Kereső toggle

Steve Jobs birodalma

Meglepetésként hatott az iVezér lemondása

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Steve Jobs korszakalkotó innovátornak számít a modernkori informatika történetében. Az amerikai üzleti mágnást zseniális, karizmatikus vezeti képességei, valamint kitartása és sorozatos talpra állásai emelik ki a multinacionális vállalatok vezeti körébl. Annak ellenére, hogy súlyos betegsége miatt egy ideje már sejteni lehetett visszavonulását, augusztus 24-ei lemondása mégis a meglepetés erejével hatott a nagyközönségre. Az Apple legendás alapítójáról már most úgy beszélnek, mintha végleg parkolópálya felé vette volna az irányt.

Steven Paul Jobs 1955. február 24-én a kaliforniai San Franciscóban látta meg a napvilágot. Szülei Joanne Simpson és a szíriai származású Abdulfattah Jandali végzős diákként nem vállalták felnevelését, így egy San Franciscóban élő házaspár, Paul és Clara Jobs fogadta örökbe a gyerme-ket. Egykori barátjával és az Apple társalapítójával, Steve Wozniakkal tizenhat éves korában, a Hewlett-Packardnál végzett nyári munka során találkozott. A középiskola elvégzése után, 1972-ben Jobs filozófiát és üzleti kultúrát kezdett tanulni a portlandi Reed Főiskolán Oregonban. Tanulmányait fél év után feladta, és az Atarinál helyezkedett el, ahol videojátékok tervezésével foglalkozott. Tizenkilenc évesesen a hippikorszak fiataljaihoz hasonlóan spirituális céllal megjárta Indiát, ahonnan kopaszra borotválva és tradiconális indiai öltözetben tért haza.
1974-ben az Atari játékchipfejlesztésre kiírt pályázatát Wozniak zsenialitásának köszönhetően megnyerték, de a beígért 5000 dolláros díj helyett csupán 700 dollárral jutalmazta őket a cég. Több se kellett, Jobs szakított az Atarival és 1976-ban Wozniakkal és Ronald Wayne-nel közösen megalapították az Apple Computert. Az első, 666,66 dolláros áron kínált, Apple I néven forgalmazott géppel sikeresen léptek be a PC-piacra.

Az iFilozófia

Jobs utólag maga nyilatkozott úgy, hogy rövidségük ellenére meghatározóak lettek főiskolai tanulmányai, hiszen az itt elvégzett szépíráskurzus nélkül a Macnek soha nem lettek volna ilyen változtatható betűképei vagy arányosan ritkított betűtípusai.
1976-ban a Xerox kutatóközpontjában megrendezett bemutatón tett látogatás újabb fordulatot hozott az Apple életében. Steve egyedülálló és korszakát megelőző felismerése az volt, hogy ráérzett a fejlődés helyes irányára: úgy vélekedett, hogy a jövő számítógépének az akkorinál kisebbnek, olcsóbbnak és könnyebben kezelhetőnek kell lennie. Egy szempillantás alatt meglátta a lehetőséget a grafikus felhasználói felületben és az egérben. Rájött, hogy ötvöznie kell Wozniak számítástechnikai tudását saját művészi érzékével és üzleti képességeivel.
Jobs a kezdetektől a felhasználóbarát megoldásokra és a letisztult, már-már futurisztikus dizájnra helyezte a hangsúlyt. Rendkívüli marketingtechnikájával és előadókészségével elérte, hogy az átlagemberek is elhiggyék: ők is képesek a személyi számítógépeket használni. Az Apple-korszak előtt egyáltalán nem használatos parancsikonok bevezetése is az ő forradalmi ötletük volt.
Jobs olyan különleges képességként tekint a kreativitásra, amellyel a látszólag össze nem függő, szokványos kérdések, problémák, ötletek összekapcsolása lehetővé válik. Véleménye szerint ez különbözteti meg az újítót a „másolótól”, és ez teszi lehetővé az üzleti és a személyes életek gyökeres megváltoztatását.

Sikerek kontra nehézségek

Az 1977-ben megjelent Apple II már beépített áramkört használt a színes monitor vezérlésére. A gép kisebb, gyorsabb, sőt olcsóbb és könnyebben kezelhető is volt, tehát jól illeszkedett a Jobs által meghatározott fejlődési irányvonalba. 1984-ben Jobs és Wozniak átütő sikert aratott a Macintoshsal, ami akárhogy is nézzük, a mai gyors és felhasználóbarát számítógépek úttörőjének számít. Az Apple termékei kiválóak voltak, felhasználói felületük, szövegszerkesztési, grafikai és formatervezésbeli megoldásai pedig egyedülállónak bizonyultak.
Steve Jobs már ekkor is élő legendának számított. Riválisaihoz hasonlóan egy garázscégből fejlesztett óriásvállalatot. Egyfajta prófétaként lépett fel, sokan úgy vélték – és rajongói vélik a mai napig is –, hogy innovatív terveivel a jövőbe lát. Lelkesedése, nézetei, valamint nehézkes, kompromisszumképtelen, követelőző és már-már agresszív természete azonban megosztották a fejlesztőket, és a hosszas rivalizálásokat követően 1985-ben Jobs egy maroknyi fejlesztővel kilépett a cégből, és megalapította a NeXT-et. Bár forradalmasította a programozást, Lisa nevű gépe mégsem hozta meg az áttörést, mert ára nem volt versenyképes.

A Pixar színeiben

1986-ban Jobs megvásárolta a Lucasfilm komputergrafikai részlegét, és létrehozta a nagysikerű Pixar animációs stúdiót. Az eleinte veszteséges befektetés idővel igen eredményes vállalkozássá nőtte ki magát. Olyan óriási kasszasikereket dobott a piacra, mint a Toy Story 1, 2 és 3, az Egy hangya élete, a Szörny Rt., a Némó nyomában, a Hihetetlen család, a Verdák, a L’ecsó, a WALL-E vagy a Fel.
2006-ban a Pixar feletti tulajdonjogért cserébe – 7,4 milliárd dollár értékben – Jobs részvényeket kapott a Walt Disney Companyben. Jó üzletet kötött, hiszen 7 százalékos részesedésével a mai napig ő a Disney legnagyobb egyéni részvényese.

A nagy visszatérés és talpra állás

1996-ra a nem megfelelő vezetői látásmód és irányítás a zuhanórepülésben lévő Apple-t a csőd szélére sodorta. Egyetlen esélyük maradt a túlélésre: szabadalmaival együtt 429 millió dollárért felvásárolni a NeXT-et. Jobs 1996-ban tanácsadóként kezdett újra az Apple színeiben tündökölni, majd 1997-ben átmeneti időre vezérigazgatónak nevezték ki, amit 2000-ben véglegesítettek. Ezzel Jobs egyszerre két nagy amerikai vállalat topmenedzsere lett.
Visszatérésétől nem mindenki volt elragadtatva; temérdek munkavállalónak szorult össze a gyomra, hogy nehogy összefussanak a liftben, mert mire kinyílik az ajtó már lehet, hogy nem lesz munkájuk. Bár Jobs nem volt híres a hirtelen döntésekről, néhány példát statuáló áldozat mégis elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy az egész céget rettegésben tartsa.
1997-ben az Apple bejelentette a stratégiai szövetséget a Microsofttal, és megbékélt a Wintellel is. A döntés mindkét fél, de még a felhasználók szempontjából is eredményesnek bizonyult, ugyanis a hagyományos windowsos szoftvereket lefejlesztették a Macekre is.

Az új évezred iKészülékei

Két évvel a visszatérés után az Apple bemutatta az iMacet, amivel az Apple ismét a technológia élvonalába tornázta fel magát. Ez egy olyan asztali számítógép volt, amelyet egyedi formatervezése és operációs rendszere kiemelt az átlag asztali számítógépek táborából. A cég eladásai jelentősen növekedtek, és egyre nagyobb teret hódítottak a számítástechnika piacán.
Az igazi áttörést a 2000-es évek jelentették. Az iPod, iTunes, iPhone, iPad, MacBook sorozatos sikerei felrázták és forradalmasították a high-tech ipart, a formatervezést, de a szórakoztatóipart is mélyrehatóan megreformálták. A cég filozófiája egyre erőteljesebben a minőséget hangsúlyozta az újítás és a dizájn fontossága mellett.
Jobs nemcsak azt tudta, merre kell orientálódni, hanem azt is, hogy merre nem szabad. A 2000-es évek elején az Apple mérnökei folyamatosan azzal bombázták vezetőjüket, hogy egy táblaszámítógéppel kellene előrukkolni, de Jobsnál sorozatban süket fülekre találtak. Ő kizárólag egy okostelefon gyártására volt hajlandó fókuszálni: megszületett az iPhone, ami a mai napig az Apple-birodalom egyik legnagyobb pénzverdéjének bizonyul.
A 2004-ben útjára indított iTunes online zenei vásártér és egyben közösségi oldal (Ping), a 2005-ben bemutatott gombos iPod shuffle MP3-lejátszó, amelyben a modernkori walkmant tisztelhetjük, majd a 2007-ben megjelenő karcsú iPhone és pehelysúlyú iPod Nano, a 2008-as születésű MacBookkal és a 2010-es iPaddel együtt megalapozták az Apple töretlenül felívelő karrierjét. A legfiatalabb „ikon”, az iPhone 5 várhatóan októberben debütál.

A siker kulcsa

Fontos azonban, hogy az Apple sikerei nem csupán a kifejlesztett eszközök egyedülálló technikájában rejlenek, hiszen a mesterien kidolgozott marketing és a szoftveres támogatások nélkül ekkora eredményeket képtelenség lett volna elérni. A titkos recept abban áll, hogy az eszközöket szoftverekkel és szolgáltatásokkal kapcsolják össze. Például az iStore online áruházon keresztül a már említett ingyenes és fizetős programok egyaránt elérhetők. Az iCould pedig egy személyes 5 GB-os adatközpont-szolgáltatást biztosít, ami online tárolja és szinkronizálja az iKészülékek és számítógépek tartalmát.
Jobs visszatérése óta az Apple részvényei 6717 százalékkal emelkedtek. Eladási adataik töretlenül felfelé ívelnek. A gazdasági válságban annak ellenére sikerült eladható prémiumtermékeket gyártania, hogy a számítógépeik felhasználói köre továbbra is igen szűk.
Jobsot az iparágban nem csupán termékvizionáriusnak látják, hanem olyan karizmatikus forradalmárnak is, aki még az elektronikai kütyüket kevéssé kedvelők táborával is meg tudta kedveltetni termékeit. Apple-körökben megoszlanak a vélemények róla, egyszerre övezi személyét irreális imádat és ellenszenv. Szélsőséges rajongóinak szinte hitbéli meggyőződése, hogy az Apple-nél nincs jobb, bár racionális érvekkel ez sok szempontból cáfolható. Azt azonban mindenki aláírja, hogy Steve Jobs munkássága elismerésre méltó. Megújuló kreativitása és a tökéletesség iránti fékezhetetlen igénye egyszerre hat ágazatot forradalmasított: a személyi számítógépét, az animációs filmekét, a zenéét, a telefonét, a táblaszámítógépét (iPad) és a digitális könyvkiadásét.

A sikert beárnyékoló betegség

A ma ötvenhat éves, kék farmeres, fekete garbós, csont és bőr Jobs egészségi állapota évekkel ezelőtt romlott meg. 2003-ban egy ritka és lassú lefolyású hasnyálmirigyrákot állapítottak meg nála. A daganatot sikeresen eltávolították, és az alternatív gyógykezelés után visszatérhetett a cég élére. 2008-ban döbbenetesen lefogyott. Ekkor a Bloomberg hírügynökség tévesen megjelentette Jobs nekrológját, amelyben kitöltetlenül szerepelt Jobs életkora és halálának oka. Ez az óriási baklövés is hozzájárult ahhoz, hogy újból felerősödtek az egészségével kapcsolatos találgatások.
2009-ben féléves betegszabadságra távozott, majd áprilisban májátültetésen esett át. A céghez visszatért, de végül idén augusztus 24-én az Apple-közösséghez címzett levelében lemondott vezérigazgatói tisztségéről. A cég új vezetőjének a betegszabadságai alatt is helyetteseként tevékenykedő, a cég szolgálatában immáron tizenhárom éve aktívan részt vevő Tim Cookot javasolta, míg ő az Apple elnökeként kíván a továbbiakban részt venni a stratégiai döntések meghozatalában.

Aranyat ér Alma

2009. augusztus 9-én az Apple értéke 314,5 milliárd dollárra nőtt, amellyel – ha pár órára is, de – megelőzte az Exxon Mobilt. A dolog érdekessége, hogy az olajóriás éves bevétele a négyszerese a komputer-ipari cégének. Piaci elemzők bőszen találgatnak, hogy visszavonulása után az Apple merre és hogyan halad majd tovább. A legtöbben azon az állásponton vannak, hogy az Apple-részvények 5 százalékos árfolyamesése átmeneti gyengülés lehet csupán. Bár a piac érzékeny reakciója egyértelművé teszi, hogy Steve Jobs személyét az Apple-lel teljes mértékben összekapcsolják, a szakértők véleményüket arra alapozzák, hogy a termékfejlesztési ciklusok hosszúsága miatt évekbe telhet, mire a cég eljut arra a pontra, hogy olyan termékekkel jelenik meg a piacon, amelyeket nem az alapító álmodott meg.
Az elemzők a versenytársakkal – főként a Samsunggal és a HTC-vel – való viszony enyhülését, így a szabadalmi viták háttérbe szorulását is valószínűnek tartják.
Az Apple zseniális alapítójának életéről a Bluewater Productions jóvoltából idén augusztusban jelent meg képregény Amerikában, majd novemberben a Walter Isaacson által írt iSteve: The Book of Jobs című életrajz kerül a polcokra. A kiadvány címének frappáns volta a Jób könyve és a Jobs könyve szójátékban rejlik. Döbbenetes, hogy az életrajzi könyv már előrendelés fázisában vezet az életrajzi kötetek listáján, és az amerikai bestsellerlistákra is felkerült.

Olvasson tovább: