Kereső toggle

Interjú a kecskeméti tűzoltóparancsnokkal

Lángolnak az erdők

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az ágasegyházi tűzvészt követően, amelyről múlt héten lapunk is beszámolt, pénteken
a leégett területtől két kilométerre ismét lángra kapott egy fenyves-borókás terület.
Az oltást végző erők csütörtök délután alighogy levonultak a területről, újabb
jelzést kaptak: lángol az erdő. A tűz keletkezésének oka egyelőre ismeretlen. Míg
az előző tűz magántulajdonosok erdőit emésztette fel, addig a mostani már jócskán
belekapott a Kiskunsági Nemzeti Park területébe is. Az ágasegyházi tűz oltása közben
repülőgépről vették észre, hogy Kaskantyú és Bócsa között, mintegy 20 kilométerre
az ágasegyházi tűztől, szintén ég az erdő. Szabó József ezredest, kecskeméti tűzoltóparancsnokot
az elmúlt napok eseményei kapcsán kerestük meg.

– Átlagos nyárelőnek számít a mostani?

– Nem mondhatni, hiszen az árvízek után rendkívüli szárazság alakult ki.
Gyakorlatilag azóta nem volt komolyabb eső. Minden évben nyár elején sajnos szinte
menetrendszerűen beindulnak a tüzek, de idén különösen sokszor riasztottak bennünket.
Tavaly egész évben valamivel több mint 1200 esethez kérték kocsijainkat, idén június
végén már 900 fölött járunk. De ez országos probléma is. Bennünket talán
annyiban súlyt jobban a szárazság, hogy ezen a vidéken rengeteg feketefenyőt ültettek,
valamint sok az érintetlen ősborókás is.

– Milyen technikai feltételekkel rendelkezik a kecskeméti parancsnokság?

– A kecskeméti tűzoltóság gépparkja az országos átlagnak megfelelő, legújabb
típusú Mercedes fecskendőautónk is van. Ezekről a járművekről azonban tudni kell,
hogy ilyen feladatok elvégzésére nem alkalmasak. Az oltást nehezítette, hogy a
homokos területeken a tűzoltóautók nem tudnak közlekedni. Egyébként nem is igazán
tudok olyan korszer? tűzoltójárműről, amely bírná ezt a sívó homokot. Itt eredményt
elérni csak az erők összehangolásával lehetett: beszerezni olyan szállítójárművet,
amely be tudja vinni az oltást végző személyzetet. De elengedhetetlen tényezője volt
az oltásnak az a három helikopter is, amely Szolnokról érkezett, és a levegőből
ledobott "vízbombákkal" segítette a munkát. Egy helyi vállalkozó is repülőgépeivel
kapcsolódott be a mentési munkálatokba.

– A tűzoltóság szinte egész állományát igénybe veszi egy komolyabb riasztás.
Milyenek a személyi feltételek? Ki vigyáz a városra, ha az összes tűzoltó az erdőben
dolgozik?

– A tűzoltóság egy személyi állománytábla alapján van felépítve. Kecskeméten
101 fő teljesít szolgálatot. Ez a létszám a mindennap előforduló tűzesetek leküzdésére
alkalmas. Egyéb nagy kiterjedés? tűzesetekre van egy riasztási-segítségnyújtási
tervünk, kettes vagy annál magasabb fokozatú riasztásra jönnek a környező települések
tűzoltói: Ceglédről, Dabasról, Kiskunfélegyházáról, Kiskunhalasról. Egy járművet
viszont a város védelmére fenn kell tartani. Mi ezt úgy oldottuk meg, hogy amíg a tűznél
dolgoztunk, addig a környékbeli, jól működő önkéntes tűzoltóegyesületek védték
a várost.

– Egy tűzoltó nyáron is el tud menni szabadságra, vagy inkább javallott a síelni
tanulás?

– Egy hét után ma kerültek a kezembe szolgálati könyvek. Megnéztem, mennek
szabadságra.

– Hogy keresnek az emberek?

– Hát... amennyit az ország tud adni. Valószínű, hogy nincsenek eléggé
megfizetve. Az erkölcsi elismerés lényegesen jobb. Általában legalább heti egy pihenőnapjukon
különmunkát vállalnak.

– Van már az elmúlt napoknak költségvetése?

– Most kezdődött a számlák összesítése. Maga az élelmezés eléri a másfél-két
milliót, egy Mi 8-as működési költsége pedig óránként 350 ezer forintot tesz ki,
esetenként 4 ilyen helikopter volt igénybe véve. Előfordulhat, hogy így számolva a tűzoltás
napi költsége elérheti a tízmillió forintot is. Azaz, ha emberéleteket, lakott területeket
nem veszélyeztetett volna a tűz, egyszer?bb lett volna leégni hagyni az erdőket, mint
ilyen költséggel az oltást végezni.

– Ilyen nyitány után mit várnak a nyár hátralévő részétől?

– Esőt.

Olvasson tovább: