Kereső toggle

Kövér az élen

Szuperinformációs központot terveznek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Nemzetbiztonsági Hivatal eddigi tevékenységét értékelő sajtóbeszélgetésen
Kövér László nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter két
olyan felvetést is megfogalmazott, amelyek újabb kérdések és viták sorát indították
el a hazai politikai életben. A miniszter elsőként hattagúvá karcsúsítaná a
jelenleg tizenöt fővel működő Nemzetbiztonsági Bizottság létszámát, mert –
mint mondja – bőven elég lenne, ha minden párt csak egy képviselőt delegálna a
testületbe, a szavazásoknál úgyis a parlamenti erőviszonyokat veszik figyelembe.
Mivel a többi pártot csak egy politikus képviseli a bizottságban, javaslata saját pártján
kívül az MSZP-t érinti. A szocialisták szerint nyilvánvaló, hogy a miniszter célja
pártjuk bizottsági jelenlétének csökkentése, ezért kijelentették, hogy a
nemzetbiztonsági törvény módosítására lenne szükség a létszámcsökkentéshez.

Kövér másik felvetésében kilátásba helyezte egy brit minta alapján szerveződő
bűnügyi koordinációs bizottság felállítását, mely a szervezett bűnözés elleni
harcban nyújtana segítséget. A központ elősegítené az egymás mellett párhuzamosan
működő titkos adatgyűjtésre jogosult szervek információcseréjét és ezáltal az
átfedések kiiktatását.

Lényeges kérdés azonban, hogy ki fogná össze a szálakat: a titkosszolgálatokat irányító
miniszter hivatala vagy a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium. A javaslat elhangzásakor
a miniszter még úgy gondolta, hogy a kormányzati egyeztetést követően körülbelül
2000 első félévében kerülhetne a parlament elé a tervezet, mely ezután kétharmados
többséggel döntene a továbbiakról. Nem sokkal ezután egy másik megoldás is napvilágot
látott, melynek értelmében egy kormányhatározat is elég lenne az új központ elindításához,
így az már idén télen elkezdhetné működését.

Szabó Gábor, a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter
kabinetfőnöke a Hetek kérdésére elmondta: A munka szempontjából másodlagos kérdés,
hogy Kövér László vagy Pintér Sándor diszponál a szerv fölött. A lényeg a jogi
megalapozottság és a jogszabályok érvényesítése, illetve az információáramlás
biztosítása. "A hatékonyság–célszerűség– jogszerűség elvének kell érvényesülnie
a központ működésében" – emelte ki a kabinetfőnök, aki azt is elképzelhetőnek
tartja, hogy nemsokára felveszik a kapcsolatot az Egyesült Királysággal, és alkalmazzák
módszereiket a hatékonyság fokozása érdekében.

Kőszeg Ferenc, a Helsinki Bizottság ügyvezető igazgatója, az előző parlamenti
ciklus nemzetbiztonsági bizottsága alelnöke úgy tudja, hogy Angliában – ahol nagyon
is szigorúan elválik egymástól a rendőrségi és a nemzetbiztonsági tevékenység
– vitatott ez a fajta szervezeti összefogás, többek között azért is, mert nem térül
meg a ráfordított összeg. Tudomása szerint az ötletet már Horn Gyula is fölvetette
1996 nyarán, sőt a bizottság vezetője is ki volt jelölve. Akkor Nikolits István, a
korábbi titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter "sugallta"
Hornnak az angol mintát, melyhez még angol nyelv? szakanyagokat is lefordítottak. "A
mostani kezdeményezéshez hasonlóan az volt a lényeg, hogy politikai szempontok alapján
lehessen kiválogatni, kit figyelnek és kit nem" – mondta a szakember, aki úgy látja,
hogy mindez tipikus hatalomkoncentráció, ezért határozottan az a véleménye, hogy
nincs szükség a Bűnügyi Koordinációs Központra.

Sükösd Miklós politológus helyesnek tartja a koordinációs bizottság létrehozását,
ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy a titkosszolgálatnak nem feladata a bűnüldözés,
hanem a nemzet biztonságának védelme és a kémelhárítás, mely tevékenységi körökbe
elsősorban az adatszerzés és az információgyűjtés tartozik. Szerinte inkább tárcaközi
koordinációs fórumot kellene létrehozni, mivel bármelyik minisztérium alá is tagozódna
be a létrehozandó intézmény, az konzerválná a szolgálatok közötti – jelenleg
meglevő – rivalizálást.

A politológus nem tartja szerencsésnek, hogy Kövér László felügyelje az összefogást,
hiszen a szervezett bűnözés csak egy kis része a nemzetbiztonsági kérdéseknek. A
fegyvercsempészet vagy a nukleáris anyagok csempészése érinthet nemzetbiztonsági kérdéseket,
de például a prostitúciónak nem sok köze van a nemzet biztonságához – tette hozzá.
Zavaró, hogy fennáll az ellenőrizhetőség hiányának veszélye, ráadásul az esetleg
eddig egymás előtt is titkolózó szervezetek adategyeztetése tágabb teret enged az
információk kiszivárogtatásának. Sükösd szerint a törvényes működtetéshez
pontos jogi körülírásra, funkciómeghatározásra és a hatáskör kijelölésére
lenne szükség.

Olvasson tovább: