Míg az amerikai és nyugat-európai nagybankok a vártnál jobb profitadatokat közöltek az utóbbi hónapokról, a hazai szektor teljesítménye egyelőre – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) aktuális féléves jelentése szerint – „határozottan romló irányzatú, kockázatai kritikusan magasnak értékelhetőek”.
Szűk esztendő
A magyar bankrendszer adózott eredménye 162 milliárd forintot tett ki június végén, ami 12 milliárd forinttal kevesebb, mint 2008 első féléves adata. Az elmúlt hat hónap eredményét habár kedvezően érintette néhány egyszeri korrekció – úgy, mint az állampapírok felértékelődése, illetve a működési költségek 22 milliárd forintos csökkenése –, a szektor jövedelmezősége csökkenő tendenciát mutat. (Gondoljunk csak a sorozatos banki létszámleépítésekre és a lízingüzletág-bezárásokra.) Összesített adatokról lévén szó, a most közzétett számokból még nem olvasható ki az egyes banki szereplők eredménye. Az OTP Bank aktuális gyorsjelentése alapján azonban sokan arra következtetnek, hogy a bankszektor profitjának közel fele a „legnagyobb magyar pénzintézettől” származik. Ennél bővebb információval még a Raiffeisen háza tájáról szólt a sajtó: 61 százalékkal, azaz 22 millió euróra esett vissza a Raiffeisen International profitja az idei év második negyedévében. Közép-Európában épp a magyar bank érintett leginkább a hitelezési veszteségek miatt: a csoport 523 millió eurós céltartalékából 83 millió euró (22 milliárd forint) nálunk képződött. Nemrég a magyar Raiffeisen is elismerte, hogy a hazai pénzügyi piacon a közeljövőben nem várható a korábbi évekhez hasonló dinamikus bővülés, így a következő hónapokban húsz bankfiók bezárását tervezik – köztük öt fővárosiét.
Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője (képünkön) megkeresésünkre elmondta: az amerikai és nyugat-európai bankok „várakozásokat felülmúló eredményei” többnyire annak köszönhetők, hogy a válság náluk előbb kezdődött és – a piac többségét adó befektetési bankok – a főleg másodlagos értékpapírügyletekből származó veszteségeiket akkor azonnal le tudták írni, így ez a most közölt mérlegükben szinte már nem is látszik. A kisebbségben lévő, de a hazai szereplőkhöz hasonló lakossági hitelezéssel foglalkozó bankok viszont ugyanúgy küszködnek a tengerentúlon is, mint itthon. Habár a magyar bankok nyereségessége csökken, aminek hátterében a növekvő értékvesztés és céltartalékképzés áll, a meglévő hitelportfóliók még mindig jól teljesítenek, így a bedőlt hitelek sem tudták erodálni a teljes nyereségüket. Ez az előny azonban tovább csökkenhet, és év végére még soványabb lehet a szektor nettó eredménye. Magyarországon a válság ilyetén hatásainak tetőzése őszre vagy még későbbre várható – tette hozzá Barcza.
„A kilábalás jelei még nem láthatók, hiszen ahogy az első féléves adatok is mutatják, az átlag alatti, kétes és rossz minősítésű hitelek aránya mind a lakossági, mind a vállalati szektor esetén gyorsan emelkedik, a vállalatoknál ráadásul gyorsuló ütemben” – erősítette meg lapunknak Gulácsy Ferenc, a PSZÁF kommunikációs főosztályvezetője. Ennek megfelelően a bankok értékvesztése és céltartalékképzése közel 160 milliárd forinttal haladta meg a tavalyi év hasonló időszakának értékét. Jelenleg tehát a hitelek vissza nem fizetéséből származó veszteségek jelentik a magyar bankszektor legfőbb problémáját. Ez egybecseng a KPMG egyik aktuális felmérésével is, amely a szektor előtt álló legnagyobb kihívásokkal foglalkozik. A vizsgálat szerint az első helyen a kockázatkezelés, a második helyen pedig a bevételnöveléshez szükséges források előteremtése áll.
2009. 08. 28. (XIII/35)
