Kereső toggle

Út a jövőbe – 200 ezer dollárért?

Nitrogénben tartósítva

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az arizonai Scottdale-ben székelő Alcor vállalat hátborzongató szolgáltatást kínál az érdeklődőknek: 200 ezer dollárért bárkinek a testét lefagyasztják, hogy aztán egy nap újra felélesszék. Az üzlet virágkorát éli: a cég központjában már 147 fagyasztott állapotban lévő agyat és testet őriznek folyékony nitrogénben tárolva, és további 1000 befizető vár még a sorára – adta hírül nemrég a CNBC.

A bizarr történet akár egy sci-fi regény felvezetője is lehetne, a „krionika” nevű eljárás azonban több évtizede létezik. A világon már összesen négy, Amerikában pedig három szervezet kínál hasonló szolgáltatást, nem véletlenül. (Többek között a Cryonics Institute is, amelyet a módszer atyja, Robert Ettinger alapított 1976-ban. 2011-ben bekövetkezett halála után természetesen őt is lefagyasztották.) Ellentmondásos híre ellenére az Alcor például több száz embert győzött már meg arról, hogy érdemes az életüket és vagyonukat rábízni a cégre. Pedig az eljárás hivatalos leírása nem éppen megnyugtató: a folyamat lényege, hogy a lefagyasztott testet kvázi hibernált állapotban tartják hosszú évtizedekig, és abban bíznak, hogy a közeljövő orvostudománya képes lesz röviddel a halál beállta után újjáéleszteni az elhunytat. (Ez már egyébként az eredeti eljárás üzletiesített változata. Kezdetben csak azoknál a betegeknél alkalmazták, akiket gyógyszeres kezeléssel már nem lehetett életben tartani. Ezért inkább hibernált állapotba helyezték a testüket, hogy majd sok év múlva a jövő orvosai felélesszék.)

„Vegyük például a fél évszázaddal korábbi egészségügyi helyzetet. Ha valakinek ötven éve leállt a légzése és a szívverése, az orvosok csak a halál beálltát tudták megállapítani – nyilatkozta Max More, az Alcor vezérigazgatója a CNBC-nek. More, aki még 1986-ban csatlakozott önkéntesként az Alcorhoz, így folytatta: – Úgy gondoljuk, hogy amit ma az orvostudomány biológiai halálnak nevez, még nem egy visszafordíthatatlan állapot. Hisszük, hogy ezeket az embereket még meg lehet menteni. Számunkra a munka ott kezdődik, amikor az orvos kijelenti, hogy a beteg meghalt. A csapatunk ekkor egy jeges fürdőt készít, ahova behelyezzük a testet. Ezután 16 féle gyógyszert és fagyálló keveréket adunk be a páciensnek, és megvárjuk, amíg a test hőmérséklete közel fagypontig csökken. A sikeres beavatkozáshoz kritikus tényező az idő. Fontos, hogy minél gyorsabban jusson el hozzánk a beteg, hogy még időben elkezdhessük a hibernálási folyamatot” – mondta More. Hogy ezt a gyorsaságot biztosítsa, az Alcor bázisokat és bevetésre kész csapatokat telepített az Egyesült Királyságba, Kanadába és Németországba. A cég saját költségére még azt is elintézi, hogy a páciens testét legálisan Scottdale-be szállítsák, ahol mindössze 35 perc alatt előkészítik és lehűtik a testet. Többfajta kezelési módszert is kínál a cég. A Neuro szolgáltatás keretében például arra is lehetőség van, hogy egy sebész eltávolítsa a páciens fejét. Ez esetben a beteg azért fizet, hogy a DNS-éből egy új végtag nőjön ki, miután eljött a kiolvasztás ideje. Ezt az eljárást jóval olcsóbban kínálja a cég, mint a teljes lefagyasztást: előbbiért 80 ezret, utóbbiért 200 ezret kell fizetni. „Ezek nem olyan nagy összegek, ha figyelembe vesszük, hogy a legtöbb ember életbiztosítással fizet” – tette hozzá More.

Elmondása szerint az Alcor kifejezetten konzervatív árpolitikát folytat. „A 200 ezer dolláros díjból 115 ezer egyenesen az egészségbiztosítási alapba kerül” – ezek az összegek az eseti költségek fedezésére szolgálnak és egy kuratóriumi bizottság őrködik felettük. More szerint az alap nagysága jelenleg több mint 10 millió dollárt tesz ki.

Pénzügyi nehézséggel amúgy sem küszködne a vállalkozás, mivel több neves befektető is bőkezűen támogatja az „örök élet projektet”. A dúsgazdag üzletemberek mellett ismert szakemberek is megjelennek a befektetői körben, mint például Raymond Kurzweil feltaláló, a Google főmérnöke – aki nem mellesleg a sci-fi irodalom nagy rajongója is. Azonban a botrányok sem kerülték el a vállalatot az elmúlt években. Nemrég például óriási médiatámadás érte az Alcort, miután egy korábbi alkalmazott beperelte a céget. Szerinte ugyanis a laborosok szakszerűtlenül bántak Ted Williams egykori kiváló baseballjátékos földi maradványaival.

A jogi huzavona azóta is tart, ám a botrány ellenére az Alcor tagsága folyamatosan bővül, és nem csak milliárdosokkal.

Bár egyre többen tesznek hitet a krionika mellett, sokan az eljárás etikai, tudományos és jogi aggályaira is felhívják a figyelmet. Az amerikai jogszabályok értelmében például mihelyt beáll egy páciensnél a halál állapota, a holttestet kizárólag tudományos célokra lehetne felhasználni – a temetésen és elhamvasztáson kívül. Ám ebbe a kategóriába az Alcor tevékenysége nem tartozik bele, így elvileg át kellene adniuk a páciensek földi maradványait jótékony célokra. Ráadásul a cég nem kötelezhető arra, hogy feltámassza a halottakat. Hiába tett erre szerződéses ígéretet, senki nem kötelezheti arra, hogy betartsa, így könnyen lehet, hogy a tagok a semmiért fizettek ki 200 ezer dollárt.

Ám ha félre is tesszük a jogi aggályokat, egy komoly problémával még így is szembe kell nézniük a krionika híveinek. Az eljárás működőképessége ugyanis tudományosan nem, vagy csak nagyon gyengén bizonyított.

Michio Kaku futurista és elméleti fizikus így magyarázta el a problémát: „Ha valaki feltesz nekem egy tudományos kérdést, arra igyekszem mindig olyan választ adni, ami eredményekkel igazolható és reprodukálható. Sajnálatos módon a krionikával kapcsolatos kérdésekre nincsenek ilyen válaszaim.” A támogatói oldal pedig olyan bizonyítékokkal próbálja igazolni az eljárást, mint a fagyasztott petesejtek megtermékenyítése és az egyszerűbb, állatokon végzett kísérletek. Kaku viszont rámutat arra a tényre, hogy ezek egyike sem olyan valódi eredmény, ami igazolhatná egy felnőtt ember újjáélesztésének lehetőségét. És akkor még nem is beszéltünk az emberi szervek ismeretlen működéséről. Az emberi agy komplexitásáról például nagyon kevés tudományos ismeretünk van, a több mint százmilliárd neuron működése még mindig egy feltérképezetlen terület a tudomány előtt.

More viszont azzal érvel, hogy szerinte az Alcor nem reményt értékesít, hanem esélyt. Ő is tudja, hogy tudományos alapokon ingatag lábakon áll a cég szolgáltatása, de szerinte ez nem lényeges kérdés. Elaine Walkernek és a többi tagnak pedig már ez az esély és bizonytalan ígéret is elég ahhoz, hogy hatalmas pénzeket fizessenek érte.

„Látni akarom a jövőt, ez az ami izgat – mondta Walker. – A remélt eredményhez képest ez a 200 ezer dollár egy elenyésző összeg.”