Kereső toggle

Magyarországon nincsenek szélsőségek

Ellentmondásos határozat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Strasbourgi közgyűlésén ismét napirendre tűzte az Európa Tanács (ET) a szélsőséges
pártok témáját. A tavalyi, nagy port felvert Európa Tanács-jelentés még
elmarasztalta a Csurka István vezette MIÉP-et , a mostani, átdolgozott dokumentum
viszont egyetlen magyar pártot sem említ, hivatkozik viszont ír, angol, francia, belga
és orosz elrettentő példákra.

Mint ismeretes, az ET parlamenti közgyűlésének szeptemberi ülésszakán egy dán
szocialista képviselő terjesztett be egy olyan dokumentumot, amelyhez csatolta a párizsi
székhely? Rasszizmus és Antiszemitizmus Elleni Európai Kutató- és Akcióközpont
jelentését, amely Magyarországról is szót ejtett. A MIÉP-et nacionalista, idegengyűlölő,
antiszemita, az ország NATO-tagságát ellenző, az FKgP-t pedig agrárius, katolikus,
konzervatív, idegengyűlölő, Nyugat-ellenes pártként említette. Más országok pártjai
is szerepeltek ebben a beadványban, ezért Csehország, Horvátország, Lettország erősen
tiltakozott, akárcsak a magyar politikusok. A jelek szerint nem hiába: Surján László
fideszes politikus, a magyar delegáció vezetője kemény fellépésének is köszönhető,
hogy a beadványt az eredeti formájában nem fogadta el ősszel a közgyűlés. Most az
átdolgozott jelentést tárgyalták meg, amelyhez már nem csatolták a viharos érzelmeket
kiváltott tanulmányt.

A most nyilvánosságra hozott jelentés tartalma ezekkel a változtatásokkal sokak
szerint ellentétbe került az elveivel, melyeknek lényege, hogy a véleménynyilvánítás
szabadsága nem szolgálhat mentségül a szélsőséges álláspontok szóbeli vagy írásbeli
terjesztésére, a holocaust nyilvános tagadására.

Az Európa Tanácsnak beletörni látszik a bicskája abba a feladatba, hogy eldöntse:
mely mozgalmakat lehet szélsőségesnek tekinteni. Az ET jelenlegi állásfoglalása
szerint az osztrák Jörg Haider populista pártja nem tekinthető olyan mozgalomnak,
amely a demokratikus mozgástéren kívül esik, hiszen Ausztriában nagy támogatottságot
élvez. Mivel jelentős szavazótábora van, már nem is nevezhető szélsőségesnek,
tekintet nélkül arra, hogy választási kampányának gerince az "idegenellenesség"
volt. Alapelvei szerint az ET köteles fellépni a tagállamokban fellelhető szélsőséges
politikai jelenségekkel szemben, így a nacionalizmus, az intolerancia, a rasszizmus, az
antiszemitizmus és az idegengyűlölet ellen. A most elfogadott dokumentum ajánlást
tesz a szélsőséges nézetek terjesztőinek a közszolgálati jogviszonyból való kizárására,
legalábbis az azoktól való elhatárolódásra, akik nem tudták "kilobbizni"
magukat a listáról.

Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő a liberális frakció vezérszónokaként a
demokratikus pártok felelősségére hívta fel a figyelmet az ET közgyűlésén. Pokol
Béla kisgazda képviselő alkotmányjogi szempontból közelítette meg a problémát:
szerinte a szélsőséges mozgalmakkal szembeni fellépés nemcsak politikai eszközökkel
lehetséges. Az egyes országok alkotmányjogászaira hárul a feladat, hogy alaptörvénybe
foglalva jogilag korlátozzák a szélsőséges pártok tevékenységét. Pokol tanácsot
is adott a "feketelistán" továbbra is szereplőkkel kapcsolatban, illetve nehezményezte,
hogy az ET nem kérte ki az alkotmányjogászok véleményét, hiszen a kérdéses országok
jogi gyakorlatának a mellőzésével az ET-határozat végrehajthatatlan.

Olvasson tovább: