Kereső toggle

Tragédiák utóélete

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

2006. október 15-én ölték meg Szögi Lajos 44 éves tiszavasvári földrajz-biológia szakos tanárt Olaszliszkán kislányai szemeláttára. A Katona József Színház Az Olaszliszkai című, nagy vihart kavaró darabja azonban elsősorban a tavaly tragikus körülmények között elhunyt író, Borbély Szilárd szüleinek meggyilkolásáról szól.

Borbély Szilárd darabját Máté Gábor rendezésében vitte színre a Katona József Színház. A teltház előtt futó darab kétszintes színpadon játszódik, amelynek felső részén a kórus tagjai, a bíró, az ügyész és az ügyvéd mozognak. Idelenn az Áldozat, a gyermekei, a rendőr és a vádlottak.

A darab címében szereplő bestiális emberölés körülményei ismertek: nyolc olaszliszkai roma férfi azért lincselte meg a tiszavasvári tanárt, mert szerintük autójával elütötte 11 éves rokonukat, aki az árokba esett. A kislány anyja kiáltásokkal buzdította az elkövetőket: meghalt a gyerek, öld meg a magyart. A valóság ezzel szemben: a férfi szabályosan közlekedő autója előtt átszaladt a 11 éves Kitti, az autó hozzá sem ért, ő azonban az árokba esett. Életben maradt, semmilyen sérülést nem szenvedett. Nyolc személy vetette magát a tanárra, akinek lányai megerőszakolásuktól rettegve szaladtak el a helyszínről, egy szembejövő autós telefonját elkérve hívtak mentőt édesapjukhoz, aki a mentők megérkezésekor már belehalt koponyasérüléseibe. Volt olyan elkövető, aki nekifutásból rúgta fejbe a földön fekvő férfit. A legtöbb rúgás az áldozat fejét és a nyakát érte. Szögi Lajos lányai közül Emese 14 éves volt akkor, Zsófi pedig 5 esztendős. Az elkövetők védelme egy korábbi esetre épült volna, amikor valóban érte baleset egy kiskorú családtagjukat. A bíróságot azonban nem hatotta meg az érvelés, a lehető legsúlyosabb büntetést kapták mindannyian.

Borbély Szilárd tragikus élete

Borbély Szilárd József Attila-díjas költő, író, irodalomtörténész, egyetemi oktató, az irodalomtudományok kandidátusa volt – Nincstelenek című regényét Illyés Gyula Puszták népe című remekével emlegetik egy lapon.

2000 karácsonyán Fehérgyarmaton Borbély szülei brutális rablógyilkosság áldozatai lettek. Édesanyját a máig ismeretlen rablógyilkosok megölték a szülői ház folyosóján, édesapját olyan súlyosan megsebesítették, hogy a támadás után nem sokkal ő is elhunyt. A tragédiát újabb követte: Borbély Szilárd 2014-ben követett el öngyilkosságot. Halála mélyen megrázta a magyar irodalmi és közéletet.

Ha egy alkotó családjában ilyen szörnyű tragédia történik, mint Borbély szüleivel, akkor törvényszerű, hogy ezt követően minden alkotás ennek a traumának az alárendeltje lesz az életében. Az Olaszliszkai című darabról is leírták már, hogy ez sokkal inkább a Borbély, mint a Szögi család tragédiája. Mint azt Radnóti Zsuzsa, a Vígszínház korábbi dramaturgja írja a Jelenkorban, Borbély Szilárdnak minden, 2000 karácsonya után született alkotása saját szülei tragédiájáról szól.

Szívfacsaró pillanatok

A színlap szerint az előadás Borbély Szilárd drámáinak, verseinek, prózai műveinek és nyilatkozatainak gyűjteménye, a főszerepben Fekete Ernővel. A darabban a Borbély családot ért katasztrófa mellett az olaszliszkai zsidó közösség története is felbukkan, amikor az Idegen (Haumann Péter) és a Falubeli (Bán János) találkoznak. Az autóban ülő két lányka – szerepeikben Mészáros Blanka és Pálos Hanna – felejthetetlen alakítást nyújtanak, a közönség szíve szakad meg értük. Pedig a legkevésbé játszanak rá.

A lányok édesapjukkal autóznak szinte kellék nélkül. A színpadot minimalizmus uralja. Egy magas, fiókos hokedli, egy alacsonyabb, fiók nélküli és egy sámli – ezen ülnek egymás mellett a színpad közepén. Mögöttük a falon fényképeken sorjázó olaszliszkai kockaházak – a vidéki Magyarország képei a Katona színpadán. A darabban nincs anyakönyvi nevén nevezve senki.

A szereplők ÁLDOZAT, 44 éves (Fekete Ernő), KICSI LÁNYA, 5 éves (Pálos Hanna), KÖZÉPSŐ LÁNYA, 14 éves (Mészáros Blanka), stb.

Egy rosszízű vita

Sajnos Borbély mélyen felkavaró művéből készült remek darab nem értékei, hanem a Szögi család és az alkotók közötti feszültség miatt kapott kiemelt figyelmet a bemutató körüli napokban. A család pert fontolgatott a színház ellen, mert szerintük morálisan vállalhatatlan, hogy a megkérdezésük nélkül viszik színre az egész országot megrázó esetet. Ráadásul a darab olyan beszélgetéseket is tartalmaz, amelyek egyáltalán nem hangzottak el. A 2006-ban 14 éves Emese nem idézte Gyurcsány Ferenc hírhedt őszödi beszédét az édesapjának, nemzedéke jövőjének felélését számon kérve a későbbi áldozaton, majd közölve vele, mi a célja: „Elhagyni ezt az országot hamar, hol nem lehet becsülettel élni, csak ha csalsz, ha lopsz, ha átvered a másikat. (…) A tisztességest lúzernek mondják és kigúnyolják, a másik semmit ér, csak én legyek király, egymást tapossák el a semmiért, hisz holnapután már csak öregek és tolvajok maradnak itt. A munka szégyen, ügyeskedés a lényeg. Hányok ettől, és attól, hogy ti ezt szó nélkül fogadjátok el, mert ez van, és hát megélni kell, mondjátok.”

A család tiltakozására a rendező nyílt levélben reagált. „A premier napján nem szokás, hogy az előadás rendezője megnyilvánuljon, most mégis szükségét érzem, hogy reagáljak azokra az írásokra, amelyek az elmúlt napokban az előadásunk kapcsán a sajtóban megjelentek” – írta Máté Gábor, emlékeztetve rá, hogy a darabot 2011-ben a Pécsi Országos Színházi Találkozón, majd ugyanabban az évben a Magyar Rádióban is bemutatták, különösebb visszhang, pláne botrány nélkül. „Borbély Szilárd nem az olaszliszkai lincselésről írt darabot, hanem az olaszliszkai lincselés kapcsán a világ és az ország állapotáról. Az emblematikussá vált történetből a görög tragédiákhoz hasonló sorstragédiát írt, amelyben a történet különböző szereplői által képviselt igazságok felnagyítódnak és drámaian összecsapnak egymással” – írja a rendező, hozzátéve: „a darab irodalmi alkotás, és mint ilyen, fikció. Mi is így tekintettünk rá (hiszen minden, amivel foglalkozunk, színdarabbá válik, előadássá formálódik); nem gondoltam, hogy a valós történet elszenvedőjének családjától, rokonaitól engedélyt kellene kérnem ahhoz, hogy ez az előadás létrejöhessen”. Máté Gábor ugyanakkor ma már másképp tenne: „emberiességi okokból kellett volna megkeresnem a családot, ezt elmulasztottam, ezért megkövetem őket. A szándékaim az előadással tisztességesek, az előadás nem sért kegyeletet” – írta a rendező, aki szerint a darab körüli botrány megelőzhető lett volna, „ha azok, akik a sajtó munkatársai közül eddig megnyilvánultak az ügyben, megnézték volna az előadást, és aztán ítélkeztek volna”.

Máté leszögezte: a Szögi családot „azért nem hívtam és nem hívom meg az előadásra, mert számukra ez az események újraélését jelenthetné”, ugyanakkor „meggyőződésem, hogy ha nekik nem is, a magyar társadalomnak fontos elvégeznie azt a gyászmunkát, amelynek segítségével talán megakadályozható lehetne a jövőben minden olyan, az olaszliszkaihoz hasonló tett, amely kiolthatja az emberi életet”.

Ezzel kapcsolatban szkeptikusak vagyunk, de Az Olaszliszkait mindenkinek ajánljuk, aki a közelmúlt és a jelen Magyarországa traumáinak megismeréséhez és feldolgozásához egy lépéssel közelebb akar jutni.

Olvasson tovább: