Kereső toggle

Warren Buffett

Az ember, aki mindig nyert a válságokon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ki az, aki még a globális recesszió idején is változatlan lendülettel
vásárolja fel a környező cégeket? Ki az, akit mind a két amerikai elnökjelölt
örömmel választana kormánya pénzügyminiszterének? Ki az, aki vagyona kétharmadát
eladományozza, ha úgy hozza úri jókedve? Ő Warren Buffett, aki méltán nyerte el
idén a „világ leggazdagabb embere” címet.

Ennek az SZTK-keretes szemüveget viselő öregúrnak a neve negyven éve fogalom
a pénzügyi világban. Befektetési manővereit sok millióan lesik, hiszen
„értékalapú stratégiája” ritkán vallott kudarcot. Cégének jellegzetes
Buffett-humorral fűszerezett éves jelentését úgy olvassák, mint mások a Harry
Pottert. Egy vele elköltött ebédért pedig a világ minden tájáról milliárdosok
versengenek. Ő viszont – 62 milliárd dolláros vagyonához mérten – szerényen él
1957-ben vásárolt házában. Se testőre, se mobiltelefonja, még egy PC sem
csúfítja íróasztalát. Elégedett, ha maga vezetheti az autóját és megvan a napi
hamburgeradagja, amit szívesen öblít le egy doboz Coca-Colával.

Buffett sosem titkolta, hogy a sors kegyeltje: „a megfelelő helyen voltam a
megfelelő időben, és sokat köszönhetek azoknak az embereknek, akik körülvettek”.
Valóban, Howard Buffett omahai honatya és részvénybróker három gyermeke nem
szenvedett hiányt sem az anyagi javak, sem az üzleti rafinéria terén. Egyetlen
fia, Warren, az ifjú fejszámolóművész is hamar ráérzett az adok-veszek ízére.
Hatévesen, míg társai fogócskáztak, ő több karton üdítővel üzletelt: olcsón
vette és drágán adta. Spórolt pénzén tizenegy évesen megvásárolta első
részvényét, ami életre szóló tanulságot hozott számára. Amikor a papír árfolyama
lecsökkent, a fiatal Buffett megijedt, így amikor újra a vásárolt érték fölé
került egy kicsit az ára, rögtön el is adta. Hiba volt. Ha tovább várt volna, az
eredeti összeg ötszörösét látta volna viszont. Ebből azonban rögtön levonta első
befektetési elvét: a türelem nagy erény.

Tizenhét éves korára – amikor érettségizett – már ötezer dollár félretett pénze
volt újságkihordásból, amiből egy darabka földet vett és bérbe adta. Apai
tanácsra a Wharton Business Schoolban kezdett tanulni, ám két év után
abbahagyta, mert úgy érezte, többet tud, mint a professzorok. Ezek után
szülőhelyén, a Nebraskai Egyetemen szerzett üzleti diplomát, mindössze három év
alatt. Buffett ezt követően jelentkezett a patinás Harwardra, ahonnan viszont
„fiatal kora” miatt elutasították. Csüggedés helyett azonban örömmel járt a
Columbia szemináriumaira, mivel ott mentora és példaképe, Ben Graham oktatott.
Graham legfőbb tanítása volt, hogy a vállalatok igazi értékét nem a tőzsdei
árfolyamuk mutatja, hanem sokkal inkább a mérlegük és eredménykimutatásuk. Az
ifjú Buffett megszívlelte a tanácsot, ám később továbbfejlesztette: a cég
értékére jelentős befolyással van a vezetők minősége, a személyi kiadások
szintje és a piaci részesedés is. Miután az ifjú végzőst óva intették a Wall
Streettől, a lelkes Buffett hazatért, és apja brókercégénél kezdett dolgozni.


Ez idő tájt ismerkedett meg Buffett Susan Thompsonnal, akit rövid ismeretség
után, alig huszonkét évesen, feleségül is vett. A „tanulóévek” után Graham igazi
munkát ajánlott tanítványának, és ő pár év alatt annyi pénzt keresett, hogy
megalapíthatta saját vagyonkezelő cégét. Még a harmincat sem töltötte be, mire
háromgyermekes apa lett, és emellett hét cég tulajdonosa is. 1962-ben
részesedést vásárolt a csődközeli textilipari Berkshire Hathawayben, amely azóta
is – némi profilváltás után – a Buffett-birodalom lelke. A milliárdos
legkedveltebb befektetési célpontjai mindig is az alulértékelt cégek voltak.
Utánozhatatlan érzékkel válogatta „áldozatait”, aminek köszönhetően harmincegy
év alatt átlag 25 százalékos profitrátát produkált. Buffett sosem rohant a
kockázatos üzletek után: az ezredforduló dotcom őrületébe se vetette bele magát
rögtön, inkább kivárta a stabilizációt.

Sokat emlegetik 1988-as húzását is, amikor bevásárolta magát a Coca-Cola
Companybe. Anno senki sem hitt a barna nedű sikerében, Buffett szemei előtt
azonban hatalmas tengerentúli megrendelések lebegtek.

Pénzügyi sikereihez hasonlóan magánélete sem szokványosan alakult. Több mint
húsz év házasság után felesége – aki az üzleti életben is aktív támogatója volt
– különköltözött tőle, habár tavaly előtti haláláig papíron házasok maradtak.
Távkapcsolatuk idején a híres abortuszpárti lobbista Susan maga szervezte a
randikat férje számára, és áldását adta a pincérnő Astrid Menksszel való
együttélésére is, akivel Warren 76 évesen házasodott össze.

Első felesége halála után a pénzguru világot rengető bejelentést tett: akkori
vagyonának kétharmadát (31 milliárd dollárt) jótékony célokra ajánlotta fel,
többek között Bill Gates és felesége alapítványa számára. Ugyanebben az évben
Buffettből tévés rajzfilmfigurát is kreáltak, hogy a 8-12 éves korosztálynak
pénzügyi alapismereteket adjon át. Buffett sarkos nézeteket vall a
nemzetgazdaságot illetően: nem híve például az örökséghagyásnak, sem a külföldi
adósságoknak. Szerinte a társadalomból termelt vagyont vissza kell adni a
társadalomnak, nem pedig generációk között vándoroltatni vagy más országoknak
„ajándékozni”. A demokratapárti pénzember nemrég azt is nehezményezte, hogy az
USA-ban a gazdagok kevesebb adót fizetnek, mint a középosztály. Buffett tudja,
mit beszél: éves nyereségadójával képes egy fél munkanapra fenntartani a teljes
államapparátust.

„Annyi pénzt hagyok a gyerekeimre, amennyivel bármit megtehetnek, de nem annyit,
hogy semmittevőkké váljanak.” A három utód is helyesli ezt. Nem csoda, hiszen
már gyerekkorukban szembesültek apjuk elveivel, amikor nyugtát kellett adniuk
húsz dollárról, vagy amikor „atyai jutalékfizetésre” kötelezte őket egy-egy
befektetésük után.

„Utoljára gyerekkoromban láttam a gazdaság miatt ennyire aggódó embereket” –
mondta a jelenlegi krízis láttán, de szarkazmus mellett sokat tesz a károk
enyhítéséért is. Legutóbb nyolcmilliárd dollárral szállt be a General Electricbe
és a Goldman Sachs Befektetési Bankba, esélyt adva ezzel a túlélésre.

Buffett-tanácsok Fiataloknak

  1. Tartsd távol magad a hitelkártyáktól, és jegyezd meg a következõket:
  2. A pénz nem tesz emberré, hiszen a pénzt is emberek alkották.
  3. Éld olyan egyszerûen az életedet, ahogyan csak tudod!
  4. Ne tedd azt, amit mások mondanak, csak hallgasd meg õket, és dönts
    belátásod szerint!
  5. Ne légy „márkabolond”: csak olyan darabokat hordj, amikben jól érzed
    magad!
  6. Ne szórd a pénzed felesleges dolgokra: csak arra költs, amire tényleg
    szükséged van!
  7. Végsõ soron pedig: ez a te életed, miért hagynád, hogy mások döntsenek
    róla?

(CNBC interjú, 2008. március)

Olvasson tovább: