Kereső toggle

Garázscégből a világhírbe

Az Amazon-sztori

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Jeff Bezos 16 évesen még a McDonald’s-ban dolgozott, 30 évesen, 1994-ben megalapította a mára már világhírűvé vált Amazont. Napjainkra a Forbes több mint 140 milliárd dollárra becsüli a vagyonát, mellyel a világ leggazdagabb embereként tartják számon.

A világhírű üzletember élettörténete az új-mexikói Albuquerque-ből indult, 1964. január 12-én, Jeffrey Preston Jorgensen néven. Apja, Theodore Jorgensen 18, anyja, Jacklyn 17 éves volt ekkor, ám egy éven belül az édesapja elhagyta őket. Nem sokkal később, 1968-ban Jacklyn megházasodott. Egy kubai bevándorlóhoz, Miguel Bezoshoz ment hozzá, aki fiaként bánt a kis Jeffel, örökbe fogadta és nevére vette az apátlan kisfiút.

Életrevalósága már egész kicsi korában megnyilvánult. Az Entrepreneur magazin beszámolója szerint Jeff 3 éves korában szétszerelte a kiságyát, mert úgy akart aludni, mint a nagyfiúk. Nagyapja az új-mexikói atomenergia-bizottság regionális igazgatójaként tevékenykedett, korán nyugdíjba vonult, hogy idejét texasi földbirtokán tölthesse, és ott dolgozhasson. Gyerekkorában Jeff sok időt töltött a nagyszülei farmján, ahol dolgos kezeivel támogatta a birtokon folyó tevékenységeket. Telepes felmenőitől 101 négyzetkilométeres területet örökölt, melynek köszönhetően 2015-ben Texas egyik legnagyobb földbirtokosának tartották. 

Tinédzserkorában a McDonald’s-ban vállalt háttérmunkát, többek között a gyorsétkezde húspogácsáit sütötte. Bár 16 évesen nem rajongott ezért a munkáért, most mégis úgy emlékszik vissza arra az időszakra, mint a tapasztalatgyűjtés korszakára, ahol elsajátította a csapatmunka fontosságát. Ezért arra bátorítja a fiatalokat, hogy ne becsüljék alá az ilyen helyeken megszerezhető tapasztalatok jelentőségét, ugyanis teljesen más típusú tudásra, gyakorlatra lehet szert tenni ezzel a munkával, mint az iskolapadokban.

1986-ban informatikusként végzett a Princeton Egyetemen. Diákévei alatt egy űrkutatással foglalkozó tudományos diákszervezet elnöke is volt, ami azért sem meglepő, mert gyerekkora óta különösen érdekli az űrkutatás. Nagy kedvence a Star Trek, melyben 2016-ban egy űrlényt alakított. Tanulmányai befejezését követően a Fitel nevű startuphoz szegődött, majd átpártolt a D. E. Shaw kockázati tőke-alap-kezelőhöz, ahol négy éven belül vezető pozícióba léptették elő. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, MacKenzie Bezosszal, aki a szomszéd irodában dolgozott. MacKenzie elhívta ebédelni a férfit. A program olyan jól sikerült, hogy három hónap múlva eljegyzés, fél évvel később, 1993-ban esküvő követte. Az elmúlt 25 évben három gyermekük született, és egy kislányt fogadtak örökbe. 

Az Amazon Seattle-i központjának új építménye. Innovatív munkahely: a dolgozókat itt 40 ezer növény mellett tárgyalók és boltok várják.

A briliáns ötlet

A munkahelyi sikerek ellenére az ifjú házaspár felmondott, és 1994-ben – a Bezos szüleitől kapott 300 ezer dolláros tőkével – megalapították saját vállalkozásukat, az Amazont, ahol az ifjú feleség végezte a könyvelési munkát. Az internetes könyvkereskedésre szakosodott cég raktárául a garázs szolgált, tárgyalóul pedig a közelben levő könyvesbolt. A cégnév magában foglalta a küldetést is: világraszóló szolgáltatást kívántak biztosítani (mint ahogy a névadó folyó is a világ legnagyobb folyója). A vállalat logójában az A betűről a Z-re mutató nyíl azt jelképezi, hogy napjainkra már A-Z-ig minden megtalálható náluk.

A cég indulását követően egy-egy megrendelés érkezésekor csöngetéssel jelezték a jeles eseményt, ám ezzel a szokásukkal rövid időn belül fel kellett hagyniuk a megnövekedett vásárlószám miatt. Néhány éven belül kibővítették a kínálatukat zenei tartalommal, filmekkel, majd játékokkal és elektronikai eszközökkel, így rövid időn belül általános webáruházzá fejlődött a vállalat. 1997-ben megjelent a tőzsdén az Amazon. 1999-ben a Time magazin az év emberének választotta Bezost, akinek vállalkozása az internettel együtt fejlődött fel, és tette egyre elfogadottabbá az online vásárlást.

A cég éveken át veszteségesen működött, így a tulajdonosnak a befektetőkkel nem volt túl idilli a kapcsolata. Bezosnak azonban volt egy jövőképe, amelyre a cégét alapozta, mégpedig az, hogy 2020-ra a háztartásokban használt dolgok jelentős részét interneten fogják beszerezni az emberek, így az ő szolgáltatása, cége előbb-utóbb be fog futni. Épp ezért nem adta fel a küzdelmet még a legnehezebb időkben sem, ami meghozta a várva várt sikert.

A harcias Amazon

2006-tól elindította felhőalapú szolgáltatását (Amazon Web Services), amelyen keresztül tárhelyet biztosítanak azoknak, akik nem akarnak saját szerver üzemeltetésével foglalkozni. A szolgáltatás nagyon jól jövedelmezővé vált, ugyanis az internetes forgalom számottevő része az Amazon szerverein keresztül bonyolódik.

2007 végén piacra dobták a Kindle e-könyv olvasót, mellyel új műfajt teremtettek. Bár nem ez volt az első elektronikus könyvolvasó, Bezos mégis divatot tudott teremteni ezen a területen. Igazi erőfölénybe az hozta, hogy az Amazonon lehetőség volt e-könyveket vásárolni az eszközre. Az újítás akkora sikerrel járt Amerikában, hogy 2010-re a papír alapú könyveladást lekörözte a digitális. Ez a trend azonban az elmúlt időszakban csökkenő tendenciát mutat.

Bezos 2013-ban 250 millió dollárért megvásárolta a The Washington Postot, a legnagyobb múltú, 1877-ben alapított amerikai napilapot, melynek szerkesztésébe állítása szerint nincs beleszólása. Az elmúlt években azonban több közéleti, politikai témában is megnyilvánult a neves üzletember. A melegházasság legalizálásáért dolgozó washingtoni lobbit több millió dollárral támogatta 2012-ben. Jelenleg Trump elnökkel nyílt háborúban áll, ugyanis Trump azzal vádolja Bezost, hogy nem fizet elég adót, nem úgy, mint azok a kiskereskedők, akiknek működését a vállalatával ellehetetleníti. 

2016-ban Bezost az év vezetőjének választotta az amerikai Fortune magazin az Amazonnal elért teljesítményéért, és a vállalaton kívüli szerepvállalásáért. A számos kérdésben az átlagtól eltérően gondolkodó üzletember fontosnak tartja, hogy egy online kereskedelemmel foglalkozó cégnél minden munkatárs ismerje az ügyfélszolgálat hétköznapjait, kihívásait, emiatt a más területeken tevékenykedő kollégáknak (vezetőknek is) kétévente minimum két napot el kell töltenie az ügyfélszolgálaton. Emellett az átlagosnál magasabb szintű ügyfélcentrikusságot követel meg, és mindent megtesz a vásárlók elégedettségéért a minőségi, gyors, innovatív kiszolgálással.

Egy éve a Whole Foods áruházláncot (bioélelmiszereiről közismert hipszter hálózat) vásárolta fel 13,7 milliárd dollárért. A 430 boltot számláló áruházlánc kiváló ugródeszkát jelenthet az Amazon számára ahhoz, hogy a hagyományos élelmiszerüzleteknek hadat üzenve átterelje az embereket egy új, digitalizált vásárlási formára.

Bezos, a rettenthetetlen

A cégalapítót racionális, hidegvérű embernek tartják a környezetében, aki a döntései meghozatalakor nem gyakorol empátiát, és kapcsolatrendszereket sem vesz figyelembe, kizárólag az üzleti érdekeket. A legjobbakkal szeret együtt dolgozni, és elvárja tőlük, hogy a maximumot hozzák ki magukból (ahogyan ő maga is teszi). Stratégiai szemléletű, azaz ha hosszú távon valami megtérül, akkor felvállalja, hogy átmenetileg kedvezőtlen helyzetbe kerüljön. Munkatársai szerint szeret mindenről tudni, mindent kézben tartani, irányítani és könnyen kihozható a sodrából, ezért sokan amellett hogy felnéznek rá, tartanak is tőle.

Jeff Bezos vagyona az Amazonból és a befektetéseiből származik. 1998-ban az elsők között fektetett a keresőóriásba, a Google-ba 250 ezer dollárt, mely napjainkra már több milliárd dollárt ér. Emellett saját befektetőcégével, a Bezos Expeditionsszel részesedéssel bír az Airbnb-ben, a Twitterben, illetve az Uberben is. Ezeken felül érdekeltsége van számos iparágban, úgy mint a mesterséges intelligencia fejlesztésében, a robotikában, illetve a rákkutatásban is.

Szenvedélye az űrkutatás. 2000-ben megalapította texasi birtokán a Blue Origint, ami nem pusztán a kedvező árú, biztonságos űrutazás kiépítésére specializálódott, hanem űrhoteleket, parkokat és kisvárosokat is szeretne létrehozni. Bezosnak különösen szívügye a kérdés, ugyanis már több milliárd dollárt fektetett a fejlesztésekbe, melynek eredményessége még a jövő titka.

Olvasson tovább: