Kereső toggle

Adós, fizess! - Jelenleg 60 adófajta van Magyarországon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Túl sok adófajta van ma Magyarországon – állítják a lapunknak nyilatkozó adószakértők. Az elmúlt években a hazai adónemek száma lényegében stagnált, csakúgy, mint a legkritikusabb terület, a munkát terhelő adók mértéke is.

A hazai Jalsovszky Ügyvédi Iroda nemrég összeszámolta a hazánkban jelenleg fellelhető adófajtákat, és arra az eredményre jutott, hogy ma Magyarországon 60 tételt különböztethetünk meg. Ez pedig nagyjából meg is egyezik a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének (MAKSZOE) számításaival – tudtuk meg Zara Lászlótól, az Egyesület nemrég újraválasztott elnökétől.

Az OECD megközelítése szerint adó az, amelyet kötelező befizetni, alapvetően nem szankcionális jellegű és kifejezett, dedikált ellenszolgáltatás nem jár érte. Tekintve azonban, hogy itthon több járulék esetében is eltörölték a befizetési plafont, a fentebb idézett Jalsovszky-féle statisztika ezeket is adóként vette számításba (mint például a pénzbeni egészségbiztosítási járulékot).

Ezeknél az adófajtáknál viszont érdemes megvizsgálni azt is, hogy melyik milyen súllyal vesz részt a központi adóbevételekben. Fehér Tamás adójogász az Iroda blogjában ezt írta: messze a legjelentősebb tétel az általános forgalmi adó, amely a központi adóbevételek 25 százalékát teszi ki, második (a tb-alapokba befolyó szociális hozzájárulási adót nem számítva) a személyi jövedelemadó 13,5 százalékkal, harmadik helyen pedig a jövedéki adó áll 7,8 százalékos részaránnyal. Így ez a három tétel adja az adóbevételek majdnem felét. Érdekesség viszont, hogy a társasági adó csak 3 százalékot, a pénzügyi tranzakciós illeték pedig mindössze 2 százalékot tesz ki az összes adóbevételből – áll az Iroda elemzésében.

A felsorolt 60 tétel egyébként – még a helyi adók nélkül is – összesen több mint 11 ezer milliárd forint bevételt jelent az államkassza számára. Ugyanakkor a Magyarországon jelenleg érvényben lévő adók jelentős része 1 százaléknál kisebb bevételt jelent, és sok közülük csak néhány tízmilliós összeget tesz ki, azaz nemzetgazdasági szinten a hatásuk kimutathatatlan. Kiváló példa erre a havi ezer forintos, háztartási alkalmazottakért fizetendő adó, amiből a KSH adatai szerint tavaly közel 29 millió forint bevétele származott az államnak. De hasonló sorsra jutott a pornográf tartalmakra kivetett kulturális adó is, amely 126,5 millió forint bevételt generált a 2015-ös év folyamán – emelte ki Fehér Tamás. Ha pedig mindehhez hosszávesszük azokat a milliókat, ami ezeknek az adóknak a „működtetéséhez” (adminisztrációjához, beszedéséhez, annak ellenőrzéséhez) szükséges, akkor felmerülhet a kérdés, hogy vajon mennyire rentábilis ezeknek a fenntartása? Zara László ehhez hozzátette: a MAKSZOE is évek óta szorgalmazza a hazai adórendszer egyszerűsítését és a „nem reális” tételek kivezetését. Az elmúlt évek tapasztalata azonban azt mutatja, hogy amennyi tételt kivezettek, legalább annyi újat be is emeltek a hazai adórendszerbe.

Persze itt sem elsősorban a darabszám a fontos, hanem inkább a mérték. Nemzetközi összehasonlításban ugyanis – ha az országok méretét és tagoltságát nem vesszük figyelembe – nem is kirívó a magyar adat – mondja Fehér. Németországban 59, az Amerikai Egyesült Államokban 97, Ausztráliában pedig 125 különböző adófajta létezik.

Magyarország viszont évek óta „dobogós helyen” áll például a munkát terhelő adók tekintetében. Néhány éve a második helyen voltunk az EU-ban, most – a legfrissebb statisztikák szerint – az osztrákok „beelőztek”, így a harmadik helyre csúsztunk. Lényegesen azonban nem csökkentek a terhek – tette hozzá Zara László. Az OECD legutóbbi kimutatása szerint például 2014-ben az OECD tagállamai között Magyarországon volt a negyedik legnagyobb sarc a munkából származó jövedelmeken (jövedelemadó, munkavállalói és munkáltatói terhek összesen) Belgium, Ausztria és Németország után. Ebből is a legmagasabb arányban a munkáltató fizetett. Ez összesen közel 50 százalékos terhet jelent, ami messze meghaladja a 36 százalékos OECD-átlagot. Nem mellesleg egy ilyen környezet ritkán szokott kedvezni a munkahelyteremtésnek.  Az OECD-n belül mindenesetre a legjobb dolga az izlandi munkavállalóknak és a dániai munkaadóknak lehet, hiszen ebben a minőségben alig kell valamit befizetniük.

Fehér Tamás ezzel kapcsolatban kérdésünkre kiemelte: az adórendszerek ilyetén összehasonlítása már csak amiatt sem könnyű, mivel az egyes helyi kedvezmények figyelembevétele nem lehet egységes.

Hazánkban ilyen például a fiatal munkavállalók után járó kedvezmény vagy a GYES-ről visszatérő anyákat érintő támogatás, illetve éppen a családi adó- és járulékkedvezmény intézménye.

A szóbanforgó 60 adófajta szétválasztása személyeket és vállalatokat érintő tételekre korántsem egyértelmű. A Világbank legutóbbi adatai szerint Magyarországon 11 adónem érinti a vállalatokat, ám a valóságban ennél lényegesebb több tehertétel jelenik meg. Nem is beszélve az utóbbi években elszaporodott szektorális különadókról, amelyek jelenleg – magyar specifikumként – elég magasak is. (A Világbank szerint például 2012-ben és 2013-ban 12 adó terhelte a magyar cégeket.)

De ha már a szektorok és az adminisztráció is szóba került, a PricewaterhouseCoopers (PwC) Paying Taxes 2016-os brossúrájából (amely szintén a Világbank aktuális adatait vette alapul) az is kiderül, hogy jelenleg a vállalatokat átlagosan mennyi befizetési kötelezettség sújtja (működésük 2. évében), ennek rendezésével (előkészítés, dokumentálás, átutalás) mennyi időt kell eltölteniük, és hogy mekkora az összesített adószintjük. Ez alapján elmondható, hogy az Egyesült Arab Emírségekben a legkönnyebb a céges élet, hiszen 12 óra alatt teljesíthető a 4 adónem befizetése, amelyek összesen alig 16 százalékot csípnek le a profitjukból. Ezzel szemben Brazíliában 2600 órát kell eltölteni az előírt mindössze 10 befizetéssel, ami azonban a nyereség 79,2 százalékára tart igényt. Ez azt jelenti, hogy átlagosan egy adónemre majdnem 11 teljes napot kell rászánni, és még pénzük is alig marad. Magyarország esetében a PwC 11 befizetést különböztet meg, ami szerintük évi 277 órát vesz igénybe, az összesített adószint pedig 48,4 százalék. Ezzel pedig – mindent összevetve – 189 országból a 95. helyen állunk. Az összesítésben Írország a legjobban szereplő európai állam (6. hely), adószint tekintetében Macedónia az éllovas (12,9 százalék), míg az adminisztrációban San Marino bizonyult verhetetlennek (52 óra, 19 adónem). (Munkatársainktól)

Olvasson tovább:

  • A jelek szerint Soros Kína és az EU összeomlására spekulál

    Irányadó befektetők közül egyre többen vesznek fel olyan pozíciókat, amellyel egy újabb globális válság közeli bekövetkezésére fogadnak. Vajon az újabb „medvepiac” tényleg már a kapukat döngeti? Soros György szerint igen.
  • Millenniumi kilátások

    A millenniumi generáció (más néven az Y generáció, azaz akik 1981 és 1997 között születtek) sokak szerint minden eddigi nem­ze­déktől eltérő tulajdonságokat mutat. A Bloom­berg cikke szerint pedig közülük sokan arra is számíthatnak, hogy sosem fognak nyugdíjba menni.
  • Vita az alapjövedelemről

    Évszázadokkal ezelőtt még komplett idiotizmusnak, fantazmagóriának, rosszfajta utópiának tartották, ma már viszont több nyugati, fejlett országban bevezetnék, de minimum népszavazást tartanának róla.