A skandináv országok híresek jóléti államukról, társadalmi párbeszédükről, ők mégis úgy vélik, szükség van a reformokra. A Sitrát a finn parlament 1967-ben, a finn függetlenség 50. évfordulóján hozta létre azért, hogy javuljon az ország gazdasági növekedése, nemzetközi versenyképessége és állampolgárainak jóléte. A nonprofit társaság 800 millió eurós alaptőkével rendelkezik, melynek kamatai fedezik az éves működési költségeket, így nem függnek a költségvetéstől. Számos területen működnek: önkormányzat, egészségügy, vagy akár az energiahatékonyság, vidékfejlesztés területein. Valós, kézzelfogható reformokat sikerült elérniük, ráadásul úgy, hogy egyetértést alakítottak ki a társadalommal, az érintett szakmákkal és a politikai elittel. Megszívlelendő történeteikről Mikko Kosonennel beszélgettünk.
Magyarországon kudarctörténeteknek számítanak a reformok. A rendszerváltás utáni két évtizedben szinte maga a kifejezés is félelmet keltő, szitokszóvá vált. Hogyan érte el a Sitra, hogy a finn társadalom egységesen kiálljon a reformok mellett?
- Egyes reformok elindítása előtt többnapos találkozókat szervezünk, ahová meghívjuk a politikai pártokat, minisztériumokat, szakszervezetet, cégeket, egyetemeket és civileket is. Felvázoljuk nekik a reformjavaslatainkat, aztán elősegítjük köztük a párbeszédet, hisz ezek az emberek legtöbbször nem ugyanazt a nyelvet beszélik. Mivel semlegesek vagyunk, senki nem vonja kétségbe a javaslataink jó szándékát. Minél több időt töltenek együtt és beszélgetnek, annál jobban megértik egymást, és végül közös döntéseket is képesek hozni. Ha nem kezdődik el ez a párbeszéd, akkor csak alkudoznak és kijátsszák egymást. Vita vagy párbeszéd. Míg a vitában csak egy győztes van, addig a párbeszéd arról szól, hogy felfedezik egymás gondolkozásmódját és erre építenek, elkezdik tisztelni egymást.
Volt rá eset, hogy a résztvevők nem akartak együttműködni?
- Épp most tárgyalunk a kétszáz legfontosabb döntéshozóval a jóléti állam átalakításáról. De az idősebb nemzedékhez tartozó szociáldemokraták úgy érzik, nem jó, ha a versenyszférát is bevonjuk a jóléti szolgáltatásokba, mert így a szabadpiaci farkastörvények fognak uralkodni, nem lesznek a betegek egyenlően ellátva, és a szegények rosszul fognak járni. Így összehívtuk a résztvevőket, esettanulmányokat beszélünk át, tények és konkrét számok alapján elemezzük a helyzetet. Ha az emberek nem hiszik el a kalkulációinkat és a javaslatainkat, akkor fél évre felfüggesztjük a tanácskozást, és kipróbáljuk az ötletünket egy adott önkormányzatnál, hisz a kísérleti projekt eredményét elhiszik.
Mi a legégetőbb problémája a finn gazdaságnak?
- Finnország nagy problémája az, hogy az ipari vállalatok a globalizáció miatt az olcsóbb helyekre települnek át, így a versenyszférában a munkahelyek száma csökken. Emellett az egyre idősödő népesség miatt a közalkalmazottak számának nőnie kell. (Jelenleg az 5 millió finnből 650 ezer közalkalmazottként dolgozik. 10-20 éven belül ez a szám 200 ezerrel nőni fog, hogy el tudják látni az idősödő társadalmat.) Sajnos a gazdaság ezt az arányt nem bírja el. Magánkézbe kell adnunk néhány jelenleg állami hatáskörbe tartozó jóléti szolgáltatást. De persze okosan kell ezt kiviteleznünk, hiszen nem akarjuk, hogy az emberek rosszul járjanak.
Mit tartalmaz az önkormányzatok és az egészségügyi szektor reformja?
- Egységesíteni szeretnénk az önkormányzatok számítástechnikai rendszerét, hogy átlátható és költséghatékony legyen. Az önkormányzatok 60 százalékát már sikerült meggyőznünk. A közbeszerzések piacának egységesülésével és az önkormányzatok alkupozíciójának megerősödésével 5 éven belül 3,5 milliárd eurót takaríthatunk meg.
A fejlett társadalom egyik fokmérője az internet elterjedésének szintje. Milyen irányú fejlesztésekre van szükség Finnországban?
- Terveink szerint minden finnek lenne egy számítógépes portálja, amin keresztül különböző szolgáltatásokat igényelhet a helyi önkormányzattól. Ezen keresztül intézhetné akár az adóbevallását, a könyvtári kölcsönzést vagy az egészségügyi szolgáltatás megrendelését. Az egységes rendszeren keresztül bármely doktor megnézheti egy páciens addigi teljes kórtörténetét és egészségügyi adatait. A betegek otthon maradhatnak, és interneten keresztül kommunikálhatnak az orvossal vagy a betegtanácsadóval. A különböző élettani paramétereket (például vérnyomás, pulzus, EKG, légzésszám) monitorozó eszközök az eredményt a központba továbbítják, és a rendszeren keresztül az orvosok személyre szabott tanácsokkal látják el a pácienseket. Sokkal olcsóbb, ha a megelőzésre fordítunk nagy hangsúlyt a kezelés helyett.
Magyarországon az eddigi kormányok hozzá sem mertek nyúlni az önkormányzati rendszer megreformálásához. Finnországban „bátrabbak" a politikusok?
- Jelentős átalakításra van szükség. Az önkormányzatok közös számítástechnikai rendszerén keresztül lehetne kiválasztani és megvenni a szolgáltatásokat a magánkézben lévő cégektől. Tehát nem az állam vagy az önkormányzat állítja elő és nyújtja a jóléti szolgáltatást, hanem csak megszervezi és fizet az ellátásért. Az egymással szabadon versenyző magáncégek biztosítanák a szolgáltatásokat. Az önkormányzat pedig ellenőrzi a szolgáltatás színvonalát, és ha romlik a minőség vagy nő az ár, akkor egyszerűen lecseréli a céget. A szolgáltatásokból ezentúl is mindenki egyenlően részesülne. Tehát nem liberalizálná a piacot, és nem a cégek döntenék el, hogy kit szolgálnak ki.
Vajon a magyar társadalom egységesíthető a reformok végrehajtása érdekében?
- A meggyőzés és az egyetértés alapja az, hogy kommunikálnak és beszélnek egymással a résztvevők. Ha ez sem működik, akkor pedig bemutatjuk a résztvevőknek többféle módon, hogy működik a reform. Néha ez sok időbe kerül. Ahogy Finnországnak is évtizedekbe telt a párbeszéd létrehozása, úgy Magyarországnak is előre kell haladnia az egyetértés kiépítésében. Remélem, itt hamarabb megjön a siker, mint nálunk. Azonban itt is szükséges lenne egy semleges szervezet létrehozása, ami összehozná a különböző érdekeket, és elősegítené a párbeszéd beindulását.
