Kereső toggle

Önkormányzatba mennének a civilek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az idei önkormányzati választásokon nem várhatók olyan "vad és politikailag
értelmezhetetlen koalíciók", mint négy évvel ezelőtt – jelentette ki lapunknak
Táll Éva szociológus, a civil szervezetek szakértője.

Szakértők szerint az őszi önkormányzati választásokon kevesebb civil szervezet
vesz majd részt, mint négy évvel ezelőtt. 1994-ben a választásokon részt vevő 48
párt mellett mintegy 439 társadalmi szervezet is megmérette magát, és az elnyerhető
mandátumok 5,5 százalékát meg is szerezte. A nagyarányú részvétel azt a látszatot
keltheti, mintha a civil szervezetek fő működési területe általában a helyi
politika lenne, ez azonban csak a mi régiónkban van így. Táll Éva szociológus, a
Magyar Tudományos Akadémia munkatársa szerint az igazi civil szervezet olyan dolgokkal
foglalkozik, amihez a politikának semmi köze. A magyar helyzet a posztkommunista
társadalmak átpolitizáltságának és a történeti hagyományoknak köszönhető. Mint
emlékezetes, a rendszerváltó pártok alternatív mozgalmakból fejlődtek pártokká,
és a nyolcvanas évek közepén megjelenő városszépítő, környezetvédő szervezetek
is a politikai élet aktív szereplőivé váltak a tanácsokkal való egyezkedés során.

Az aktív politikai szerepvállalás folyamatába illeszthetők az olyan szervezetek is,
mint a héten alakult Öszszefogás Heves Megyéért Egyesület. Jakab István, a Heves
megyei közgyűlés elnöke, az egyesület tagja elmondta, hogy a szervezet jelenleg
választási pártként funkcionál, de alapszabályuk ezen túlmenően is megfogalmaz
célokat. Szabó Miklós, a mintegy hetvenöt országos és regionális szervezetet
tömörítő Társadalmi Unió elnöke a Heteknek elmondta: nem tartják feladatuknak a
pártok szerepének átvételét. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a hatalom
megfelelő párbeszédet folytat velük, különben érdekeiket csak direkt
politizálással tudják érvényesíteni. Szabó szerint ebben az eddigi kormányokat
sajnos mulasztások terhelik. Tavaly például az idei költségvetés közel
harminckilós dokumentációjának véleményezésére a Társadalmi Unió két teljes
napot kapott.

1994-ben egyébként a civil szervezetek közül a Nagycsaládosok Országos Egyesülete
(NOE) szerezte meg a legtöbb mandátumot. Gauland Mária, a NOE kampányfelelőse is
hangot adott azon véleményének, hogy a "munka világán kívül nincs igazi
érdekképviselet".

Az elmúlt években sokat hallhattunk arról, hogy a demokrácia egyik fokmérőjének
tekinthető a civil kezdeményezések részvétele a közéletben. Ebből a szempontból a
helyzet nem túl rózsás. A Marketing Centrum felmérései szerint a polgárok önmagukat
követően a civil szervezeteknek tulajdonítják a legkisebb befolyást –
tájékoztatta lapunkat Márián Béla, az intézmény közvélemény-kutatási vezetője.
Mint elmondta: figyelemre méltó az az adat is, amely szerint még az országos szint?
– elsősorban környezetvédő – szervezetek ismertsége is mindössze harminc
százalék körül mozog.

Olvasson tovább: