Kereső toggle

Ez az arc lesz a végső?

Függőséget okoz a Botox-injekció

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem újdonság, hogy a szépségipar a fiatalság megőrzésének látszatáért minden
fegyvert bevet, akár idegmérget is. Az elmúlt években tömegesen alkalmazott
ráncfeltöltő szer azonban pszichés függőséget alakít ki – mutatnak rá brit
szakemberek egy friss tanulmányban.

C arter Singh pszichológus és Martin Kelly plasztikai sebész a Brit
Esztétikai és Plasztikai Sebészek Egyesületének találkozóján jelentették be
kutatásaik megdöbbentő eredményét. Többek között kimutatták, hogy a Botox-kúrán
átesett páciensek negyven százaléka megrögzött vágyat érez arra, hogy újabb és
újabb kezelést végeztessen magán. A Botox-kúra lényege, hogy injekcióval
arcizmokat bénító hatóanyagot fecskendeznek a bőr alá, aminek következtében a
ráncok kisimulnak. Az így elért fiatalítás háromtól hat hónapig tart, tehát a
természetes regenerálódást követően újabb beavatkozás szükséges a hatás
fenntartásához. A mérések szerint a Botoxot használók többsége szenved a
tudattól, hogy nem képes uralni testében a természetes öregedési folyamatokat.
Szinte minden második „botoxos” mérges azokra is, akik a szer használata miatt
bírálják őket. A kezelés résztvevői nemcsak fiatalabbnak látják, de fiatalabbnak
is érzik magukat egy-egy kúra után.

„Bár önmagában a Botox injekciós alkalmazásának jók a kockázati mutatói,
valójában könnyedén függőséget okozhat – jelentette ki Singh. – Az anyag
megváltoztatja az arcvonásokat és látszólag a bőr állagát is, ami végül egy
tökéletesebb énkép kialakulásához vezet. Mindez pszichésen feldobja a pácienst,
s beláthatjuk, innen már csak egy lépés a függővé válás.” Rá is szoknak a
Botoxra azok, akik megtehetik, hogy kifizessék az 500 és 2000 dollár között
mozgó tarifát.

A Botox az Egyesült Államokból indult hódító útjára, ahol tavaly már közel
négymillió kezelést hajtottak végre. Az öreg kontinensen lassabban terjed az
arckifeszítés iránti olthatatlan vágy, de már Angliában is mintegy százezren
kértek ránctalanító töltetet az elmúlt év során. Magyarországon százezrekbe
kerül egy kezelés, ami egyértelműen korlátozza a szer térnyerését az esztétikai
üzletágban.

A szer hívei modellek, menő üzletemberek, ám a legveszélyeztetettebb réteg a
negyvenedik életévüket elhagyó színészek tábora, köztük egyre több férfi is. A
sztárvilág „botoxos” osztályának tagjai a teljesség igénye nélkül: Meg Ryan, Liz
Hurley, Jamie Lee Curtis, Cindy Crawford, Melanie Griffith, Demi Moore; az urak
közül pedig Arnold Schwarzenegger, Mickey Rourke, Michael Douglas.

Manapság az örökifjú külső a politikusok kelléktárába is bekerült. A 2004-es
amerikai demokrata elnökjelölt is átesett már több beavatkozáson, amikor a
választások idejére próbálták „kipofozni”. A médiaszemélyiségek között inkább az
megy ritkaságszámba, aki nem él a lehetőséggel, hogy veszítsen ráncaiból.

Az eljárásnak meglehetősen harapós ellenzéke is van. Több híres rendező
kijelentette, a tragédia netovábbja lenne számukra egy drámai szerepben
alkalmazott „bebotoxozott” színész. Ezzel vág egybe Kate Winslet Titanic-túlélő
színésznő véleménye is: „Amikor játszol, tudnod kell mozgatni az arcodat!
Kommunikálnod kell, érzéseket kell tudnod kifejezni vele. Gyűlölném, ha ez a
képességem eltűnne.”

Az ostoba divat annyira elharapódzott Hollywoodban, hogy már a tizenéves lányok
is szükségét érzik a szer használatának. „Nézem ezeket az élőhalott embereket,
és látni az öregedéstől való rettegést a szemükben – mondja Cate Blanchett. – És
arra gondolok, csináljátok csak, a halál nem lesz semmivel sem könnyebb, csak
mert nem tudod megmozdítani az arcod.”



Sztárok a Botox-istállóból. Arcra fagyasztott mosolyok

Olvasson tovább: