Kereső toggle

56 évet élt Steve Jobs, az Apple alapítója

Korunk Edisonja volt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„A halálomról szóló hírek ersen túlzóak” – írta Steve Jobs e-mail üzenetében 2008-ban, miután egy hírportál tévedésbl közzétette az elre elkészített nekrológot. 2011. október 5-én éjjel azonban már nem érkezett cáfolat.

A világon több százmillió ember olyan készüléken – iPhone-on, iPaden vagy MacBookon – keresztül értesült a gyászhírrl, amelyet Jobs alkotott. Bár állítólag három-négy évre való fejlesztési ötletet hagyott maga után, nem tudni, hogy az Apple képes lesz-e pótolni legendás alapítóját.
Az infokommunikációs cég, amelyet Jobs a semmiből hozott létre, ma a világ legértékesebb márkája: 2011 nyarán már nagyobb likvid tartalékai voltak, mint az Egyesült Államok kincstárának, és értéke a tőzsdén egy rövid időre túlszárnyalta a legnagyobb amerikai céget, az Exxon Mobil olajóriást is. Az Applenek ma világszerte 300 márkaüzlete van, s több mint 275 millió iPodot, 100 millió iPhone-t és 25 millió iPadet adott el.

Hippikarrier LSD-vel

Jobs San Franciscóban született 1955-ben. Apja Abdulfattah John Jandali, egy Amerikában élő szír politológus professzor, anyja pedig egy egyetemista diáklány, Joanne Schieble. Szülei lemondtak a gyerekről, akit nevelőszülők fogadtak örökbe. (Biológiai szülei később összeházasodtak, de Steve már nem került vissza hozzájuk.)
Jobs középiskolás korában délutánonként a Hewlett-Packard (HP) céghez járt be előadásokat hallgatni. Egy nyári gyakorlaton itt ismerkedett meg Steve Wozniakkal, akivel együtt 1976-ban a nevelőszülei szilícium-völgyi garázsában megalapította az Apple-t. Jobs egy év után otthagyta a portlandi főiskolát, de időnként bejárt előadásokat hallgatni. Ami érdekelte, azt mind felhasználta később a fejlesztéseihez. „Ha nem néztem volna be egyetlen alkalommal a kalligráfia előadásra, a Macnek soha nem lett volna arányosan tervezett betűtípusa”– mondta később Jobs.
A fiatalember barátai lakásán húzta meg magát, és üres coca-colás palackok visszaváltásából szerzett némi aprópénzt, miközben egy helyi Hare Krisna-központba járt ingyenebédért. Egy évvel később Portlandból visszaköltözött Kaliforniába, ahol Wozniakkal együtt beiratkozott egy amatőr komputerfejlesztői klubba. Közben műszerészként az Atari videójátékokat gyártó cégnél helyezkedett el, azzal a céllal, hogy amint elegendő pénze összegyűlik, elutazik egy „spirituális vakációra” Indiába.
1973-ban egy barátjával, Daniel Kottkéval, aki később az Apple első alkalmazottja lett, Indiában egy neves guru, Neem Karoli Baba tanítványának szegődött. (A guru más amerikai hírességeket is vonzott, mai követői között van többek között Julia Roberts színésznő is.) Barátjával elkötelezett buddhistaként tértek vissza Indiából, kopaszra nyírt fejjel és hagyományos indiai ruhákban. Többféle kábítószert is kipróbált ekkoriban. Az LSD-utazások során szerzett élményeiről később azt mondta, hogy ezek „életem két vagy három legfontosabb mozzanata közé tartoztak”. Jobs egész életében olyan emberekkel vette körül magát, akik a hatvanas-hetvenes évek ellenkultúrájából indultak. Egyszer azt mondta, hogy mások nem képesek megérteni azt a gondolkodásmódot, amiből a későbbi forradalmi ötletei származnak.
Első számítástechnikai sikerét még az Atarinál érte el, ahová az indiai utazását követően visszatért. Azt a feladatot kapta, hogy egyszerűsítse le egy videójáték alaplapját. A cég 100 dollárt ajánlott fel Jobsnak minden egyes chipért, amit nem kell beépíteni a készülékbe. Jobst nem érdekelték a nyomtatott áramkörök, ezért Wozniakot kérte meg a fejlesztésre. A közös üzlet jól sikerült: Wozniak a cég ámulatára 50 darabbal csökkentette a chipek számát, ami rendkívüli újításnak számított.

1984: az év, amit az Apple megváltoztatott

Ez az együttműködési modell lett később a sikerek alapja: Jobs mindig megtalálta azokat az embereket, akik képesek voltak pontosan megvalósítani rendkívüli ötleteit. (Bár sokan épp emiatt azzal vádolták, hogy mások találmányait kihasználva lett milliárdos. Jobs kritikusai is elismerik azonban, hogy a keze alatt minden ötlet más, jellegzetesen egyedi „Apple” hangulatú lett. Jobs egyébként a Beatlest tartotta üzleti példaképének: „Ők négyen egyensúlyban tartották egymás gyengeségeit, és ennek az eredménye a közös zsenialitás volt.”)
1983-ban például azzal sikerült megnyernie a Pepsi-Cola igazgatóját, hogy az Apple cégvezetője legyen, hogy megkérdezte tőle: „Egész hátralévő életedben cukrozott vizet akarsz árulni, vagy eljössz hozzánk, hogy megváltoztassuk a világot?” – kérdezte John Sculley-től. 1984-ben az Apple Macintosh bevezető reklámkampányát a világhírű filmrendező, Ridley Scott készítette el. Az orwelli hangulatú klip szlogenje szerint az Apple megjelenése „biztosítja azt, hogy 1984 nem lesz olyan, mint amilyen 1984 lett volna”. A 900 ezer dolláros költségvetésű, egyperces klipet végül a rivális IBM – ők voltak a reklámbeli Nagy Testvér, aki uniformizálni akarja a számítógépeket – tiltakozása miatt nem tudták mindenütt bemutatni.
Az 1978-ban garázsban összetákolt Apple I-nek sem billentyűzete, sem képernyője nem volt, és a vásárlóknak maguknak kellett volna összeszerelniük. A gépet az akkoriban igen kedvezőnek számító, ámde bizarr hangzású 666 dolláros áron dobták piacra. (Wozniak utóbb cáfolta, hogy szándékosan választották volna a „fenevad bélyegének” tekintett számot, szerinte az 500 dolláros önköltséghez egyszerűen hozzáadták a 33 százalékos kereskedelmi árrést, így jött ki az összeg. A cég logójáról is sokat találgatták, hogy mit jelképez a kiharapott alma. A tervező szerint nem a bibliai tudás fáját jelképezi a logó, pusztán az arányok miatt alkalmazta ezt a megoldást, nehogy cseresznyének nézzék a logón szereplő gyümölcsöt.)
Az Apple II azonban már a következő év nyugati parti komputervásárának slágere lett, annak köszönhetően, hogy a gép először alkalmazott felhasználóbarát grafikus képernyőt. (A fejlesztést nem Jobs kezdte, de az ő ötlete volt, hogy a készüléket a lehető legegyszerűbben lehessen kezelni – ez a későbbiekben is sikerreceptnek bizonyult a konkurenciával szemben.)
A Macintosh 1984-ben került a piacra. A gép jól fogyott, de Jobs maximalista volt, és 1986-ban a cégen belüli konfliktusok miatt az Apple elhagyására kényszerült. (Erről utóbb azt mondta, hogy „a legjobb dolog volt, amikor kirúgtak az Apple-től, mert életem legkreatívabb korszaka kezdődhetett el így”.)
Ezután megalapította a NeXT Computert, amelynek drága munkaállomásai sohasem váltották be a megálmodójuk által hozzájuk fűzött reményt. Nagyobb sikerrel járt azonban a Pixar Animation Studios megvásárlásával, amely később a Némó nyomában című animációs filmmel és a Toy Story-sorozattal hódította meg a világot, de szinte minden filmjük világsiker lett, az Egy bogár életétől kezdve a Hihetetlen családon át a Verdák-sorozatig.
A NeXTet végül 1996-ban az Apple vásárolta fel, s Jobs egy éven belül megint a cég élére került. 2001-ben mutatta be az iPod zenelejátszót, amivel kezdetét vette a cég szédítő felemelkedése. A fekete garbós guru bemutatóinak sorozata bombasikerekkel folytatódott, 2003-ban az iTunes, 2007-ben az iPhone, 2008-ban az App Store, majd 2010-ben az iPad debütálásával.

Betegen ért a csúcsra

Steve Jobs tragédiája, hogy legnagyobb sikerei egybeestek súlyos betegségével. Először 2004-ben jelentette alkalmazottainak, hogy rákos, és 2009-ben titokban májátültetésen esett át. A hasnyálmirigyrákkal folytatott küzdelme miatt idén januárban ismét betegszabadságra ment, és augusztusban engedte át végleg a világ legnagyobb technológiai cégének irányítását az őt a kezelések alatt helyettesítő Tim Cooknak. (Cook éppen egy nappal Jobs halála előtt mutatta be az iPhone-család legújabb tagját, a 4S-t.)
Jobs 2005-ben a Stanford Egyetemen elmondott beszédében elárulta, hogy kreativitásának motiválója a halandóság tudata volt. „A tudat, hogy hamarosan halott leszek, a legfontosabb eszköz, amellyel csak találkoztam, amely segít meghozni az élet nagy döntéseit. Mert csaknem minden – minden külső várakozás, minden büszkeség, minden megszégyenüléstől és bukástól való félelem – szertefoszlik a halál színe előtt, csak azt hagyva meg, ami igazán fontos. Annak tudata, hogy meg fogsz halni, az egyik általam ismert legjobb módja annak, hogy kikerüljük azt a csapdát, hogy azt gondoljuk: van vesztenivalónk. Mert már meztelen vagy. És nincs rá ok, hogy ne a szívedet kövesd” – mondta Steve Jobs.
Amikor 2008-ban egy hírportál tévedésből közzétette az előre elkészített nekrológot haláláról, Jobs ironikus e-mail üzenetben reagált: „A halálomról szóló hírek erősen túlzóak.”
Steve Jobs 1991-ben házasodott össze buddhista szertartás keretében egy kaliforniai diáklánnyal, Laurene Powell-lel. Három gyermekük született, emellett Jobsnak egy korábbi kapcsolatából is született egy lánya. Egy nem hivatalos életrajza szerint a hetvenes években a híres pol-beat énekesnővel, Joan Baezzel is kapcsolata volt, sőt el is akarta venni a woodstocki legendát. Baez azonban Bob Dylannel élt együtt, így a házasságból nem lett semmi.
Barack Obama amerikai elnök hivatalos közleményben emlékezett meg Steve Jobsról, akinek halála kapcsán az amerikai számítástechnikai ipar és informatika olyan óriásai nyilatkoztak megrendülten, mint Bill Gates, Michael Dell és Mark Zuckerberg. Legtömörebben talán Michael Bloomberg, New York polgármestere méltatta Jobst, akit a mai kor Edisonjának nevezett.

Olvasson tovább: