Tűzszerészek is folyamatosan részt vesznek a nyomozásban. Bombák a szénakazalban Fotó: Reuters
A londoni merényletnek nem csak angolok voltak az áldozatai. Az egyiptomi merénylet sem tett különbséget nyugati és egyiptomi turista között. A keresztény áldozatok mellett mindkét helyszínen voltak a halottak között iszlám hitűek is. A tavalyi isztambuli és szaúd-arábiai merényletekről nem is beszélve. A terror rémének egyetemes árnyéka a civilizációk között nem tesz különbséget. Ez volt a mottója annak a találkozónak, amely az elmúlt héten Isztambulban zajlott.
Az iraki háború óta többé-kevésbé rendszeresen találkoznak az "Irakkal szomszédos országok" vezetői, akik eddig elsősorban arra kerestek választ, hogy az iraki háború által a Közel-Keleten keltett terrorhullámot hogyan lehet lecsendesíteni. Az Irak gazdasági és politikai stabilizációja érdekében tett erőfeszítéseik középpontjába az utóbbi időben egy újfajta törekvés is bekerült: a terror elleni közös küzdelem.
Bahrain, Irak, Irán, Kuvait, Szaúd-Arábia, Szíria, Törökország, Jordánia és Egyiptom belügyminisztere az elmúlt napokbeli isztambuli csúcstalálkozón döntést hozott arról, hogy a térség terrorszervezetei elleni harcot közös intézmények létrehozásával folytatják. A kilenc ország által erre a célra alapított úgynevezett "Közös Titkárság" székhelye valószínűleg Bagdad lesz, de erről végleges döntés csak a soron következő szaúd-arábiai csúcstalálkozón születik majd.
A tervezett széles kör? együttműködés keretében – egyebek között – a terrorszervezetekről közös információkat gyűjtenek majd, és közös határvédelemmel igyekeznek megakadályozni a terroristák országok közötti mozgását. Köztudott, hogy a terrorszervezetekkel kapcsolatban lévő fiatalok az iszlám világban könnyen közlekedhetnek az országok között. Az egymással szerves kapcsolatban lévő vagy párhuzamosan működő radikális szervezetek új igazolványok beszerzésével szívesen és könnyen teremtenek letelepedési feltételeket a másik országban körözött, "szent háborút" folytató tagoknak. Így lehetőség adódik arra, hogy az egyik országban terrorcselekményekkel gyanúsított személyt átjuttatva egy másik országba, egy időre "kivonják a forgalomból". A nemzeti nyomozók szerint szoros együttműködés áll fenn az iszlám országok radikális szervezetei között. Egyelőre még sok a hiányzó láncszem a határokon átívelő mozgások mechanizmusának a meghatározásában, de az tény, hogy ez az együttműködés az egyik legnagyobb erőssége a radikális iszlám ideológia alapján működő terrorszervezeteknek.
A szeptember 11-ei támadás utáni nyomozás annak idején meglepő mozgásokat leplezett le. A repülőgépeket az ikertornyok ellen irányító fiatalok közül – főleg a Németországból érkező arabok közül – többen számos rejtélyes utazást bonyolítottak le az iszlám országok között. Például, azóta sem derült ki, hogy az egyik fő szervezőként számon tartott Mohammed Atta a merényletet megelőző évben miért utazott oly sokszor Pakisztánba és Törökországba? Hasonló kérdések vetődtek fel az utolsó londoni robbantás szervezésével vádolt brit és pakisztáni kettős állampolgársággal rendelkező, harminc éves Muhammed Siddik Han és a huszonkét éves Sehzad Tanver utazásaival kapcsolatban is. Korábban mindkét gyanúsított Londonból Isztambul érintésével repült el a pakisztáni Karacsiba. A visszaútjuk Londonba szintén Isztambulon keresztül vezetett. A miértekre egyelőre nincsen válasz.
Szakemberek szerint a térség iszlám államai között kibontakozó együttműködés – elsősorban a terrorellenes adatbázisok cseréjével – hatékony alapot adhat a radikális iszlám szervezetek, és főleg az al-kaidás kapcsolatokkal rendelkező helyi sejtek felszámolására. A török sajtó szerint a kilenc iszlám ország vezetői ezt a napokban nyilvánosságra hozott döntést Ankara javaslatára még a hétvégi egyiptomi robbantás előtt hozták meg. A terrorszervezetek elleni közös küzdelemről szóló elhatározásukat akkor még bizalmas információként kezelték, és erről nem értesítették a sajtót. A londoni és az egyiptomi merényletek után pedig úgy tűnik, az iszlám államok már vállalkoznak arra, hogy nyíltan is felvegyék a harcot a radikális iszlám szervezetek ellen.
2005. 07. 29. (IX/30)
