Kereső toggle

Forintosítás, elszámolás , hitelezés

A pénzügyi kérdezz-felelek befejező része

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Hetek háromrészes sorozattal kíván segíteni olvasóinak a devizahitelekkel kapcsolatos elszámolás és forintosítás megértésében. Erdősi Éva pénzügyi szakértő sorozatunk befejező részében a devizahitelek elszámolásához, forintosításához kapcsolódó, eddig még nem tárgyalt eseményeket, új szabályozásokat veszi végig.

A felmondás szabályai
Az elszámolás megküldéséig a pénzintézet felmondhatja a szerződését, azonban a felmondás nem léphet hatályba, és azt követően is csak akkor, ha a felmondás feltételei az elszámolást követően is fennállnak. Ez azt jelenti az ön esetében, hogy a felmondás jogkövetkezményei (pl. követelés behajtása, fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem benyújtása, bírósági végrehajtás kezdeményezése stb.) nem alkalmazhatók az elszámolás megküldését követő napig. A felmondás tehát nem hatályosul, ha a felmondási feltételek az elszámolást követően már nem állnak fenn.

Peres eljárásokra vonatkozó szabályok
Ha ön korábban polgári peres eljárást kezdeményezett a kölcsönszerződése miatt a pénzügyi intézménnyel szemben, akkor jelen pillanatban semmi teendője nincs, mivel a bíróságok legkésőbb 2015. december 31-ig hivatalból elrendelték a – vonatkozó törvényhez kapcsolódó – folyamatban lévő perek felfüggesztését. Az eljárások folytatására az elszámolásnak az ön részére történő megküldését követően kerülhet sor.

Mikor kérheti a felfüggesztett peres eljárás folytatását?
Abban az esetben, ha önnek a korábban elindított polgári peres eljárásában az elszámoláson felül még van egyéb, az elszámolási törvény által nem rendezett igénye (pl. kártérítés, elmaradt haszon, egyéb költség, semmisség), kérheti a peres eljárás folytatását, egyéb esetben a pénzügyi intézmény kezdeményezi az eljárás folytatását.

A korábban végrehajtási eljárás alatt lévő, de az elszámolási törvény hatására felfüggesztett kölcsönszerződésekre vonatkozó szabályok
Az elszámolás ideje alatt a végrehajtás szünetel, de az elszámolás után az eljárás a vonatkozó jogszabályi előírások alapján folytatható. Az elszámolás megtörténtét a végrehajtást kérő az elszámolás fogyasztó általi kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles bejelenteni a végrehajtó felé (illetőleg bíróságnak/közjegyzőnek). Ezt követően a végrehajtónak 60 nap áll rendelkezésére a szünetelőként nyilvántartott ügyek folytatására. Felhívjuk a figyelmét, hogy az elszámolásra tekintettel a végrehajtási költségek az általánostól eltérően alakulhatnak.

Ki köteles az elszámolásra, ha a kölcsönszerződés a pénzügyi intézménynél már megszűnt, és követeléskezelőhöz került?
Ha az ön hitelét a követeléskezelőre való engedményezés előtt felmondták, az elszámolásra köteles pénzügyi intézmény az engedményezés időpontjával köteles önnel elszámolni. Ezen felül ön a követeléskezelőtől is kérheti, hogy az önnel szemben fennálló követelésével számoljon el. Ennek érdekében keresse fel a követeléskezelőt.
Amennyiben az ön szerződése 2009. július 26. napján vagy azt megelőzően megszűnt, kérésére a pénzügyi intézménynek ezen szerződés tekintetében el kell számolnia, amennyiben ön igazolja, hogy a pénzügyi intézmény engedményezett követelését egy elszámolásra nem köteles követeléskezelő érvényesíti.

Az ön teendői, ha már peres eljárást indított és az elszámolás megküldését követően sem áll el a polgári peres eljárástól
Amennyiben az ön polgári peres eljárása a szerződés érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége miatt fel van függesztve, az eljárást meg kell szüntetni, ha ön a keresetében az eljárás folytatásáról szóló bírói tájékoztatást követően, a kézbesítéstől számított 30 napon belül nem kéri az érvénytelen szerződés érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazását.

Amennyiben ön indította a peres eljárást, a kérdés az, hogy ki viseli az elszámolási törvény alapján felfüggesztett, illetve később megszüntetésre kerülő eljárások költségét.
Amennyiben ön és a perbe vont fél egyezséget kötnek, vagy a per megszüntetését közösen kérik, akkor a peres eljárás illetékét az állam viseli. Ha az elszámolási törvény alapján felfüggesztett peres eljárásban a felperes fél a felfüggesztést követő első tárgyaláson eláll keresetétől, akkor a per megszüntetésre kerül, és a peres eljárás illetékét szintén az állam viseli.
A felmerülő költségeket ebben az esetben is mindkét fél maga fizeti.

A JTM-mutató magyarázata
A JTM a jövedelemarányos törlesztési mutató, amely az MNB adósságfék-rendeletének részeként 2015. január 1. napjától lépett életbe. A JTM az ügyfelek rendszeres jövedelmének meghatározott arányában maximalizálja az új hitelfelvételkor vállalható törlesztési terheket, ezáltal mérsékli az ügyfelek eladósodását.
A JTM-mutató számítása egyszerű – mindössze az ön várható havi törlesztőrészletének összegét kell elosztani az ön igazolt havi nettó jövedelme összegével. Adóstársak esetében az önök igazolt havi nettó jövedelmét össze kell adni.

A mutató számításához kapcsolódó egyéb szabályok
Amennyiben önnek/önöknek van más hitele is, az összes havi törlesztőrészletet össze kell adni, és így meghatározni a jövedelemarányos mutató értékét. A lakás-előtakarékossági és az életbiztosítással kombinált hitelszerződések esetében a havi kötelezően fizetendő előtakarékossági és biztosítási díj összegét is hozzá kell adni a havi törlesztőrészletekhez.

A mutatóhoz kapcsolódó korlátok
A JTM értéke a hitelkérelem elbírálásakor nem haladhatja meg a jövedelme, adóstársak esetén az összevont jövedelmük egy meghatározott százalékos mértékét az alábbiak szerint.
Ha a havi (összevont) nettó jövedelem alacsonyabb, mint 400 000 forint, a havi törlesztőrészlet legfeljebb a havi nettó jövedelem:
• forinthitel esetén 50 százaléka,
• euró- és euróalapú hitel esetén 25 százaléka,
• más deviza- és devizaalapú hitel 10 százaléka lehet.
Ha a havi (összevont) nettó jövedelem magasabb, mint 400 000 forint, a havi törlesztőrészlet legfeljebb a havi nettó jövedelem:
• forinthitel esetén 60 százaléka,
• euró- és euróalapú hitel esetén 30 százaléka,
• más deviza- és devizaalapú hitel 15 százaléka lehet.

Számoljunk együtt, és nézzünk egy példát!
Ha ön és házastársa forinthitelt vesz fel, az igazolt havi nettó jövedelmük összesen 225 000 forint, és nincs másik hitelük, akkor a havi törlesztőrészlet összege nem haladhatja meg a 225 000*0,50=112 500 forintot.

Ha van másik hitelük is, abban az esetben a két hitel összesített havi törlesztőrészleteire vonatkozik a 112 500 forintos korlát.

A hitelfedezeti mutató (HFM)
Ez az a mutatószám, amely a fedezett hiteleknél (pl. jelzáloghitelek) a fedezetek (lakásérték) arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát. A szabályokat az MNB-rendeletben meghatározott kivételekkel a 2015. január 1. után, magánszemélyek részére – nem üzleti céllal – igényelt hitel-, kölcsön- és lízingszerződésből eredő tartozás törlesztőrészleteinek meghatározásakor kell alkalmazni.

Magánszemély részére – nem üzleti célú – ingatlan jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hiteleknél, kölcsönöknél és pénzügyi lízingszerződéseknél – a hitelkérelem elbírálásakor a folyósítható összeg nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének meghatározott mértékét (hitelfedezeti mutató, HFM) az alábbiak szerint.

Ingatlanjelzálog-fedezet mellett nyújtott hitel tekintetében a folyósítható összeg nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének:
• forint esetén 80 százalékát,
• euró és euróalapú esetén 50 százalékát,
• más deviza és devizaalapú esetén 35 százalékát.

Ingatlanjelzálog-fedezet mellett nyújtott pénzügyi lízing tekintetében a folyósítható összeg nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének:
• forint esetén 85 százalékát,
• euró és euróalapú esetén 55 százalékát,
• más deviza és devizaalapú esetén 40 százalékát.

Számoljunk együtt, és nézzünk egy példát!
Ha ön ingatlanjelzálog-fedezete mellett forinthitelt szeretne felvenni, és az ingatlan forgalmi értéke 8 millió forint, ön legfeljebb 8 000 000*0,80=6 400 000 forint hitelt kaphat.

Fontos, hogy a havi törlesztőrészleteinek összege azonban nem haladhatja meg az MNB adósságfék-rendelet jövedelemarányos korlátaira vonatkozó plafont.

A fentiek a gépkocsivásárlás esetén is fennállnak.
A Magyar Nemzeti Bank adósságfék-rendeletének szabályait a gépkocsivásárlásra vonatkozóan is alkalmazni kell. Magánszemély részére – nem üzleti célú – gépjárművásárláshoz nyújtott hitel, kölcsön és pénzügyi lízingszerződéseknél a – hitelkérelem elbírálásakor – folyósítható összeg nem haladhatja meg a gépjármű forgalmi értékének az MNB adósságfék-rendeletében meghatározott mértékét az alábbiak szerint.

Gépjárművásárláshoz nyújtott hitel tekintetében a folyósítható összeg nem haladhatja meg a gépjármű piaci értékének:
• forint esetén 75 százalékát,
• euró és euróalapú esetén 45 százalékát,
• más deviza és devizaalapú esetén 30 százalékát.

Gépjárművásárláshoz nyújtott pénzügyi lízing tekintetében a folyósítható összeg nem haladhatja meg a gépjármű piaci értékének:
• forint esetén 80 százalékát,
• euró és euróalapú esetén 50 százalékát,
• más deviza és devizaalapú esetén 35 százalékát.

Számoljunk együtt, és nézzünk egy példát!
Ha ön gépjárművásárláshoz forinthitelt szeretne felvenni, és a gépjármű piaci értéke 4 millió forint, ön legfeljebb 4 000 000*0,75=3 000 000 forint hitelt kaphat.

Fontos, hogy a havi törlesztőrészlet összege azonban nem haladhatja meg az MNB adósságfék-rendelet jövedelemarányos korlátaira vonatkozó plafont.
Az adósságfék részletes szabályait a Magyar Nemzeti Bank elnökének 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelete a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló rendelete tartalmazza.

Olvasson tovább: