Így aztán arra a következtetésre juthatunk, hogy az említett tanulmánykötet címe – hazai viszonyainkat tekintve – pusztán egy beteljesületlen vágyálom, mert a civileknek nincs hatalma, arról pedig végképp szó sem lehet, amit az alcím állít: „A politikai tér visszafoglalása”. Sokkal valószínűbb, hogy a politika foglalja el azokat a pozíciókat, ahol a civil társadalomnak a hatalomgyakorlás korrekcióját kellene szabadon, befolyásmentesen végeznie. Ez pedig úgy történik, hogy a politika álcivil szervezeteket finanszíroz, vagy a működőképes szerveződések vezetőit vásárolja meg. Vagyis a csalfa látszat fennmarad: vannak szervezetek, de valós funkcióiktól megfosztva vagy legalábbis korlátozva egzisztálnak.
Könnyű – és ahogy látjuk, téves – lenne a fentiekért kizárólag a jelenlegi, vagy akár a korábbi kormányokat okolni, bár természetesen őket is súlyos felelősség terheli a politikán túli társadalom „megfagyásáért”.
A posztmodern világ megosztottsága
2017. 09.29. (XXI/39)
