Mentőcsomag 4.0

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

Spanyolország is beállt a sorba

2010 végén az elemzők még megosztottak voltak a tekintetben, hogy vajon egyszer Spanyolország is beáll-e a „megmentendő" országok sorába. Mára ez már nem kérdés. Az viszont igen, hogy milyen forgatókönyv alapján sikerül konszolidálni az euróövezet negyedik legnagyobb gazdaságát.

Április végén a Standard & Poor's (S&P) vonta vissza elsőként Spanyolország elsőrendű adósbesorolását. A nemzetközi hitelminősítő intézet egyszerre két kategóriával, elsőrendű befektetői A szintről két fokozattal rontotta a spanyol adósságbesorolást, továbbá újabb leminősítést is prognosztizáló negatív kilátást hagyott érvényben. Június elején a Fitch Ratings is három fokozattal minősítette vissza Spanyolországot, amit rövidesen követett a Moody's is: június 13-án bejelentette, hogy az eddigi elsőrendű A3-ról három kategóriával, Baa3-ra rontotta Spanyolország szuverén kötvénykötelezettségeinek besorolását, és szintén negatív kilátást hagyott jóvá. Amennyiben a Moody's innen tovább rontja a spanyol államadós-besorolást, azzal a spanyolok a cégnél elvesztenék befektetési ajánlású szuverén adósosztályzatukat. Az újabb felülvizsgálat akár három hónapon belül is megtörténhet - jelentette a Moody's.

A leminősítések felbolygatták a kötvénypiacot is. A spanyol tízéves kötvényhozam 7,01 százalékon is megfordult az elmúlt héten, amire korábban még sohasem volt példa. (Görögország, Írország és Portugália esetében ez volt az a pont, amely felett - miután tartósan ott maradt a hozamszint - az államok külső segítségre szorultak.)

Bár eleinte a spanyol kormány cáfolta a híreszteléseket, hogy mentőcsomagért fordulna Brüsszelhez, az euróövezeti pénzügyminiszterek június 9-én megállapodtak a spanyol bankmentő csomagról, hisz az elhúzódó válság kapcsán a spanyol bankrendszer pillérei jelentősen meggyengültek.

Májusban a Moody's tizenhat spanyol bankot minősített le, őt követte júniusban a Fitch is, tizennyolc bank leminősítésével. Az ország negyedik legnagyobb bankját, a Bankiát az állam májusban egy 19 milliárd eurós tőkeinjekcióval igyekezett megmenteni, azt követően, hogy pár héttel korábban az anyacégen keresztül 4,5 millárd eurót pumpált a pénzintézetbe. A rendszer stabilizálása tehát már kezdetét vette, a java mégis hátravan.

A spanyol bankszektornak további segítségre van szüksége, hisz a kimutatások alapján 184 milliárd eurónyi rossz minőségű ingatlanfejlesztési hitel van a portfóliójukban, ami a bankok pótlólagos céltartalék-képzési igényét folyamatosan növeli. Előreláthatóan ez a folyamat a jövőben fog tetőzni, hisz a meredeken romló gazdasági kilátások kapcsán az ingatlanpiaci buborék már nem tartja magát sokáig.

A helyzetet csak tovább nehezíti a tény, hogy a temérdek rosszul teljesítő hitel mellett a spanyol bankokból folyamatosan menekül a pénz: márciusban például „csupán" a Bankia betétállományából 66 milliárd euró távozott. A Fitch Ratings becslése alapján a spanyol bankszektor átstrukturálásának és feltőkésítésének költsége megközelítőleg 60 milliárd euróra rúg (a GDP 6 százaléka), de komolyabb stresszforgatókönyv bekövetkezése esetén ez akár a 100 milliárd eurót is elérheti.

Gól vagy öngól?

A mentőcsomagról nyilvánosságra hozott hírek szerint Brüsszel 100 milliárd euró értékben támogatja majd a spanyol bankrendszer stabilitásának helyreállítását, amiért az ország - értesülések szerint - évi 3-4 százalék kamatot fizet majd.

A konkrét döntésekre a spanyol bankszektor állapotát felülvizsgáló audit befejezéséig még várni kell. A pénzek felhasználása felett felügyelőként természetesen az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és az IMF jól bevált triója őrködik majd.

A meglehetősen előnyös kondíciók azonban nem arattak osztatlan sikert az eddig megsegített országok között; a görög baloldal és az ír ellenzék is Brüsszel eltérő, azaz a spanyolokat pozitívan diszkrimináló bánásmódját sérelmezi.

Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök a Financial Timesnak adott interjújában kifejtette, hogy a mostani megállapodás eltér az eddigi - görög, ír és portugál - mentőcsomagoktól, hisz az nem mentőöv, csupán a bankrendszer megerősítésére szolgál. A legtöbb közgazdász azonban nem osztja a miniszterelnök véleményét. Londoni elemzőházak, vezető szakemberek egyetértenek abban, hogy a jelenlegi lépés csupán „tüneti kezelés".

Barcza György, a K&H vezető közgazdásza szerint a spanyol csomag a görög vagy portugál mintát követheti, és ez esetben ugyanolyan mentőövként szolgálna, mint elődei; illetve véleménye szerint: „A spanyol kormány igyekezett azt kommunikálni, hogy a bankmentés az ország államadósságától független szükségszerűség, de ha a tényeket nézzük, akkor ez gyakorlatilag államcsőd, mivel az állam önmaga nem tudja megoldani a problémát."

Mit hoz a jövő?

Bár az Európai Unió és a spanyol kormány közötti szándéknyilatkozat csak június utolsó hetében lesz aláírva - a végső aláírást pedig június 28-ára tervezik -, egyes elemzők már a jövő forgatókönyvén gondolkodnak. Az egyik legjelentősebb londoni elemzőház, a Capital Economics közgazdászai aggodalmuknak adtak hangot a rendelkezésre bocsátandó keretösszeg felhasználásának következményeit illetően.

Amennyiben az ország felhasználja a 100 milliárd eurós támogatás teljes összegét, az azt is jelentené, hogy ezzel a lépéssel a bankoknál felhalmozódott rosszul teljesítő hitelfelvevők privát adóssága államadóssággá válna. Előrejelzések szerint ez esetben az ország bruttó államadóssága 2015-ben tetőpontjára érhet, akár a nemzeti össztermék (GDP) 90-95 százalékáig is. Összehasonlításképp: 2008-ban az ország 53,2 százalékos, GDP-arányos államadósságával a tizenötödik helyen állt az eurózóna 17 tagállamának rangsorában. (Érdemes továbbá megjegyezni azt is, hogy az EU stabilitási és növekedési egyezményében meghatározott államadósság-határ a GDP 60 százaléka lehet.) Az államadósság ilyen méretű növekedése esetén nemcsak a spanyol bankszektor, hanem a spanyol állam stabilitása is meginoghat a közeljövőben - figyelmeztetnek az elemzők. (A spanyol gazdaság kiszolgáltatott a Görögországban zajló válság negatív hatásaival szemben is.)

Súlyosbítja a helyzetet, hogy az elmúlt időszakban az ország befektetői megítélése romlott, a csökkenő befektetői bizalom pedig korlátozza a spanyol kormány pénzügyi mozgásterét, ami jelentős hátrány a lejáró kötelezettségei refinanszírozásához szükséges piaci források előteremtésekor. Mindez pedig tovább növeli annak az esélyét, hogy Spanyolország is külső segítségre szorulhat egykor.

A spanyol pénzügyi, gazdasági problémák szerteágazóak. A két jelentős hitelminősítő: a Standard & Poor's és a Fitch Ratings előrejelzéseik alapján egyetértenek abban, hogy a spanyol gazdaságnak a 2012-es és

a 2013-as évben is recesszióval kell szembenéznie. A gazdaság teljesítményének visszaesése a spanyol költségvetési helyzet további romlását okozhatja. A negatív tendenciák megfordításához elengedhetetlen lenne a befektetői bizalom megerősödése, továbbá az, hogy a kormány által megkezdett reformok a gazdasági növekedés újraindulását eredményezzék, illetve a költségvetési konszolidáció folytatása. Azonban a jelen pillanatban ennek valószínűsége igen csekély - világít rá a Moody's.

Menekülnek a fiatalok

A munkanélküliség szintén hatalmas probléma az ibériai kormány számára.

Az Európai Unió tagországai közül Spanyolország toronymagasan, több mint 24 százalékos munkanélküliségi rátával vezeti a mezőnyt. Az elmúlt öt év során a munkanélküliek száma drasztikusan megnövekedett. 2007 második negyed­évében 7,9 százalékról indult, 2010 végére a munkanélküliség már elérte a munkaképes korú lakosság 20 százalékát: több mint 4,1 millió főnek nem volt állása. A tendencia folytatódik, a spanyol munkanélküliség most az EU-tagországok átlagának kétszerese felett van. A legjobban a fiatal diplomások szenvedik meg a helyzetet, hisz az országban egymilliót meghaladó azon frissdiplomás fiatalok száma, akik nem találnak állást. Közülük több százezren - orvosok, mérnökök - próbálnak szerencsét külföldön. Az orvosi és betegápolói pályát egy paradox jelenség is jellemzi: miközben ezrével távoznak spanyol fiatalok, a spanyol egészségügyben jelentős a külföldi munkaerő alkalmazása.

A magas oktatási színvonalból adódóan a felkészült, jól képzett szakembereket tárt karokkal várják több országban is. Fátima Bánez munkaügyi miniszter „a tehetség példátlan kirepüléseként" jellemezte a folyamatot - írja a The Guardian brit lap. Az agyelszívás fejenként 60-80 ezer eurós veszteséget jelent az országnak. Ennyibe kerül ugyanis egy értelmiségi öt-tíz éves képzése. A probléma azonban még távol áll a megoldástól.

Olvasson tovább:

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit