Kereső toggle

Fidesz-szenátorok diplomáciája

Botrányos ajánlat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nincs szerencséje a Fidesznek a Népszavával. 1993-ban ugyanis ez a lap
robbantotta ki a Fideszszékház-botrányként elhíresült ügyet, a héten pedig három
fideszes államtitkár és további huszonkilenc kormánypárti képviselő szerencsétlenre
sikerült levelét hozta nyilvánosságra. Ebből viszont nemcsak belföldi, hanem nemzetközi
bonyodalom is támadt. A CNN budapesti tudósításban számolt be a "növekvő botrányról".
A levelet harminc, magát "szenátornak" aposztrofáló fideszes és egy kisgazda
parlamenti képviselő, valamint három politikai államtitkár aláírásával
washingtoni vezető szenátoroknak, Jesse Helmsnek és Joseph R. Bidennek címezték. Az
aláírók a levélben javaslatot tesznek arra, hogy Magyarország elkövetkezendő
amerikai nagykövete a Lockheed Martin repülőgép- és fegyvergyártó nagyvállalat
egyik vezetője, Joseph M. Jones legyen. A Fidesz-képviselők levelét hazai politikusok
és szakemberek egyaránt "otrombaság"-nak, "szokatlanul kirívó"-nak, "elképesztő
bárdolatlanság"-nak tartják. A levelet aláíró államtitkárok közül kettő benyújtotta
lemondását, Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője pedig vizsgálatot kezdeményezett
az ügyben.

Clinton elnök és Albright külügyminiszter egyébként kiállt Peter Tufo mellett,
akinek hivatali idejéből várhatóan mintegy két év van még hátra, és megerősítették,
hogy maximálisan elégedettek a nagykövet munkájával. A levél nyilvánosságra kerülését
követő napon lemondását nyújtotta be az azt aláíró Selmeczi Gabriella és Balsay
István politikai államtitkár. (Lapzártánkig még nem derült ki, vajon elfogadták-e
a lemondásokat.) A harmadik személy, aki aláírta a szóbanforgó levelet, Gyuricza Béla
nemzetbiztonsági főtanácsadó éppen kórházban fekszik.

Selmeczi Gabriellát és a Lockheed Martin egyik budapesti képviselőjét, Rónai Gábort
szoros baráti szálak fűzik egymáshoz, de a napvilágot látott hírek szerint a másik
két politikus is közelebbi-távolabbi kapcsolatban állt az amerikai nagyvállalattal,
amely már évek óta lobbyzik azért, hogy Magyarországon értékesíthesse az általa
gyártott F-16-os vadászrepülőket, mintegy ötszázmilliárd forintos tenderre várva.
Az óriáscég a Heteknek is eljuttatott sajtónyilatkozatában elhatárolta magát az ügytől.
"A Lockheed Martin Corporation, amint tudomást szerzett a levél létezéséről, határozottan
ellenezte annak szétküldését. Megütközve vesszük tudomásul, hogy vállalatunk nevét
egy magyarországi politikai vitával hozták kapcsolatba" – írják.

A Lockheed Martin miatt a hatvanas évektől kezdve viszont "jó néhány nyugati,
illetve távol-keleti politikust eltemettek már". Legutóbb éppen a japán kormánynak
kellett emiatt lemondania – hívta fel a figyelmünket egy neves diplomáciatörténet-tanár.

A Népszava értesülései szerint a Lockheed egyik leányvállalata az Országos Egészségügyi
Pénztárnál akart egy számítógép-fejlesztési projektet futtatni. Az akkor is már a
Fidesz egészségügyi szakértőjének számító Selmeczi Gabriella barátja, Rónai is
lobbyzott a tervek mellett.

A megszüntetett tb önkormányzatok volt elnöke, Szeremi Lászlóné a Hetek kérdésére
elmondta, hogy az ő hivatali idejében még semmiféle kapcsolatban nem álltak az
amerikai fegyvergyártó nagyvállalattal. Amikor a tb önkormányzatot megszüntették,
az iratokat hivatalos formában átadták Selmeczi Gabriellának, és a vizsgálódások
semmiféle törvénytelenséget sem tártak fel. Azt furcsállotta, hogy éppen Selmeczi
került ilyen purparléba, hiszen ő volt az, aki a tb alapoknál mint " tiszta kezek"
vizsgálatokat, átvilágításokat indított. Illetve a tb önkormányzatok megszüntetését
azzal indokolta: összefonódásokra gyanút adó a működése. A nemzetközi diplomáciában
szigorú protokollszabályok uralkodnak, és a most kipattant botrány precedens nélküli
– tájékoztatta lapunkat Horváth Jenő egyetemi docens, a Budapesti Közgazdasági
Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének tanára. Ha az Egyesült Államok valakit ki
akar nevezni nagykövetnek, akkor fölhívják a fogadó ország külügyminisztériumát,
egyeztetés végett. Ez egy "ötszáz éves diplomáciai szabály" – mondotta.

A nemzetközi diplomáciában járatos szakemberekkel konzultálva egyikük egészen a mohácsi
vészig visszanyúló gyökerekről beszélt, azt hangsúlyozva, hogy önálló államiság
hiányában önálló magyar külpolitikai gondolkodásmód 1918-ig nem alakulhatott ki.
Önálló külpolitikáról 1945-49 után sem beszélhetünk, s a rendszerváltás után
kormányra került fiatalabb generáció által ennek a levét isszuk. Az illető
szakember az általános megfogalmazásokon túl nem kívánt aktuálpolitikai elemzésekbe
bonyolódni; "nem követtem nyomon Selmeczi Gabriella lelki életét" – mondotta.

Egy másikuk a szenátori titulust védelmezve az "ekvivalenciakeresés" nehézségeire
figyelmeztetett, noha sokak előtt már az angol nyelvórákról is ismeretes, hogy a "parlamenti
képviselő" angol megfelelője MP (Member of Parliament), és semmi esetre sem "senator",
(főleg pedig nem "senátor", ahogyan többen aláírták).

Arról, hogy az ominózus levél megérkezett-e Amerikába, egymásnak ellentmondó
nyilatkozatok láttak napvilágot. Maga Selmeczi Gabriella az Aktuális cím? televíziós
műsorban ellentmondásosan nyilatkozott erről. Mint mondta: a levelet nem küldték ki,
de lehet, hogy eljutott Amerikába. Másrészt ő egy piszkozatról beszélt, ami csak
tervezet volt. Ez esetben viszont felmerül: akkor az a 31 parlamenti képviselő mit írt
alá, illetve tudatában voltak-e tettüknek. Ha úgy írták alá, hogy nem tudták, mi
van benne, az a baj; ha tudták, mit tesznek, az még nagyobb baj. Lapunk több aláírót
is megkeresett, de egyikük sem akart nyilatkozni arról a papírról, amit képviselőként
írtak alá. A Tolna megyei Fehérvári Tamás azt kérte: "értsük meg őt, hogy nem
nyilatkozik." A paksi Tóth Ferenc pedig anynyit közölt: nincs ideje az ügygyel
foglakozni.

A levél keltezésének dátuma körül is vannak ellentmondások, mindenesetre Selmeczi
azzal mentegetőzött az Aktuálisban: vajon kinek állhatott érdekében a "piszkozat"
nyilvánosságra kerülése. Egyébiránt Stumpf István kancelláriaminiszter és Szájer
József, Fidesz-frakcióvezető is vizsgálatot rendelt el.

Az MSZP frakció-elnöksége pénteken kívánja elemezni a helyzetet. Az SZDSZ
bejelentette, parlamenti vizsgálóbizottság felállítását indítványozza a "Fidesz–Lockheed
botrány" kivizsgálására.

Kovács István New York-i főkonzul lapunk amerikai tudósítójának kérdésére
elmondta, az USA-ban úgy tudják, hogy Németh Zsolt külügyi államtitkár hivatalában
fogadta Peter F. Tufo nagykövetet, akitől a külügyminisztérium nevében elnézést kért
a történtekért, hangsúlyozva, hogy a levél nem tükrözi a magyar diplomácia álláspontját.

Olvasson tovább: