Kereső toggle

15 milliót is költhet egy szülő a gyermekére

Mennyibe kerül a „felnőttképzés”?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Havonta átlagosan 30-40 ezer forint költséggel jár egy gyermek nevelése, de ez az összeg az életkor előrehaladtával akár 90 ezer forintra is emelkedhet a szülők és a gyermeket tervezők becslése alapján. Egy gyermek felnevelése az egyetem vagy főiskola elvégzéséig így átlagosan 13-15 millió forint pluszköltséget jelent a családnak. Minden második családban a felnőtt, dolgozó gyermeket is támogatják. A megkérdezettek számára a legfontosabb cél a továbbtanulás és az  otthonteremtés elősegítése.

A Generali Biztosító 1200 fő megkérdezésével reprezentatív kutatást végzett gyermekvállalás témájában. A jelenlegi és leendő szülők egyetértenek abban, hogy minél idősebb egy gyermek, annál több anyagi terhet jelent majd számukra. Míg csecsemőkorban átlag 25-35 ezer forinttal számolnak, ez az összeg egy középiskolás korú gyermek esetében már körülbelül 50 ezer forintra nő, de a válaszok szerint az egyetemista korú fiatal felnőttek kerülnek a legtöbbe: átlagosan körülbelül 90 ezer forint költségük van velük kapcsolatban a szülőknek egy hónapban. Az eredményekből kiderül az is, hogy a gyermektelenek átlagosan több pénzzel számolnak, mint azok, akik nevelnek vagy felneveltek már néhány gyermeket.

A kutatás szerint a szülők számára a legfontosabb cél a továbbtanulás (73 százalék) és az otthonteremtés (57 százalék) támogatása. A szülői támogatást leginkább az befolyásolja, hogy a gyermek rendelkezik-e bármilyen saját bevétellel, vagy sem. Ugyanakkor a szülők 48 százaléka még az önálló, saját jövedelemmel és otthonnal rendelkező felnőtt gyermekét is támogatja vagy tervezi támogatni.

A kutatás számszerűen kimutatta, hogy a születéstől a felsőfokú tanulmányok befejezéséig egy gyermek 13-15 millió forint pluszköltséget jelent. Három éve, egy másik kutatás során az akkor a gyermekvállalás küszöbén lévők, kisgyermekesek úgy vélték, hogy gyermekük felnevelése 14,3 millió forintba kerül majd a családnak a főiskola elvégzéséig. Összegszerűen tehát a szülők ugyanannyira becsülik a gyermekeik ellátását, mint pár évvel ezelőtt, de mindez azt jelzi, hogy reálértéken kevesebb pénz jut már egy gyermek felnevelésére.

A középiskolás gyermekek továbbra is „jó befektetésnek” tartják a diploma megszerzését, döntő többségük szeretne továbbtanulni. A szülők kétharmada azonban úgy érzi, hogy csak abban az esetben tudja majd finanszírozni a felsőfokú tanulmányokat, ha a gyermekük az államilag támogatott képzésre nyer felvételt. A megkérdezett szülők harmada egy félévben átlagosan körülbelül 250 ezer forint tandíjjal számol. Minden második szülő pénzügyileg nagyon megterhelőnek érzi az egyetemi évek finanszírozását: a szükséges havi 80 ezer forint pluszköltség előteremtéséhez gyermekük iskola melletti munkavállalására (39 százalék), megtakarításaikra és minden harmadik család a diákhitelre támaszkodna, de sokan vállalnának másodállást is, hogy kifizessék gyermekük taníttatását.

A kutatásban részt vevő szülők 36 százalékának van középiskolás gyermeke: döntő többségük szeretne továbbtanulni (négyből hárman válaszolták, hogy támogatják a továbbtanulási terveket). A szülők számára ezért az egyik legfontosabb megtakarítási cél ennek biztosítása.

Az egyetemi/főiskolai évek alatt a mindennapi megélhetéshez kapcsolódó költségekkel számolnak a legtöbben (93 százalék). A lista második helyén az utazási költség (80 százalék), a harmadik helyen a felsőoktatási tandíj szerepel (75 százalék).

Olvasson tovább: