A jelenleg érvényben lévő törvény kimondja, hogy a jövő évi nyugdíjakat az
idei nettó átlagbér-növekedés arányában kell kiszámítani, ami körülbelül 20 százalékos
emelkedést jelentene. A kormány ezzel szemben – választási ígéreteire hivatkozva
– 13-14 százalékos emelést ajánl, amellyel a nyugdíjak megőriznék reálértéküket.
Szándékuk megvalósításához törvénymódosításra van szükség. A kormány terve
alapján azonban nemcsak 1999–ben járna rosszabbul a több mint három milló nyugdíjas,
hanem az azt követő években is, hiszen az emelés alapját mindig az előző évi járandóság
képezi. Vagyis ha most elvesztik a két variáció közötti 6-7 százaléknyi különbséget,
örökre elvesztették azt.
Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára a Parlamentben elmondta:
az előző kormány által beterjesztett – 20 százalékos növelést kimondó – törvény
az MSZP választási kampányának része volt, annak árát viszont a jelenlegi
kabinetnek kellene viselni.
Mihalovits Ervin, a Nyugdíjasok Országos Képviselete elnöke ezzel szemben úgy látja:
a tavaly hozott nyugdíjtörvény végre megállítaná azt az évek óta tartó
folyamatot, amely során a nyugdíjak 24 százalékot veszítettek reálértékükből.
"A törvénytervezetet egyébként annak idején az ellenzékben lévő Fidesz is támogatta,
ezért nem fogadjuk el a kampányfogásra való hivatkozást – jelentette ki Mihalovits.
A kormány nem kegyet gyakorol, amikor ad, hanem betartja a törvényt" – tette hozzá.
Az az érv, miszerint nincs elég pénz, szintén elfogadhatatlan számukra, hiszen a
munkavállalók jelenleg is fizetik a nyugdíjjárulékot, vagyis a forrás biztosított.
Az érdekképviseleti vezető szerint a – Stumpf István által múlt szerdán
bejelentett – differenciált nyugdíjemelés alkotmányellenes, mert a nyugdíjat a
szolgálati évek során levont járulékokból kapják a jogosultak. Ezzel a pénzzel nem
gazdálkodhat adó módjára a kormány.
Mihalovits szerint az alacsony nyugdíjakat a központi költségvetésből kell
megemelni, és nem a nyugdíjalapból, – a magasabb nyugdíjúak terhére. A differenciálás
a nyugdíjasok megosztásához vezetne. Mint mondta: nem fogadják el azt a kormányzati
indokot sem, miszerint a törvényben jelenleg előírt nyugdíjemelés infláció-gerjesztő.
Közgazdászok véleményére alapozva úgy tartják, hogy a növekvő vásárlóerő élénkítené
a gazdaságot.
Mihalovits Ervin szerint a hangulat elkeseredett, az idősek úgy érzik, nem veszik őket
emberszámba, politikai alkudozás folyik a fejük fölött. Noha a nyugdíjasokat már
nehéz visszatartani az utcára vonulástól, vezetőik tárgyalásos úton próbálnak
megegyezni a kormányzattal. Ha mégis tüntetésre kerül a sor, akkor összefognak az
aktív munkavállalókkal, akik szintén bérköveteléssel fordultak a kormányzathoz.
1998. 09. 26. (II/39)
