Kereső toggle

A bizonyosság hangja

Elhunyt az amerikai híradós legenda

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

92 éves korában elhunyt Walter Cronkite, az amerikai televíziózás legendás alakja. Neve több mint két évtizeden át egyet jelentett az objektív és megbízható híradással. Múlt heti halála nemcsak egy tévés korszak végleges lezárultát jelzi, hanem azt is, hogy a modern média korában már lehetetlen, hogy egyetlen tévés olyan befolyásra és tekintélyre tegyen szert, mint Cronkite, aki a maga korában Amerika legmegbízhatóbb közéleti személyiségének számított. Barack Obama amerikai elnök méltatásában „a bizonyosság hangjának” nevezte „egy bizonytalan világban”.

Walter Cronkite 1962-től 1981-ig állt a CBS esti hírműsorának élén nem-csak bemondóként, hanem felelős szerkesztőként is. Az amerikai történelem számos eseményéről tudósított, de a legemlékezetesebb talán az volt, amikor a híradásba szövődő személyes momentumokat gyűlölő műsorvezető könnyeit visszafojtva számolt be Kennedy elnök haláláról.
Cronkite 1916-ban született egy fogorvos egyetlen fiaként Missouri államban. Miután egy fiúknak szánt lapban a külföldi tudósítók csillogó életéről olvasott, sietve csatlakozott középiskolája lapjának szerkesztőségéhez, majd néhány évvel később kimaradt az egyetemről, hogy részmunkaidőben a Houston Postnak dolgozhasson. Később a United Press hírügynökség a világháború dúlta Európába küldte tudósítónak. Cronkite a háborúban bizonyította bátorságát: részt vett a normandiai partraszállásban, a hollandiai Market Garden-had-műveletben, kényszerleszállást hajtott végre Belgiumban egy vitorlázórepülővel, és egy alkalommal gépfegyverrel lőtt egy B-17-es bombázóról egy Németország elleni légitámadásban.
Legendás karrierjét a CBS-nél 1950-ben kezdte, bár első munkái nem voltak túl ígéretesek. Egyik műsorában színészek által megszemélyesített történelmi alakokat (köztük Szent Johannát és Sigmund Freudot) interjúvolt meg, majd egy reggeli műsorban egy Nagy Károly nevű játékoroszlánnal szerepelt együtt. Az 1952-es elnökjelölő nagygyűlésekről szóló CBS-tudósítások vezetésével azonban már korán megmutatta kiváló politikai újságírói képességeit is. 1961-ben bízták meg az esti hírműsor vezetésével. A CBS ekkoriban esti híradójával tartósan riválisa, az NBC mögött maradt, és Cronkite-ra várt a feladat, hogy felélessze a műsort. Nézettsége növekedésével (a csúcson esténként mintegy hetvenmillió néző választotta a CBS Evening Newst) nőtt Cronkite befolyása és tekintélye a műsor felelős szerkesztőjeként. „Ha Walter állított valamit, akkor az úgy is volt. Az amerikaiak nem hitték el valamiről, hogy megtörtént, mindaddig, amíg nem hallották Walter Cronkite-tól” – emlékezett vissza a legendás korszakra Bill Paley, a CBS vezetője, egyben Cronkite főnöke.
1968-ban Cronkite személyesen utazott Délkelet-Ázsiába, hogy tapasztalatokat gyűjtsön a vietnami háborúról. Amikor a Vietnammal kapcsolatban addig kritikátlan tudósító nyilvánosan kijelentette, hogy a háború bizonyosan holtpontra jutott, maga Johnson elnök is úgy érezte, hogy Cronkite-tal együtt elvesztette Amerika bizalmát is. Kevesen vonják kétségbe, hogy Johnson döntésében, miszerint nem indul újra az elnökségért, jelentős szerepet játszott Cronkite kritikája.
Hasonló véleményformáló erővel bírt Cronkite a Watergate-botránnyal kapcsolatban is. Nixon elnök szó szerint dühöngött, amikor a korábban a tévé számára túl homályosnak és összetettnek tűnő témát negyedórán át boncolgatták szigorú objektivitással Cronkite félórás híradójában.
A számos legendás politikai tudósítás mellett Cronkite számolt be az éppen negyven évvel ezelőtt történt holdra szállásról is. Az első amerikai űrhajós, Alan Shepherd fellövésétől kezdve tudósított az amerikai űrprogramról, mely iránt olthatatlanul lelkesedett. Emlékezetes, hogy az Apollo-11 felszállása közben Cronkite így szurkolt az űrhajónak: „Gyerünk, bébi, gyerünk!”
A nyugdíjhoz közeledő Cronkite 1981-ben méltósággal távozott, hogy átadja helyét a CBS új sztárjának, az ambíciózus Dan Rathernek. Később azonban kritizálta utódját, kijelentve, hogy nem valódi híradós, és csak szerepet játszik. Halála előtt hosszan betegeskedett.

Olvasson tovább: