volna bármilyen veszélyes
anyag.

– Mit kell érteni a "kezelés" szó alatt?

– A kezelés ebben az esetben jelenthet lerakást és égetést vagy tartós tárolást
is. Ha belekerült volna ez az egyetlen szó a törvénytervezetbe, akkor ma külföldről
bármikor, bárki teljesen legálisan hozhatna be veszélyes hulladékokat. Büszkeséggel
tudom mondani, hogy a parlament egésze, politikai pártoktól függetlenül, több mint
97 százalékos arányban elfogadta a módosító indítványunkat, így ez ma törvényellenes.

– Manapság ez egy óriási üzlet a világ minden táján. A fejlett ipari államok
rendre szállítják külföldre az ipari termelés veszélyes hulladékait, maradványait.
Gondolom itt is volt valaki, aki bele tette ezt a kezelés szót a törvénytervezetbe.
Keresték-e a felelőst? Kinek a lobbija, érdeke volt e mögött?

– Nem is nagyon kellett keresni az illetőt, hiszen a tévében – egy főosztályvezető
volt a külügyminisztérium részéről – ő maga mondta el, hogy szerintük az EU-nak
ez egy elvárása. Én ugyanabban a tévéműsorban elmondtam: biztos vagyok benne, hogy a
környezetvédelmi tárcánál dolgozó kollégák is tudják, melyek az uniós elvárások,
és hogy azok között ez nem szerepel.

– Hogyan látja, a környezetvédelem mely területei azok, amelyek leginkább
le vannak maradva az európai normáktól?

– Nincs szelektív hulladékgyűjtés, miközben nőnek a szeméthegyek a
településeink mellett. Az ipari hulladékok kérdésköre megoldatlan, a mezőgazdasági
hulladékoké ugyancsak. Ezenkívül még van a veszélyes hulladékok kérdése, amire a
legtalálóbb kifejezés a "totális káosz". Összefoglalva: a hazai környezetvédelem
legfontosabb problémája a hulladékfeldolgozás. Második helyre tenném a szennyvíztisztítást,
a csatornázást, a harmadik helyre pedig a levegőszennyeződés problémáját.

Olvasson tovább: