hetilap

A Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1992/93-ban gyűjtött iskolastatisztikái szerint (ez volt az utolsó tanév, amikor ilyen statisztikát készíthettek: az 1992-ben elfogadott adatvédelmi törvény tiltja ezt) 74 ezer 241 általános iskolai tanuló volt cigány származású. Tíz cigány gyermekből négy olyan iskolába járt, ahol arányuk meghaladta a 22 százalékot. Ezzel szemben a nem cigány gyerekek túlnyomó többsége által látogatott iskolákban átlagosan mindössze 5 cigány gyerek jut 305 nem cigány gyerekre. Az elkülönítés három legtipikusabb formája: a "cigányiskolák" kialakulása és kialakítása; a normál iskolában a cigány osztályok létrehozása; valamint a cigány gyermekek tömeges speciális iskolába irányítása. Becslések szerint a mintegy harmincezer speciális iskolába járó tanuló közel fele cigány. Bár 1985 óta a nyolcosztályos kisegítő iskolák a korábbi hatosztályos bizonyítvány helyett a normál iskolával "egyenérték?" bizonyítványt adnak, a "kisegítősök" számára a visszakerülés a normál közoktatásba minden szinten reménytelen: igen ritka, hogy a kisegítőben jól tanuló gyermeket áthelyeznék a normál iskolába. 1996-ban Magyar Bálint akkori művelődési miniszter egy, a Roma Sajtóközpontnak adott nyilatkozatában elismerte: "Sajnos túl ismerős az a gyakorlat, hogy diszkriminatív elemek kerülnek abba a szelekciós munkába, amely kisegítő iskolákba irányítja a gyerekeket, és nem feltétlenül csak olyan diákok kerülnek ma Magyarországon a kisegítő iskolákba, akik szellemi képességeik miatt nem tudják teljesíteni az előírt követelményeket". A nyilatkozat után többször napirendre került ugyan a minisztérium illetékes helyein a probléma, de nem történt érdemi intézkedés. Azokon a településeken, ahol több iskola között választhat a szülő, gyermekét igyekszik olyan iskolába iratni, ahova nem járnak romák, emellett pedig sok esetben már a beiratkozásnál a település cigány iskolájába terelik a roma gyerekeket. Ezt támasztja alá egy tavaly végzett közvélemény-kutatás is: a Marketing Centrum 1997 októberében 1000 véletlenszerűen kiválasztott állampolgárt keresett meg. A mintában megkérdezettek alapján a közvélemény-kutató cég úgy fogalmaz: "a magyar társadalom körülbelül ötödére jellemzőek a cigányokkal szembeni erős ellenérzések. Ők a cigány tanulókat minden iskolában külön osztályokba terelnék". A cigány gyermekek többsége által látogatott iskolák ellátottsága rosszabb, mint az átlagé. Azokban az iskolákban, ahová a cigány gyermekek több mint negyven százaléka jár, alacsonyabb a szaktanárok által megtartott órák aránya – derül ki egy, az MKM által megrendelt vizsgálatból. Az iskolák "elcigányosodásának" könnyen belátható íve van: minél több magyar gyereket vesznek ki az iskolából, annál jobban romlik az iskola megítélése, és annál kevésbé lesz vonzó ajánlat a pedagógusok többsége számára. Általános gyakorlat az is, hogy a cigány gyermekeket külön cigány osztályokba terelik az iskolákban: egy 1995-ös felmérés szerint 900 olyan iskola van Magyarországon, ahol a tanulók legalább 10 százaléka cigány. Ezek közül 132-ben indítottak külön cigány osztályt, 370-ben pedig olyat, ahol a tanulók legalább fele cigány. Egy, a témában végzett kutatás az iskolán belüli szegregáció okai között elsőként a pedagógusok előítéletességét, második okként pedig a tehetetlenséget említette meg, amikor a pedagógus elemi ismeretek hiányában képtelen a cigány gyermekek eltérő szociális és kulturális jellegzetességeinek kezelésére. Az iskolák nem minden esetben hibáztathatók a kialakult helyzetért: tartalmi és minőségi sztenderdek, mintatantervek, tankönyvek és a mindezekhez kapcsolódó pedagógus-továbbképzési programok hiányában magukra hagyatva teszik, amit tudnak.