Kereső toggle

A jótevő gyógyszermágnás

Richter Gedeon, a Kalmopyrin atyja

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mind hazánkban, mind a világ más tájain sokak számára ismerős a Richter név, ha máshonnan nem, a tőzsdei jelentésből hallani a Richter-részvényekről. Kevésbé  ismert talán, hogy ő a mai napig közkedvelt Kalmopyrin atyja. Innovatív törekvéseivel szinte a semmiből teremtett számos gyógyszerszabadalmat és öt kontinensre kiterjedő képviseleti hálózatot. A magyar gyógyszergyártás megalapítóját hatvanöt évvel ezelőtt lőtték a Dunába.

Richter Gedeon 1872. szeptember 23-án született a mátraaljai Ecséden. Szüleit egyéves korában elveszítette, ezért Gyöngyösön nevelkedett rokonainál. A gyöngyösi ferences rendi gimnázium elvégzése után patikusnak tanult, gyakornoki végbizonyítványát a Kolozsvári Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézetében szerezte meg, majd a budapesti orvoskaron végzett tanulmányait követően 1895-ben kapta meg gyógyszerészi oklevelét. Ezután több nagy, főként német, olasz, angol és francia gyógyszervegyészeti laboratóriumban és gyógyszergyárban tanulmányozta a nagyipari gyógyszergyártás módszereit. E tanulmányútja során figyelt fel az akkoriban kibontakozó hormonkutatásra és az új organo- és kemoterápiás gyógyszerekre.
Hazatérve 1901-ben atyai örökségből megvásárolta Budapesten az Üllői út és a Márton utca sarkán a – ma is meglévő – Sas patikát. Ott gyógyszervegyészeti laboratóriumot rendezett be, s állati szervekből organoterápiás gyógyszereket állított elő. Ez nemzetközi viszonylatban is úttörő tevékenység volt, mert akkoriban a külföldi gyárak még kizárólag növényi kivonatokból állították elő készítményeiket.
A mellékvesevelő-hormon kivonatát, azaz az adrenalint 1901-ben Takamine izolálta. Richter Gedeon már 1902-ben forgalomba is hozta Tonogen Suprarenale-Richter néven. (A vállalat adrenalintartalmú készítményét azóta is folyamatosan gyártja, bár hatóanyagát az 1950-es évektől szintetikusan állítják elő.) Még ugyanabban az évben előállított egy pajzsmirigy- és egy petefészekhormont tartalmazó készítményt is.
E kiemelkedő teljesítménynek meghatározó szerepe volt az újszülött cég szakmai presztízsének megalapozásában. A kezdeti sikerek nyomán egyre nőtt a kereslet a Richter-készítmények iránt, és a Sas patika laboratóriuma már képtelen volt kielégíteni a megnövekedett igényeket, így Richter Gedeon a termelés ipari méretű bővítését és gyógyszergyár alapítását határozta el: 1906-ban megvásárolta Kőbányán a Cserkesz u. 63. szám alatti, 3525 négyzetméter nagyságú telket, és ott rövid idő alatt gyárat létesített, amit 1908-ban helyeztek üzembe.
Az 1921-ben felfedezett inzulin üzemszerű termelése hazánkban elsőként a Richterben indult el 1926-ban, és 1944-ig folyamatos volt. Az inzulingyártás meghatározó szerepet játszott a Richter gyár termelési kultúrájának fejlődésében, hiszen a minőségi követelményeket nemzetközi előírások szabályozták. Az 1930-as évek második felében a Richter Rt. már elhúzódó hatású inzulint is gyártott Zinkprot-Insulin néven.  A Richter-inzulin minősége megegyezett a legszínvonalasabb külföldi (dán) készítményekével.
Az első szintetikus készítmény nem gyógyszer, hanem az 1911-ben forgalomba került Hyperol fertőtlenítő tabletta volt. Richter – felismerve a felfedezés gyakorlati jelentőségét – megvásárolta Vladimir Stanek cseh vegyész szabadalmát: a bomlékony hidrogén-peroxid szilárd vegyületté történő stabilizálásának módját. A gyógyászat, de elsősorban a sebészet számos területén a Hyperolt kiterjedten alkalmazták, az első világháború idején bekerült a honvédségi felszerelés tárjegyzékébe is.
A vállalat hagyományos innovációs tevékenységét tükrözi, hogy a cég alapításától 1944-ig 86 eljárás részesült szabadalmi oltalomban. Az első világháború kitörésekor már 24 gyógyszerszabadalma volt, 1939–1944 között pedig több, mint 30 új készítmény került forgalomba.
A húszas évek második felétől, az európai képviseletek kiépítése után a távolabbi piacok meghódítása került előtérbe. Nyolc év alatt – 1924-től 1932-ig – több mint ötven Richter-képviselet létesült, amelyek mintegy száz országban vezették be a cég készítményeit Indiától Kanadáig és a Fülöp-szigetektől Brazíliáig. A harmincas évek elején a világot behálózó Richter-képviseletek közül többet termelő leányvállalattá fejlesztettek.
Richter Gedeon csendes, visszahúzódó életet élt, került minden fényűzést. A cég minden nyereségét visszaforgatta vállalkozásába, a gyár fejlesztésébe, de legnagyobb mértékben az export bővítésébe. Családi élete kiegyensúlyozott volt. Fia, Richter László 1903-ban született. Unokái, Andrea és Marietta voltak a nagyszülők szeme fénye. Közéleti szereplésre nem vágyott, csak szakmai egyesületekben vállalt tagságot. Egész életében törekvő, szorgalmas, alkotó ember volt, még hetvenéves korában is minden nap bejárt a gyárba. Délig az ügyvezetést irányította, majd délután otthonában tanulmányozta a szakirodalmat.
Bethlen István miniszterelnök előterjesztésére a kormányzó 1929. január 5-én „a közgazdaság terén kifejtett érdemes tevékenységének elismeréséül” a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozta Richternek. Gyógyszereit díjakkal és elismerésekkel jutalmazták nemzetközi vásárokon és kiállításokon is.
A háború alatt közismertté vált Richter Gedeon példás jótékonysága. Számos értékes gyógyszeradománnyal segítette a betegek gyógyítását, és ezért több elismerésben részesült a Vöröskereszt és más nemzetközi karitatív szervezetek részéről. Aztán jött a vészkorszak.
1942-ben a zsidótörvények nyomán megfosztották vezérigazgatói tisztségétől, majd a gyárból is kitiltották. Innentől bizalmas munkatársai útján otthonából illegálisan irányította a céget. 1944 őszén a gyár tevékenysége szinte teljesen megbénult. Richternek lehetősége lett volna még Svájcba távozni, de nem akarta elhagyni vállalatát. Nem ismerte fel a fenyegető veszélyt, gyakran hangoztatta, hogy neki nem történhet bántódása, mivel egész életét a betegek gyógyításának szentelte. A náci gépezet azonban nem ilyen logika alapján működött: Richter Gedeont, a magyar gyógyszeripar alapítóját 1944. december 30-án nyilasok egy csoportja a ferencvárosi Duna-partról a folyóba lőtte.
A cég és a gyár azonban túlélte nemcsak a háborúkat, de még a kommunizmust is. A második világháború  alatt az üzemek súlyos károkat szenvedtek, a törzsgárda megtizedelődött. A gyárat 1948-ban államosították Kőbányai Gyógyszerárugyár néven. A háború után elvesztette nyugat-európai exportpiacait és leányvállalatait, a KGST megalakulásával a kelet-európai országok felé nyitott. A gyógyszergyártás mellett új tevékenységekbe kezdett: mezőgazdasági kemikáliákat és állatgyógyászati termékeket állított elő. A gyógyszergyártásban szerzett évtizedes tapasztalatait a Fabulon márkanéven forgalomba hozott kozmetikumok és a Richtofit gyógynövény hatóanyagú termékcsalád kifejlesztésében kamatoztatta. A rendszerváltozás után a társaság tevékenysége ismét elsősorban a humán gyógyszerek gyártására koncentrálódott, s ma is a piacvezetők között van. A Richter név hatvanöt év után is őrzi csillogását.

Olvasson tovább: