Kereső toggle

Világgazdaság 2016

Hol találunk növekedést?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Vajon mi vár a világgazdaságra az új évben? A szakértők úgy vélik, a 2016-os év „rendben” lesz: habár áttörő növekedésre nem számíthatunk, valamivel erősebb és fenntarthatóbb növekedésű világgazdaságot jósolnak az új esztendőre – olvasható a Bloomberg átfogó elemzésében.

Nem beszélhetünk hitelesen a világgazdaságról anélkül, hogy meg ne vizsgálnánk az Egyesült Államokat és Kínát, a világ két legnagyobb gazdaságát, vagy olyan tényezőket, mint az olajár alakulása és a valuták ingadozása. Emellett számos izgalmasnak ígérkező esemény is vár ránk 2016-ban: nyári olimpia Rióban, a brit népszavazás októberben az EU-ban maradásról, elnökválasztás az USA-ban, a csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezmény életbe lépése és Kína új ötéves tervének elindítása.

Az amerikai kikötővárosok New Yorktól kezdve a Texas állambeli Galvestonig készülnek a Panama-csatorna kibővítésére, ahol egy harmadik zsilip kerül megnyitásra áprilisban, mely majdnem háromszor annyi hajót képes kezelni, mint a meglévő legnagyobb zsilipek – számol be róla a Bloomberg. A több kereskedelem bizonyára több munkát is jelent majd az amerikaiak számára, azonban a dollár erősödésével könnyen kereskedelmi deficit alakulhat ki, mivel az exportjuk ellenértéke dollárban kevesebbet ér majd. Bár az amerikai gazdaság továbbra is nyögi a recesszió következményeit, az Egyesült Államok még mindig jobb helyzetben van, mint Japán és Európa, ahol 2009 után a gazdasági növekedés közel sem volt kiegyensúlyozott. Liz Ann Sonders, a Charles Schwab & Co. New York-i befektetési tanácsadója szerint az ország még csupán a helyreállás ösvényén halad – nem állt növekedési pályára. Ez természetesen igaz, de az amerikai gazdaság továbbra is messze túlteljesíti a fejlett országok nagy részét, és minden erejével azon van, hogy növelje az inflációt, és (ismét) kamatot emelhessen 2016 márciusában, hogy ne legyen túlságosan erős a dollár. Az amerikai családok többsége immár kilábalt az adósságaiból, növekvő vásárlóerővel rendelkezik, és egyre többet költ a háztartására – tette hozzá a CUNA Mutual Group közgazdásza.

Mindez már korántsem mondható el a kínai fogyasztókról, akik a kínai kormány hite szerint a növekedés erős alapját adnák. A fogyasztói társadalom kiépítése azonban mindeddig túl nagy kihívást jelentett a számukra. Mindenesetre a kínai kormány deklarált célja, hogy GDP-jét már rövid távon növelje, ahogy ezt az elmúlt évben is tette, amikor

a bruttó hazai termelés növekedése először esett 7 százalék alá 2009 óta. Ez viszont gyakran párosult elhibázott fejlesztési politikával. Számos fölösleges gyár és lakatlan ház épült a kormány vállalatokba injekciózott olcsó hiteléből. Kína ipari forradalma azonban mára kifulladt, nem tartogat olyan növekedési potenciált, mint amit mondjuk a szolgáltatóipar fejlesztése jelenthetne az ország számára. Ezzel szemben a kínai GDP alig felét adta 2015-ben a szolgáltató szektor (ez az érték az EU-ban több mint 70 százalék). Emellett Kína rendelkezik a világon az egyik legnagyobb megtakarítási rátával is. Mivel az emberek nem bíznak a szociális rendszerben, maguknak tesznek félre orvosi és oktatási költségekre, így Kínában a GDP alig egyharmadát teszi ki a háztartások fogyasztása. Ez pedig elenyésző, ha összehasonlítjuk az amerikai háztartások fogyasztásával, amely az USA GDP-jének körülbelül 70 százalékára rúg. A kínai megtakarítási ráta pedig az elmúlt évben tovább emelkedett, mivel a lakosság tisztában van vele, hogy Kína egygyermekes politikája miatt pár évtizeden belül nem lesz elég munkaerő, hogy eltartsa őket nyugdíjas korukban, és úgy gondolják, hogy ezen a vállalható gyermekek számának kettőre emelése sem javíthat túl sokat.

Az IMF jelenleg 6,3 százalékos növekedést jósol Kínának 2016-ra, ami jelentős visszaesés az idei 6,8-as értékhez képest, a nagyobb probléma viszont Kína hatása más feltörekvő piacokra. Brazília, Chile, Indonézia, Malajzia, Thaiföld és a Fülöp-szigetek mind nagyban függnek Kína vásárlásaitól, így a visszaesés őket is komolyan befolyásolhatja. Kérdés, hogy Kína képes lesz-e a szerkezetváltásra, vagy végleg lemarad a rohamosan fejlődő Indiától, melynek az IMF 7,5 százalékos növekedést jelez a következő évben. Willem Buiter, a Citigroup vezető szakértője szerint Kína lassuló gazdasága olyan faktor, amit még a fejlődő országok is meg fognak érezni 2016-ban.

A közgazdászok többsége azonban ennél optimistább. Erre az okuk nem más, mint az olcsó olaj. Ez ugyan nem előnyös az olajexportálók számára, viszont serkenti a fejlődő országok importáló gazdaságait Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában – ami ugyebár Kínát is magába foglalja. Habár most erős a túlkínálat, sokak szerint nem számíthatunk rá, hogy az árak egész évben ilyen alacsonyan maradnak. Egyesek szerint az olaj hordónkénti ára akár száz dollár fölé is emelkedhet 2017 végéig, míg mások a mérsékelt növekedésben bíznak. A Bloomberg szerint viszont az olajárakat még nehezebb előre jelezni, mint a kínai gazdaság alakulását.