Kereső toggle

Sztálinista időkre emlékeztet

Kiemelt támogatás propagandacélokra

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A magyar filmművészet válságos helyzetbe jutott, és ennek rendezése csak törvényes úton volna lehetséges. Ehhez filmtörvényt kellene haladéktalanul megalkotni, ami egyszer és mindenkorra hosszú távon biztosítja az alkotás szabadságát, folyamatosságát és a támogatások elosztásának igazságos, demokratikus módját. Egy művészeti ág halála ugyanis, ha a politikai hatalom rátelepszik – nyilatkozta lapunknak Kósa Ferenc szocialista országgyűlési képviselő, filmrendező. 

A cannes-i nagydíjas filmrendező a Heteknek kifejtette: "Sajnos a magyar kultúra több tekintetben vereséget szenvedett a rendszerváltás folyamatában. Ezek a veszteségek elkerülhetőek lettek volna, ha időben, még az első ciklusban megszületnek a magyar művészeti ágazatokat védelmező törvények. 1998 tavaszán már igen közel álltunk ahhoz, hogy a filmtörvény létrejöjjön, mivel kialakult egy széles kör? megegyezés a szakmán belül, valamint a szakma és a politika között is, azonban már nem jutott idő a törvény parlamenti elfogadására. Így az elmúlt három évben sajnos tovább romlott a helyzet. 

Jelenleg a teljes magyar filmművészet közpénzekből hivatalosan körülbelül annyi támogatást kap, mint az utolsó pártállami költségvetés idején. Igaz, más forrásokból is jut filmkészítésre, de az elosztás önkényes módja már a pártállami diktatúra utolsó évtizedében is megengedhetetlen volt. A teljes szakma ugyanis a töredékét kapja annak a pénznek, amit két kiemelt produkció – »valahonnan, valakitől« – kap, ilyenféle önkényt sajnos a legsötétebb történelmi időkben, vagyis a sztálinizmus idején engedett meg magának a hatalom." 

Kósa Ferenc szerint méltatlan egy demokratikus országhoz, ha egy író, egy rendező vagy egy színész csak azért, mert közel áll a hatalomhoz, úgy gondolja, hogy őt sokkal több anyagi lehetőség illeti meg, mint az egész magyar filmszakmát. 

A szocialista képviselő szerint egyébként a kulturális kormányzat valójában azért nem hajlandó a filmtörvény létrehozására, mert akkor nem lehetne "csak úgy", önkényesen pénzt osztogatni. Az ilyen arányú különbségek ugyanis nem mutathatók ki se képességben, se tehetségben senki javára, se kárára. 

Arra a kérdésünkre, hogy egy film a politikai hatalomnak esetleg milyen választási előnyöket jelenthet, Kósa Ferenc kifejtette: "Először is egy normális, tehetséges és tisztességes filmes semmilyen politikai hatalmat nem szolgál. Nem is tudok hirtelen visszaemlékezni olyan művészileg értékes filmre, amely szolgálni akart volna valamely hatalmat. Egy filmrendező elemi tisztessége másról szól, Chaplin például Hitlerrel, Eisenstein pedig Sztálinnal ütközött, mégpedig életre-halálra. Tisztességes filmes nem hízeleghet semmiféle hatalomnak. Filmesként ilyen vétséget én sem követtem el, diktatúra idején szinte valamennyi filmem be volt tiltva. Szeretném remélni, a Széchenyi-filmre vagy a Bánk bánra fordított közpénzekből nem felületes, propagandaíz? filmek készülnek, hanem szakmailag tisztes alkotások" – tette hozzá végezetül.

Olvasson tovább: