Habár a hazai bankrendszer a pénzügyi válság ellenére is milliárdos nyereséget produkált az első félévben, a szakértők szerint távolról sem rózsás a helyzet.
Míg az amerikai és nyugat-európai nagybankok a vártnál jobb profitadatokat közöltek az utóbbi hónapokról, a hazai szektor teljesítménye egyelőre – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) aktuális féléves jelentése szerint – „határozottan romló irányzatú, kockázatai kritikusan magasnak értékelhetőek”.
Szűk esztendő
A magyar bankrendszer adózott eredménye 162 milliárd forintot tett ki június végén, ami 12 milliárd forinttal kevesebb, mint 2008 első féléves adata. Az elmúlt hat hónap eredményét habár kedvezően érintette néhány egyszeri korrekció – úgy, mint az állampapírok felértékelődése, illetve a működési költségek 22 milliárd forintos csökkenése –, a szektor jövedelmezősége csökkenő tendenciát mutat. (Gondoljunk csak a sorozatos banki létszámleépítésekre és a lízingüzletág-bezárásokra.) Összesített adatokról lévén szó, a most közzétett számokból még nem olvasható ki az egyes banki szereplők eredménye. Az OTP Bank aktuális gyorsjelentése alapján azonban sokan arra következtetnek, hogy a bankszektor profitjának közel fele a „legnagyobb magyar pénzintézettől” származik. Ennél bővebb információval még a Raiffeisen háza tájáról szólt a sajtó: 61 százalékkal, azaz 22 millió euróra esett vissza a Raiffeisen International profitja az idei év második negyedévében. Közép-Európában épp a magyar bank érintett leginkább a hitelezési veszteségek miatt: a csoport 523 millió eurós céltartalékából 83 millió euró (22 milliárd forint) nálunk képződött. Nemrég a magyar Raiffeisen is elismerte, hogy a hazai pénzügyi piacon a közeljövőben nem várható a korábbi évekhez hasonló dinamikus bővülés, így a következő hónapokban húsz bankfiók bezárását tervezik – köztük öt fővárosiét.
Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője (képünkön) megkeresésünkre elmondta: az amerikai és nyugat-európai bankok „várakozásokat felülmúló eredményei” többnyire annak köszönhetők, hogy a válság náluk előbb kezdődött és – a piac többségét adó befektetési bankok – a főleg másodlagos értékpapírügyletekből származó veszteségeiket akkor azonnal le tudták írni, így ez a most közölt mérlegükben szinte már nem is látszik. A kisebbségben lévő, de a hazai szereplőkhöz hasonló lakossági hitelezéssel foglalkozó bankok viszont ugyanúgy küszködnek a tengerentúlon is, mint itthon. Habár a magyar bankok nyereségessége csökken, aminek hátterében a növekvő értékvesztés és céltartalékképzés áll, a meglévő hitelportfóliók még mindig jól teljesítenek, így a bedőlt hitelek sem tudták erodálni a teljes nyereségüket. Ez az előny azonban tovább csökkenhet, és év végére még soványabb lehet a szektor nettó eredménye. Magyarországon a válság ilyetén hatásainak tetőzése őszre vagy még későbbre várható – tette hozzá Barcza.
„A kilábalás jelei még nem láthatók, hiszen ahogy az első féléves adatok is mutatják, az átlag alatti, kétes és rossz minősítésű hitelek aránya mind a lakossági, mind a vállalati szektor esetén gyorsan emelkedik, a vállalatoknál ráadásul gyorsuló ütemben” – erősítette meg lapunknak Gulácsy Ferenc, a PSZÁF kommunikációs főosztályvezetője. Ennek megfelelően a bankok értékvesztése és céltartalékképzése közel 160 milliárd forinttal haladta meg a tavalyi év hasonló időszakának értékét. Jelenleg tehát a hitelek vissza nem fizetéséből származó veszteségek jelentik a magyar bankszektor legfőbb problémáját. Ez egybecseng a KPMG egyik aktuális felmérésével is, amely a szektor előtt álló legnagyobb kihívásokkal foglalkozik. A vizsgálat szerint az első helyen a kockázatkezelés, a második helyen pedig a bevételnöveléshez szükséges források előteremtése áll.
Fuccs a betétakcióknak
A Magyar Nemzeti Bank a hét elején ismételten csökkentette az alapkamatot. A döntés természetesen több szempontból is előnyös lehet, de a jelenleg 8 százalékos ráta várhatóan tovább hűti majd a bankok „betétakciós” hevületét. Míg pár hónappal ezelőtt nem volt ritka a 12-13 százalékos forintbetéti kamat-hadjárat sem, addig a hirdetmények tanúsága szerint ma már többnyire csak 10 százalékos és az alatti ajánlatokkal találkozhatunk. Aki ennél jobbra és többre vágyik, annak pénze egy részét hosszú távra kell lekötnie (például részvényalapokba), úgynevezett „kombinált” módszerekkel. Utoljára a horvátországi Erste Bankról terjedt el a hír, hogy piaci átlag feletti, 7 százalékos euró betéti kamatot kínál – akár külföldieknek is. A környező országok betéteseinek rohama nem maradt el. A banki kölcsönöket tekintve, itthon az UniCredit és a CIB Bank nemrég bejelentette, hogy 1 százalékkal mérsékeli a forintalapú lakáshiteleinek kamatát. De mielőtt még számon kérnénk ezt a lépést a többi piaci szereplőn is, meg kell jegyezni, hogy ez nem nemes gesztus vagy lélektani korrekció volt az előbbiek részéről (ilyen ugyanis a bankok esetében nem létezik), hanem egyszerű matematika. A BUBOR-hoz (budapesti bankközi kamatláb) árazott hitelek kamatai ugyanis automatikusan csökkentek az utóbbi időben, miután maga az irányadó kamat (8,14 százalék) is több mint 1 százalékkal csökkent július közepe óta (9,57 százalék) – még ha nem is adtak ki róla külön sajtóközleményt.
Etikát a bankoknak
A megtépázott bizalom helyreállítása érdekében, valamint a sorozatos egyoldalú szerződésmódosítások és kilakoltatások ellen venné fel a harcot a készülő banki etikai kódex. „Mind a törvénymódosítás, mind a megalkotandó magatartási kódex, mind a pénzügyi ombudsman azt a célt kívánja megvalósítani, hogy megakadályozzuk a bankok indokolatlan szerződésmódosításait” – nyilatkozta többek között a készülő útmutatóról Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke nemrég az MTI-nek.
Winkfein Csaba esztergomi szocialista politikus nemrég felkérte a bankokat, valamint a hitelkihelyezésekkel foglalkozó vállalkozásokat, hogy az etikai kódex megalkotásáig ne kezdeményezzenek semmiféle, családok kilakoltatásához vezető eljárást. A képviselő azt is hangsúlyozta, hogy az etikai kódexben foglaltak minden pénzügyi szervezetre nézve kötelező érvényűek lesznek. Ezáltal a bankok működését sikerülhet oly módon szabályozni, hogy az ügyfél és a pénzintézet között megszűnjön a „gazda-szolga” viszony. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – hivatalos közleménye szerint – azt valószínűsíti, hogy a készülő hitelezési kódex nem korlátozza majd a versenyt.
A PSZÁF mindezek érdekében a jövőben hatósági jogkörrel rendelkezik majd, így segítve az ügyfelek határozottabb érdekképviseletét a pénzintézetekkel szemben. „A banki etikai kódex valóban készül, amelyben a felügyelet is részt vesz. A kódex a hitelek kapcsán fellépő anomáliákat hivatott oldani, rögzítve az elvárt magatartási szabályokat. A kódex szövegezése, egyeztetése folyamatban van, erről bármilyen részlet kiszivárogtatása felelőtlenség lenne. Szeptemberben minden bizonnyal publikálhatóvá válik, s a tartalomhoz kapcsolódva lehet érdemben beszélni a betartás, illetve a betarthatóság kérdéséről is” – nyilatkozott lapunknak a részletekről Gulácsy Ferenc, a PSZÁF kommunikációs főosztályvezetője.
