Mentőcsomag 4.0

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

Spanyolország is beállt a sorba

2010 végén az elemzők még megosztottak voltak a tekintetben, hogy vajon egyszer Spanyolország is beáll-e a „megmentendő" országok sorába. Mára ez már nem kérdés. Az viszont igen, hogy milyen forgatókönyv alapján sikerül konszolidálni az euróövezet negyedik legnagyobb gazdaságát.

Április végén a Standard & Poor's (S&P) vonta vissza elsőként Spanyolország elsőrendű adósbesorolását. A nemzetközi hitelminősítő intézet egyszerre két kategóriával, elsőrendű befektetői A szintről két fokozattal rontotta a spanyol adósságbesorolást, továbbá újabb leminősítést is prognosztizáló negatív kilátást hagyott érvényben. Június elején a Fitch Ratings is három fokozattal minősítette vissza Spanyolországot, amit rövidesen követett a Moody's is: június 13-án bejelentette, hogy az eddigi elsőrendű A3-ról három kategóriával, Baa3-ra rontotta Spanyolország szuverén kötvénykötelezettségeinek besorolását, és szintén negatív kilátást hagyott jóvá. Amennyiben a Moody's innen tovább rontja a spanyol államadós-besorolást, azzal a spanyolok a cégnél elvesztenék befektetési ajánlású szuverén adósosztályzatukat. Az újabb felülvizsgálat akár három hónapon belül is megtörténhet - jelentette a Moody's.

A leminősítések felbolygatták a kötvénypiacot is. A spanyol tízéves kötvényhozam 7,01 százalékon is megfordult az elmúlt héten, amire korábban még sohasem volt példa. (Görögország, Írország és Portugália esetében ez volt az a pont, amely felett - miután tartósan ott maradt a hozamszint - az államok külső segítségre szorultak.)

Bár eleinte a spanyol kormány cáfolta a híreszteléseket, hogy mentőcsomagért fordulna Brüsszelhez, az euróövezeti pénzügyminiszterek június 9-én megállapodtak a spanyol bankmentő csomagról, hisz az elhúzódó válság kapcsán a spanyol bankrendszer pillérei jelentősen meggyengültek.

Májusban a Moody's tizenhat spanyol bankot minősített le, őt követte júniusban a Fitch is, tizennyolc bank leminősítésével. Az ország negyedik legnagyobb bankját, a Bankiát az állam májusban egy 19 milliárd eurós tőkeinjekcióval igyekezett megmenteni, azt követően, hogy pár héttel korábban az anyacégen keresztül 4,5 millárd eurót pumpált a pénzintézetbe. A rendszer stabilizálása tehát már kezdetét vette, a java mégis hátravan.

A spanyol bankszektornak további segítségre van szüksége, hisz a kimutatások alapján 184 milliárd eurónyi rossz minőségű ingatlanfejlesztési hitel van a portfóliójukban, ami a bankok pótlólagos céltartalék-képzési igényét folyamatosan növeli. Előreláthatóan ez a folyamat a jövőben fog tetőzni, hisz a meredeken romló gazdasági kilátások kapcsán az ingatlanpiaci buborék már nem tartja magát sokáig.

A helyzetet csak tovább nehezíti a tény, hogy a temérdek rosszul teljesítő hitel mellett a spanyol bankokból folyamatosan menekül a pénz: márciusban például „csupán" a Bankia betétállományából 66 milliárd euró távozott. A Fitch Ratings becslése alapján a spanyol bankszektor átstrukturálásának és feltőkésítésének költsége megközelítőleg 60 milliárd euróra rúg (a GDP 6 százaléka), de komolyabb stresszforgatókönyv bekövetkezése esetén ez akár a 100 milliárd eurót is elérheti.

Gól vagy öngól?

A mentőcsomagról nyilvánosságra hozott hírek szerint Brüsszel 100 milliárd euró értékben támogatja majd a spanyol bankrendszer stabilitásának helyreállítását, amiért az ország - értesülések szerint - évi 3-4 százalék kamatot fizet majd.

A konkrét döntésekre a spanyol bankszektor állapotát felülvizsgáló audit befejezéséig még várni kell. A pénzek felhasználása felett felügyelőként természetesen az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és az IMF jól bevált triója őrködik majd.

A meglehetősen előnyös kondíciók azonban nem arattak osztatlan sikert az eddig megsegített országok között; a görög baloldal és az ír ellenzék is Brüsszel eltérő, azaz a spanyolokat pozitívan diszkrimináló bánásmódját sérelmezi.

Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök a Financial Timesnak adott interjújában kifejtette, hogy a mostani megállapodás eltér az eddigi - görög, ír és portugál - mentőcsomagoktól, hisz az nem mentőöv, csupán a bankrendszer megerősítésére szolgál. A legtöbb közgazdász azonban nem osztja a miniszterelnök véleményét. Londoni elemzőházak, vezető szakemberek egyetértenek abban, hogy a jelenlegi lépés csupán „tüneti kezelés".

Barcza György, a K&H vezető közgazdásza szerint a spanyol csomag a görög vagy portugál mintát követheti, és ez esetben ugyanolyan mentőövként szolgálna, mint elődei; illetve véleménye szerint: „A spanyol kormány igyekezett azt kommunikálni, hogy a bankmentés az ország államadósságától független szükségszerűség, de ha a tényeket nézzük, akkor ez gyakorlatilag államcsőd, mivel az állam önmaga nem tudja megoldani a problémát."

Mit hoz a jövő?

Bár az Európai Unió és a spanyol kormány közötti szándéknyilatkozat csak június utolsó hetében lesz aláírva - a végső aláírást pedig június 28-ára tervezik -, egyes elemzők már a jövő forgatókönyvén gondolkodnak. Az egyik legjelentősebb londoni elemzőház, a Capital Economics közgazdászai aggodalmuknak adtak hangot a rendelkezésre bocsátandó keretösszeg felhasználásának következményeit illetően.

Amennyiben az ország felhasználja a 100 milliárd eurós támogatás teljes összegét, az azt is jelentené, hogy ezzel a lépéssel a bankoknál felhalmozódott rosszul teljesítő hitelfelvevők privát adóssága államadóssággá válna. Előrejelzések szerint ez esetben az ország bruttó államadóssága 2015-ben tetőpontjára érhet, akár a nemzeti össztermék (GDP) 90-95 százalékáig is. Összehasonlításképp: 2008-ban az ország 53,2 százalékos, GDP-arányos államadósságával a tizenötödik helyen állt az eurózóna 17 tagállamának rangsorában. (Érdemes továbbá megjegyezni azt is, hogy az EU stabilitási és növekedési egyezményében meghatározott államadósság-határ a GDP 60 százaléka lehet.) Az államadósság ilyen méretű növekedése esetén nemcsak a spanyol bankszektor, hanem a spanyol állam stabilitása is meginoghat a közeljövőben - figyelmeztetnek az elemzők. (A spanyol gazdaság kiszolgáltatott a Görögországban zajló válság negatív hatásaival szemben is.)

Súlyosbítja a helyzetet, hogy az elmúlt időszakban az ország befektetői megítélése romlott, a csökkenő befektetői bizalom pedig korlátozza a spanyol kormány pénzügyi mozgásterét, ami jelentős hátrány a lejáró kötelezettségei refinanszírozásához szükséges piaci források előteremtésekor. Mindez pedig tovább növeli annak az esélyét, hogy Spanyolország is külső segítségre szorulhat egykor.

A spanyol pénzügyi, gazdasági problémák szerteágazóak. A két jelentős hitelminősítő: a Standard & Poor's és a Fitch Ratings előrejelzéseik alapján egyetértenek abban, hogy a spanyol gazdaságnak a 2012-es és

a 2013-as évben is recesszióval kell szembenéznie. A gazdaság teljesítményének visszaesése a spanyol költségvetési helyzet további romlását okozhatja. A negatív tendenciák megfordításához elengedhetetlen lenne a befektetői bizalom megerősödése, továbbá az, hogy a kormány által megkezdett reformok a gazdasági növekedés újraindulását eredményezzék, illetve a költségvetési konszolidáció folytatása. Azonban a jelen pillanatban ennek valószínűsége igen csekély - világít rá a Moody's.

Menekülnek a fiatalok

A munkanélküliség szintén hatalmas probléma az ibériai kormány számára.

Az Európai Unió tagországai közül Spanyolország toronymagasan, több mint 24 százalékos munkanélküliségi rátával vezeti a mezőnyt. Az elmúlt öt év során a munkanélküliek száma drasztikusan megnövekedett. 2007 második negyed­évében 7,9 százalékról indult, 2010 végére a munkanélküliség már elérte a munkaképes korú lakosság 20 százalékát: több mint 4,1 millió főnek nem volt állása. A tendencia folytatódik, a spanyol munkanélküliség most az EU-tagországok átlagának kétszerese felett van. A legjobban a fiatal diplomások szenvedik meg a helyzetet, hisz az országban egymilliót meghaladó azon frissdiplomás fiatalok száma, akik nem találnak állást. Közülük több százezren - orvosok, mérnökök - próbálnak szerencsét külföldön. Az orvosi és betegápolói pályát egy paradox jelenség is jellemzi: miközben ezrével távoznak spanyol fiatalok, a spanyol egészségügyben jelentős a külföldi munkaerő alkalmazása.

A magas oktatási színvonalból adódóan a felkészült, jól képzett szakembereket tárt karokkal várják több országban is. Fátima Bánez munkaügyi miniszter „a tehetség példátlan kirepüléseként" jellemezte a folyamatot - írja a The Guardian brit lap. Az agyelszívás fejenként 60-80 ezer eurós veszteséget jelent az országnak. Ennyibe kerül ugyanis egy értelmiségi öt-tíz éves képzése. A probléma azonban még távol áll a megoldástól.

Olvasson tovább:

A nyugati világ prosperitásá­nak kulcsa a kínai munkások kezében van. Fotó: AP

Baj van Kínában

A kínai jegybank egymás után többször leértékelte a jüant, és ez az elmúlt húsz év legnagyobb árfolyamesését okozta. A nem várt központi beavatkozás azt mutatja, hogy most már a legfelsőbb vezetés is aggódik a gazdaság állapota miatt.
A Twitter és az Apple is elképesztő dolgokat védetett le az elmúlt években.

Géniuszféltés

Azt, hogy össztársadalmi szinten folyamatosan szükség van az élet minden területét lefedő innovációkra, senki sem vitatja. Sokan úgy vélik azonban, hogy az elviekben ezt a célt támogató szabadalmaztatási procedúra és jogszabályok nem feltétlenül segítenek ezen.

Brit szelfikirályok

Virágkorát éli a szelfiláz, amely jelen pillanatban megállít­hatatlannak tűnik. Múzeumok engednek szigorú fényképezéssel kapcsolatos szabályaikból a nagyobb látogatottság kedvéért, máshol a legextrább szelfiket vagyonokkal jutalmazzák.

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit